Tegnap délután elment egy – elméletileg – gyémántdiplomás pedagógus. Azért elméletileg (pontosabban fogalmazva: de jure), mert 60 éve szerezte ugyan Sopronban az eredeti tanítói diplomáját, de az “illetékesek” sajnos elfelejtették a dolgot. Így de facto csak a 2003-ban kapott arany diplomája maradt fenn.
Pályáját – gyakorlóként – a kőszegi leányiskolában kezdte az 1952/53-as tanévben (akkoriban még ilyen is volt).
Taksony az augsburgi vereséget (955) követően és 972 előtt a magyarok nagyfejedelme volt. Apjáról, Árpád legkisebb fiáról, Zoltáról a magyar krónika ugyanezt állítja. Itt azonban alighanem csak a kései utódoknál kavarodott össze a leszármazás az uralkodási sorrenddel. Biztos forrásból tudjuk ugyanis, hogy 948 táján Jutas fia Fajsz volt a megász arkhón, azaz a nagyfejedelem.
Ő Taksonynál idősebb unokája volt Árpádnak. Annyi biztos, hogy Taksony 947-ben már vezetett hadjáratot Itáliába Hugó király támogatására, a bizánciak ellen.
Felmerül a kérdés, vajon mikor születhetett? Fiai, Géza és Béla (?) 948-ban még kiskorúak voltak, mert nem szerepelnek a tudós bizánci császár, VII. Konstantin által leírt Árpád-házi genealógián.
Tudjuk, hogy Taksony felesége “Katun nembeli” leány, azaz egy besenyő hercegnő volt. Az addig ellenséges keleti szomszéddal a magyar nomád-birodalom vezetői a németektől elszenvedett 933-as merseburgi vereséget követően köthettek szövetséget. Első közös Bizánc elleni fellépésük ugyanis 934-ben volt.
Ergo, talán éppen ekkor került sor a dinasztikus házasságra is Taksony és besenyő menyasszonya közt s az ezt közvetlenül követő években születhetett meg a későbbi Géza nagyfejedelem, majd öccse és húgai.
Mindebből az sejthető, hogy Taksony 915 körül születhetett (+/- 5 év) s kb. 60 évet élt.
Megjegyzem, lakóhelyemen Csepregen egy utca viseli a nevét. Nem sok lehet belőle az országban!
A mai Stefánia napról jutott eszembe a szerencsétken sorsú Rudolf trónörökös (Kronprinz), akinek kevéssé kedvelt neje volt Stefánia belga hercegnő. Előfordulhatott volna, hogy magyar királyné lesz…de másképp alakult.
Mielőtt Rudolf Mayerlingben, barátnője társaságában golyó által véget vetett volna életüknek, azért hasznos dolgot is cselekedett. Ötletgazdaként bábáskodott az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című I-XXI. kötetes szépen illusztrált, igényes monográfia megszületésénél. Hallatlan jelentősége, hogy az egykori monarchia különféle nyelveire lefordítva megismerhetővé vált a Tiroltól a magyar Alföldön és Erdélyen át Bukovináig, Bosznia-Hercegovináig terjedő heterogén országegyüttes a monarchia különféle nyelvű lakói számára.
No, ez a Kronprinzwerk.
Lakóhelyem, a nyugat-dunántúli Csepreg képviselőtestülete tegnap este tartotta az idei közmeghallgatást. Ha lett volna tv-közvetítés, a nézők láthatták volna hogy a PM támogatói nyakkendősek voltak, a két ellenzéki viszont kigombolt ingnyakkal szemezett a mintegy 10-12 fő városházi munkatárssal, intézményvezetővel és a mintegy 10-12 megjelent állampolgárral (ezek egyike voltam én).
Türelmet próbára tevő volt a közel 3 és fél órát egyhuzamban végigülni. Hangulatában egy kibővített testületi ülésre emlékeztetett sok-sok fölösleges dumával, sőt személyeskedéssel.
A PM egyórás beszámolóval kezdett, utána a fideszes helyi városfejlesztési-pénzügyi bizottsági elnök 20 percet beszélt (rezsicsökkentés, foci stb. – meg persze komoly dolgokról is). A humánpolitikai bizottság elnöke korrekt módon, 5-6 percben foglalta össze az elmúlóban lévő esztendő dolgait.
