Mitől félnek a narancs-elvtársak?

Ma 25 éves a Fidesz, bár meg se született volna!

Hazánk balsorsának fő letéteményese, az iparszerű, szemérmetlen hazugság, demagógia, képmutatás terjesztője. A mindenkit becsapók és hülyének nézők pártja. A magyar történelem legszégyenletesebb korszakának fémjelzője.

A jónép között meg sajnos túl sok a könnyen orránál fogva vezethető, szerencsétlen bárány. Már hogy stílszerű legyek…

Egyetemisták ártalmatlan demonstrációi miatt előállítanak, kihallgatnak, igazoltatnak embereket. Mitől félnek?

Egy biztos – eltérően a híveiktől – ők maguk tudják, hogy az über-hazugságukat, az egész nép becsapását, hülyítését nem lehet a végtelenségig fenntartani.

Elég hülyék ugyan az ún. “magyar emberek”, de előbb-utóbb még ők is rájönnek, hogy mekkora barmok voltak, amikor Orbánékat hatalomra juttatták. Vétettek a hazánk ellen.

Narancs-elvtársak! Egyszer a tükörbe kell majd nézni s el kell számolni a tetteitekkel.

Batu kán kismiska volt tihozzátok képest…

A régi csepregi városháza

Az ember sosem tudja, mikor bukkan fel, akár váratlan helyen is eddig ismeretlen, fontos helytörténeti adat.

Tegnap Csepregi Horváth János (1853-1945) nemrég kiadott visszaemlékezéseit olvastam első iskolaéveiről. Kiderül belőle, hogy az 1840-es években építették a mezőváros akkor újabbnak számító városházát a mai művház helyén (utóbbi 1929-ben épült a korábbi városháza átalakításával).

A régi városházát, mely a Jankovich kastély parkjának a szélén állott, rozogasága miatt le kellett bontani. Nem utolsó sorban a főúri kastély parkja így terjeszkedhetett a helyére.

No, erről eddig fogalmunk sem volt! Az 1784-ben készült első katonai felmérés térképe még ábrázolja a mai kastély és az 1932-ben épült Szedenik-villa helye közti területen. Talán ez lehetett a középkori városháza! Halványkékkel bekarikáztam:

 

Csepreg-Felsőváros 1784

Csepreg elfeledett vára

Kevés helyi lakos tudja, hogy a Ruzsa-hegyen, a Csúsztatónál az erdőben Árpád-kori vár maradványai találhatók.

Egy Gatal nevű, Csepreg határába olvadt középkori településhez kötődhetett, mely valahol Kiszsidány felé félúton feküdhetett. Mindenesetre a Csepreget Kőszeggel összekötő útról jól látni lehetett a kis (kb. 6 x 8 m-es alapra épült, fachwerkes felépítményű) tornyot.

Közvetlen közelében vannak azok a középkori kőbánya-helyek, ahol pl. a jáki templom építőanyagát nyerték!

Jó hír, hogy a növényzet növekedésének köszönhetően ismét látni lehet a kis várhelyet. Már csak egy vállalkozó kedvű macsetás-csípőollós csapat kellene a liánok eltávolításához. 

Köszönetem Hajdu Istvánnak a friss képekért:

 

Csepreg, Ruzsahegy 108

Ki volt Alpár?

Anonymus szerint Salán (Vörösmartynál: Zalán) vezér székhelye volt Alpár várában, vagyis ő helynévként ismerte a Tisza-menti helyet.

Mivel Abaújalpártól a bihari Váradalpárig egy sor hasonló helynevet ismerünk s oklevelekben is emlegetnek ilyen nevű személyeket, nem vitás, hogy Alpár vára is egy személytől nyerte nevét.

De ki volt ő s mikor élt? Röviden válaszolva: passz…

Bővebben: valamikor, durván 600 és 1000 között élt személy lehetett. Méghozzá kevésbé valószínű, hogy egyszerű birkapásztor, vagy netán lovászfiú lett volna, mert akkor aligha lett volna a jelentős Alpár vár névadója.

Talán a kezdő dátumon meglepődnek némelyek, mert eddig a “honfoglalást” volt szokás valamiféle origónak tekinteni. Miért is?

Mellékelem Rómer Flóris 1876-ban, az akkor megrendezett budapesti nemzetközi ősrégészeti kongresszuson bemutatott rajzát:

Alpár CR

Abba kéne hagyni a töketlenkedést!

