A nemzet mibenléte

A magyar nemzet fogalomnak kétféle jelentése van. A tisztesség nélkül élő politikusok persze ezt a kettőt haszonlesésből összemossák. Sokan pedig nem gondolják végig, hogy mindennek mik is a következményei.

Az-e a jó magyar és a hazafi, aki a zavarosban halászóknak tapsol, vagy aki a józanságot és a tiszta beszédet képviseli.

A kulturális nemzet valamennyi magyar anyanyelvű és az e nyelven létrejött kultúrát értő emberek közössége, földrajzi helytől és állampolgársági különbözőségtől függetlenül.

A politikai nemzet az azonos területen, ugyanazon törvények keretei közt élő, adózó, járulékot fizető polgárok közössége etnikai, kulturális különbségeiktől függetlenül.

Így használta ezt a 19. században Deák Ferenc és Tisza Kálmán is, az akkori soknyelvű és sokszokású ország (“Nagy-Magyarország”) lakóira. Vagyis a magyarországi – kulturális-anyanyelvi értelemben – magyarok, románok, szlovákok, németek, horvátok, szerbek, ukránok stb. együtt alkották a magyar politikai nemzetet. Így van ez ma is, amikor szintén – ha az 1918 előttinél jóval kisebb arányban is – élnek országunk területén német, horvát, szerb, urambocsá’ cigány kultúrájú honfitársaink. Velük együtt alkotunk gazdasági-jogi sorsközösséget, politikai nemzetet valamennyien.

Nem részei ennek a gazdasági-politikai sorsközösségnek a kolozsvári, kézdiszentléleki, beregszászi, érsekújvári, felsőpulyai, szabadkai, kórógyi, alsólendvai magyar testvéreink. Az ő kulturális, oktatási, anyanyelvhasználati jogaikért hazai politikai különbség nélkül kutya kötelességünk kiállni!

De megkérjük őket, hogy jövőre ne tessenek szavazni egyik magyarországi pártra sem. Mert az nem tisztességes, ha valaki olyasmibe szól bele, aminek aztán nem viseli a következményeit is.

(Megjegyzem, ha tovább gondoljuk a kulturális és politikai nemzet összemosását, abból csak két kiút lehetséges. Vagy a “külső magyarok” beköltözése a kisországba, vagy körkörös háború megindítása valamennyi szomszédunk ellen, a “magyar területek” visszacsatolása érdekében. Sorry! A fidesz- és jobbik-idióták tulajdonképpen a magyarellenes román, szlovák, szerb stb. szélsőségeseknek szállítják a muníciót. A valódi magyar hazafiak ezzel szemben azt akarják elérni, hogy minden magyar kultúrájú ember ott élhessen békében, ahol az ősei sírjai domborulnak. Ennyit mára!)

Advertisements

A nemzet mibenléte” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. “A konnacionalizmus a nacionalizmus és az internacionalizmus egyvelege. A konnacionalizmus az, amely a nemzetköziség eszméjével szemben a nemzetközösségi eszmén alapul, és az együttes nacionalizmust is jelenti, vagyis a nacionalizmusok és a nemzetek összefogását. Tulajdonképpen a nemzetekfelettiség egyfajta jobboldali, ultrajobboldali mellékága, és a nacionalizmus egyik “vadhajtásának” tekinthető annak bizonyos tulajdonságai nélkül. A nacionalizmus szélsőséges irányzatai gyakran vallják a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiányát, a konnacionalista ideológia viszont jellegénél fogva nem küzd ilyen jellegű problémával. A nacionalizmus, a sovinizmus és a patriotizmus közötti esetleges elmosódás itt nem jelentkezik, mivel a haza szeretete nem függ a nemzetiségtől, az ideológia pedig szemben áll a soviniszta eszmével. A konnacionalizmus tehát egyfajta kettős kötődés: egyfelől nacionalista, másfelől viszont a nemzetek közötti együttműködést szorgalmazza.

    A konnacionalizmus – szélsőjobboldaliságon belüli – fogalmát Szálasi Ferenc vezette be a politológiai-politikai köztudatba – a nemzetközösségi eszme érvényesítésére irányuló törekvés megnevezéseként. A konnacionalizmus – mint szó – a nemzetközösségi eszme érvényesítésére irányuló törekvés mellett – az együttes-közös nacionalizmus értelmét is kifejezi. ideológiailag és politikailag eddig egyedül csak Magyarországon volt jelen de annak tekinthető a pánszlávizmus és az abból fakadó illirizmus is. A konnacionalizmus a Kárpát-medencében élő nemzeteknek (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) egységesítését tűzte ki célul (Magyar Szent Korona Országai). Követői viszont többnyire nem hungaristák, nincs feltétlen összefüggés. Tulajdonképpen magyar irredentizmus amely viszont a térségben élő népek egyenlő és (kon)föderatív, tehát nemzeti társországokra (az etnikai határok figyelembevétele) tagolódó egységesítését kívánja elérni, azaz nem a magyar nemzet kizárólagos vezetése alatti történelmi jogra támaszkodik (pl: első világháború előtti társadalmi közigazgatási politikai viszonyok teljes visszaállítása), ami a 20-as 30-as évek politikusainak legfőbb célja volt és nem dolgoztak ki semmiféle tervet arra nézve hogy az ország újra egyesítése után hogyan alakítanák ki az ország belső viszonyait (pl: a bécsi döntések után is a régi vármegye határokat állították vissza a nem magyar vagy vegyes lakosságú területeken is). a tervezett társországok: Magyarföld, Szlovákia, Ruszinföld, Erdély, Vajdaság, Horvátország, Vendvidék, Őrvidék. Fiume. lehetnek más elképzelések is! Ma többnyire a Nagy-Magyarország határain belüli föderációt jelenti a világháború előtt gyakran hozzá sorolták Bosznia területét is! A konnacionalizmus természeténél fogva elveti a sovinizmust.”

    -Ennyit mára! 🙂

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s