Bemutatták az óvoda és a területi gondozási központ új vezetőit. Humoros volt, hogy a PM-nek nem jutott eszébe a jegyzőnő keresztneve, pedig 1999 óta dolgozik a városházán…
Elhangzott, hogy az egyik körzeti orvos (dr. V. Gy.) felmondott, decembertől a másikuk (dr. M. A.) látja el az egész város betegeit.
Nem akarok túl hosszú lenni, a különféle nyelvbotlásokat ismertetve. Pl. a szennyvíztisztító bővítése elől nem a lehetőség, hanem az akadály hárulhat el…
Fontosabb a szokásos demagógia. Nem emelnek jövőre semmilyen helyi adót, bérleti díjat. Ugyan több tízmilliós mértékben hiányzik a város működéséhez szükséges pénz, de a bevételek növelésére mégsincs szükség…Érdekes logika! Majd valaki varázsol pénzt a semmiből. Talán már megvan a perpetuum mobile titka!
Ami a lényeg, arról a PM csak egy mondatban beszélt: nincs még döntés a város állambácsi általi kisegítéséről. Pedig ha nem kapunk támogatást, az igen nagy baj (volna). Lásd a fenti bekezdést, varázslás és csoda kell…
Hat állampolgár szólalt fel, akik közül hárman civil szervezeteket képviseltek, hárman pedig a szó általános értelmében voltak hozzászóló állampolgárok. Mindenki jogos dolgokat vetett fel. Valaki meg is jegyezte, amit kérnek az járni jár – de nem jut mindenkinek!
Sajnos visszacsúsztunk a kettővel ezelőtti PM idején megszokott parttalan, meder és cél nélküli, túl hosszú beszédekhez. Hozzá kellene szokni, hogy az idő is pénz. Tömören és lényegretörően szükséges fogalmazni s valakinek mederben is kell(ene) tartani a tanácskozást.
Egy magyar kisváros, 2013 őszén…
I. Berengár itáliai király (888-), majd császár (915-924) a honfoglaló magyarok egyik legmegbízhatóbb európai “szövetségese” volt.
Az anyja révén Nagy Károlytól (Charlemagne, Karl der Grosse…) származó uralkodót előbb, 899. szeptember 24-én jól megverték a Brenta folyónál (ez volt a magyar hadtörténet egyik legfényesebb győzelme!).
Később egy sor hadjáratot vezettek (904-905, 919-920, 921-922, 924) a támogatására, sőt a megmentésére. Mindezt persze 10 véka ezüst évi “ajándékkal” honorálta.
Mindezekről részletesen lehet olvasni “Az elfelejtett évszázad” című könyvemben:
Hunyadi Mátyás első felesége 1459-1464 között Podjebrád György cseh király Katalin nevű leánya volt.
Politikai okból kötötték ezt a házasságot – mint általában a királyoknál ez lenni szokott. Ehhez fel kellett bontani a Hunyadi-ház ügyeit vivő Szilágyi testvérek (Erzsébet, Mátyás anyja és fivére Mihály) valamint Garai László nádor közti megállapodást. Ugyanis már megegyeztek, hogy Garai Anna lesz a királyné…
Amire egyébként – talán Aba Sámuel ismeretlen nevű feleségétől eltekintve – nem volt példa, hogy belföldi születésű királyné legyen Magyarországon.
A cseh királylány sorsa azonban szerencsétlenül alakult. 14 évesen gyermekszülés kapcsán halt meg. Akkoriban ezt a kort már házasságra érettnek tekintették…Utána 1476-ig – Beatrix érkezéséig – Mátyás nem is kötött új házasságot.
Jelenleg teljesen reménytelennek látszik a demokratikus oldal 2014-es választási szereplése.
Hiába tette tönkre 3 és fél év alatt gazdaságilag az országot Orbán Viktor, hiába semmisítette meg a jogállamot és számolta fel a demokrácia zsenge hazai kezdeményeit. Hiába alázta porig és rövidítette meg anyagilag a háromnegyed országot s hiába nézi totálisan hülyének a maradék többieket, a híveit.