Bő egy évvel a várható választások előtt még nincs meg az alternatíva. Nincs meg a tartalom és a mondanivaló sem. Pedig nyilvánvaló, hogy változtatni kell, mert belepusztulunk a mostani helyzetbe.

Kb. ahhoz tudnám hasonlítani a szituációt, mint amikor a futballedző úgy állítja össze a csapatot, hogy azzal kezdi, az egyetlen világklasszikus játékosnak a kispadon kell maradnia, mert csak és majd a többiek játszanak helyette.

Az előző győzelmet szégyelljük, bocs, nem kellett volna. Jogos, hogy elzavartak minket a búbánatba, igazuk volt. Most azonban nem azok vagyunk, akik eddig voltunk…

Ehelyett azt kellene mondani: önmagunk vagyunk, vállaljuk az arcunkat, büszkék vagyunk előző éveinkre, még ha nem is úgy jött össze sok minden, ahogyan azt szerettük volna. Jobb volt a “nyolc év” alatt! Jobban éltünk s akkor még demokrácia és szabadság is volt, fejlődött az ország, volt remény!

A tartalék játékosok aligha adnak garanciát a sikerre. Van viszont egy világklasszis csatárunk és sok jó játékosunk, nyerni akarunk, a legjobb támadósort küldjük be a pályára s mossuk le a diktatúra híveit!

Mesterházy hülyesége Brüsszelben

Az MSZP elnöke a minap Brüsszelben arra kérte szociáldemokrata partnereit, köztük Martin Schulz EP-elnököt, hogy Orbán miatt ne büntessék Magyarországot.

Épelméjű?

Mi a frászt csináljanak? Hunyjanak inkább szemet az európai értékek, a demokratikus minimum lábbal tiprása felett? Azzal majd segítenek a “magyar embereknek”?

Egy frászt! Büntessék csak minél keményebben, a fejlesztési pénzek befagyasztásával, azt majd megérzik. Nem tudnak annyit lopni…

Na jó, az ország is megérzi… De a sok hipnotizált, “bedrogozott” orbánistának valahogyan mégiscsak a tudomására kell hozni, mit műveltek a hazánkkal. Még hogy nincs felelőssége a “magyar embereknek”? Már hogyne volna, az ő baromságuk, tyúkeszű mivoltuk juttatta hatalomra Orbánt. Biankó csekket adtak egy-  ráadásul vérgőzös és hatalommániás – szélhámosnak!

Szégyelljék magukat, mind a 2,7 Milliónyian. Nekik “köszönhetjük” a jelenlegi balsorsunkat…

Mocskos zsidók, büdös románok…

Tegnap este az utóbbiak gondoskodtak róla, hogy túlzottan ne örüljenek Orbán hívei. 

Őszintén szólva, a futballbolond nagyon-magyar miniszterelnök, aki stadionokat épít a szegényektől, rokkantaktól elvett pénzből, ambivalens érzéseket kelt az emberben, az általa fémjelzett ország (a hazám? – szeretném visszakapni, de ahhoz előbb Orbánnak, történelmünk legnagyobb kártevőjének, takarodnia kell!) válogatottjával kapcsolatban.

Pedig a pénzt biztosan nem sajnálják a focira, hisz ezzel a cirkusszal kell(ene) elvonni a zemberek figyelmét arról a katasztrófáról, amit közel 3 éves kormányzásukkal okoztak.

Ez most nem igazán sikerült. Reméljük, egyszer majd lesz jó magyar futball is! Attól tartok azonban, hamarosan a török testvéreink elveszik a még megmaradt továbbjutási reményeinket is.

Orbán és a foci

Hasonló jelentősége van napjainkban, Ovi rendszerében a labdarúgásnak, a tőle várt dicső sikereknek, mint Rákosi Mátyás idején, az 1950-es években.

Igaz, akkor Aranycsapat volt hozzá, melynek még élő tagjai a futball-bolond Orbán érdekében kampányoltak is rendesen az elmúlt években.

Ma este az igazságtalan, “zsidó”, “buzi” külvilág magyarokra kirótt, úgymond meg nem érdemelt büntetése miatt, zárt kapuk mögött játsszák le az ősellenség románokkal szembeni tétmérkőzést.

Egy magyar győzelem nagyban fokozhatja a fidesz-jobbik tábor önbizalmát. Az esetleges kudarc következményeit inkább nem részletezném…