Olyan választási rendszert hozott létre, ahol abszolút a fidesznek kedvezően lejt a pálya. Csak egy ellenfél győzheti le, viszont jelenleg három is van neki.
A Jobbikot és az LMP-t – különböző okból – nem sorolom ide. Relatíve Orbán esélyeit rontják, hisz aki rájuk szavaz, főleg Orbán (s részben persze az MSZP és az Együtt-PM) elől visz el szavazatokat.
A három potenciális kihívó közül kettő (Bajnai és Mesterházy) totálisan alkalmatlan. Akár együtt, akár egymással is rivalizálva indulnak, az már előre Orbán 100 %-os győzelmét jelenti. Két tehetségtelen, hiteltelen és puhány figura. Akkor tennének jót az országnak, ha mindketten azonnal felhagynának a politizálással.
Persze ezt nem fogják megtenni. Pedig kiút kell, mert belepusztul az ország!
Nem nyolc, nem három, nem kettő, hanem EGY ellenzéki miniszterelnök-jelölt kell, akiről a 8 milliónyi választó nem Orbán-zombi része el tudja hinni, hogy igen, képes lesz Orbán Viktor Mihály legyőzésére és rendszerének felszámolására.
Várjuk a közös jelöltet, akivel véget vethetünk a 2010 óta tartó közpolitikai rémálomnak és a gazdasági katasztrófának, a tripla bóvlinak és a hazánk élhetetlenné válásának!
Bük katolikus templomának címe: Szent Kelemen pápa.
Erről jut eszembe, hogy már tavaly megírtam a fürdőváros történetét a kezdetektől 1526-ig. Természetesen kitekintéssel a Közép-Répce-vidék egészére is. Új feltételezést fogalmaztam meg például az 1988-1993 között – különféle kollégák bevonásával – általam kutatott Gór-Kápolnadomb történetével kapcsolatban is.
Azonban a megjelenés immár több mint egy éve csúszik, mert a város 20. századi történetével még mindig bajlódik az egyik kiváló szerzőtárs…
Ami késik, remélhetően nem múlik. Talán majd jövőre kézbe is vehetjük Bük monográfiáját!
A mai névnapról Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília juthat eszünkbe. Az Al-Duna mentén emelkedő Galambóc ostromakor, 1428-ban ő menekítette át egy hajón a harcból menekülő Zsigmond királyt. Hogy mit keresett a harctéren hajóval egy főúri hölgy? Ki tudja…
Egy biztos, férje éppen temesi ispán volt, egy közeli fontos megye kormányzója.
Galambócot az előző évben szerb parancsnoka átadta a törököknek, akik ezzel kijutottak az akkori magyar határt jelető Al-Dunáig. Zsigmond király ezt a csorbát szerette volna kiköszörülni, ami azonban nem sikerült neki. A magyar ostromlókat ugyanis szétverte II. Murád szultán felmentő serege.
Köztük volt a Csepregen is birtokos Kanizsai család egyik tagja, János soproni ispán: “Bár ebben az ütközetben sokan elhullottak, mégis a mi korunkig emlegetik szívbéli szomorúsággal, hogy itt esett el a fekete Kanizsainak nevezett nagynevű, vitézségben és fegyverforgatásban kiváló férfiú” (Thuróczy krónika).
Hogy csepregi legények is voltak-e bandériumában? Szinte biztos.
A középkori lovagi kultúra jellegzetes nevei: Roland, Lancelot, Arthur, Trisztán, Achilles, Páris stb. sorába tartozik az Olivér is.
Hazánkban is gyakori volt a lovagi címereket használó birtokosok között. Mivel zömmel ugyanebből az előkelő rétegből kerültek ki a főpapok, köztük is ismerünk egyet: 1250-1262 közt szerémi püspök volt az illető.
Aba nembeli Pata fia Olivér viszont az Oldamur kun vezérrel vívott 1282. évi Hód-tavi csatában esett el. Szépen tükrözi a név az idők változását. Pata vezér – Gyöngyöspata névadója – még az Abák honfoglaláskori őse volt. Kései leszármazottja már nyugati divatú nevet viselt.
Az Aba genus címere:
