Nemzetiségi választások 2014-ben

Olvasom a http://www.galamus.hu oldalon:

“A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak.

A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.”

Helyénvaló. Ápolják csak kulturális önazonosságukat, illetve a romák/cigányok esetében jó volna ha kialakulna a modern önképük és megtalálnák a helyüket a haza többi egyenjogú polgára között.

Ami kissé bizarr, hogy külön identitással szerepelnek a ruszinok és az ukránok. Ez ahhoz hasonló, mint amikor a 19. században arról ment a vita, hogy a vendek (a magyarországi szlovének) is szlovénok-e?

Reklámok

Az MSZP válsága

Senki nem tudja megmondani, miért mondott le váratlanul az eddig saját pozícióit védő Mesterházy Attila pártja és annak parlamenti frakciója vezetéséről? Ráadásul úgy, hogy előre bejelentette, nem aspirál a későbbi folytatásra sem. Mi történhetett?

Holnap érdekes tanácskozás elé néznek a párt választmányának tagjai. Egy javaslat szerint ideiglenes vezető, vagy a korábbi pártelnökökből álló átmeneti grémium venné át a párt vezetését.

További elképzelés szerint Botka László szegedi PM lenne a szocialisták leendő vezetője. Ez persze nem sima ügy! Hisz ha megnyeri újra Szegedet, akkor ott kell dolgoznia… Ha netán elveszti, akkor meg nem jó a hangulata a dolognak: vesztes városvezetővel lesz sikeres a párt?

Még bizarrabb a kétségkívül bájos s el lehet mondani, hogy “politikailag ártatlan” Kunhalmi Ágnes felvetése. Az erőtlen baloldali és valamennyire demokrata pártok csupa-csupa törékeny női vezetőkkel jelennének meg (lásd Szél Bernadett, Szabó Timea – de említhetném a “feminin”, sírós hangú Bajnait is). Nem mintha általában a női politikusokat tartanám gyengének! Szó sincs róla, egy Dávid Ibolya fazonú politikusnőre pl. szükség volna. De a baloldalnál maradva: pl. Lévai Katalin is alkalmas lehetne érdemibb szerepre.

Az érdekes kérdés persze most nem ez, hanem amelyikkel kezdtem! Fejlemények várhatók…

Györgye castelluma

Ismét egy vajdasági helyszín, az egykor Szabadka határába olvadt, de mára ismét önálló telepóléssé lett középkori Györgye (újkori nevén, szerb hatásra: Györgyén).

Egy 1768-as térkép várromot jelez itt, Gradina – szokásos – megírással. Ugyan egyesek keverik a tolnai Györke castellum adataival, de nyilvánvalóan itt is volt vár, avagy kastély. A Kórógyiak uradalmának székhelye volt ugyanis a hol Csongrád, hol Bács megyéhez sorolt mezőváros.

Nyomai a műholdról:

Györgye mh14

A vajdasági Kula

A középkori Magyarország legdurvábban elpusztult területei közé tartozott Bács és Bodrog megyék térsége, szerb nyelven, a Bácska. Kula város neve is szerbek közt keletkezhetett, igaz oszmán eredetű s csak 1543-ban ismerjük első említését (a környék 1541-ben jutott török uralom alá). Jelentése alapján egy lakótorony lehetett itt, az volt a névadás indítéka.

Hogy a megelőző középkori évszázadokban hogyan hívták a helyet, fogalmunk sincsen. Ezért nem tudjuk ki és mikor építhette a tornyot, sőt a pontos helye sem ismert.

A Gogglée Earth műholdképeit nézegetve találtam egy nagy területű, ismeretlen korú várhelyet:

Kula mh

A névadó torony valószínűleg nem itt épült. Hacsak a terület közepén látható folt nem a helyét jelzi mégis? Még egy kérdéssel több…

A DK sikerének titka

A “közvéleményformálók” és főleg az ellenérdekeltek zavarban vannak s mindenféle hamis magyarázatokkal próbálkoznak a vasárnapi nagyjából 10 %-os országos DK siker láttán.

Az “értelmiség” bizonyos körei által sztárolt Bajnai-párt – sokszoros pénzzel és médiatámogatással a háta mögött – “csak” 7 %-ot ért el. A “baloldal” eddig, hagyományosan domináns erejének számító Mszp pedig 11 %-ot.

A Gyurcsány-fóbiások most azt mondják: ez a maximuma a DK lehetséges növekedési potenciáljának, elérte a plafont…pedig dehogy.

Majd ha úgy nagy általánosságban “leesik a tantusz” s átjön hogy hazánkban elsősorban Gyurcsány testesítette meg, már színre lépése óta az igazi progresszív, modern és európai törekvéseket…mert ez az igazság…

Ő az aki eddig is fellépett az ócska politikai demagógia és a politikai-gazdasági korrupció ellen. S újabban ő áll ki legerősebben a jogállamiság mellett, az önkényuralommal, a pártállami diktatórikus törekvésekkel szemben.

A Bajnai-projekt nem eladható, Mesterházy bukott, Botka sem az a kaliber, akire szükség van. Gyurcsány vissza fog térni a miniszterelnöki munkához, várhatóan négy év múlva.

Helyre kell majd állítani a demokráciát s ami a hétköznapi átlagember számára még kézzelfoghatóbb a hatásaiban, el kell hárítani a gazdasági katasztrófát, amibe a most folyó “nyolc év” taszította/taszítja az országot. Folytatni kell majd a most – szégyen, de – szünetelő magyar történelmet!

A DK repülőrajtot vett

Első alkalommal méretődött meg a két előző országgyűlési ciklus félidejében alakult s a másfél hónapja tartott országggyűlési választáson még – kényszerűen más demokratikus pártokkal együtt – szövetségben indult Demokratikus Koalíció.

Most ilyen kényszer nem volt. Budapesten, az ország kulturális, politikai és gazdasági szívében máris az állampárt legerősebb riválisa lett, maga mögé szorítva az eddig magukat domináns ellenzéki erőnek tartó szocialistákat, a szintén jól szereplő Bajnai-féle pártszövetséget és a nehezen meghatározható, önmagát jobb ötlet híján zöld pártnak definiáló LMP-t is.

Ráadásul az ország minden részén jelen van! Immár a magyar politika megkerülhetetlen, saját jogon pozíciót szerzett tényezője. Hiába volt szinte a teljes “baloldali sajtó”, a “közvéleményformáló értelmiségiek”, meg persze a fidesz minden igyekezete a DK esélytelennek, vagy úgymond hiteltelennek láttatására.

Hiába volt Kövér igyekezete a DK parlamenti elnémítására is. Ne feledjük, az EP két új DK-s képviselőjének helye és felszólalási joga lesz a Kossuth-téri palotában is…

Európa és a magyarok

Ugyan sokan azt hiszik, a magyar nép eredete és kialakulása, korai története ismert és vitán felül áll, de ők tévednek.

Az ún. “tudomány” formálisan fajsúlyos, akadémiai képviselői egy helyben totyognak több mint száz éve. Pontosabban, még mindig tart a 13. század óta ismert “történészi” rekonstrukció őseink keleti származásáról és vándorlással történő, már-már regényszerű Kárpát-medencébe költözéséről. Mindez nyakon öntve a szkíta-szittya, hun romantikával.

Pedig az ellenkezőjére már 1895-ben rámutatott Vámbéry Ármin, újabban pedig Makkay János és Vékony Gábor, hogy csak a két legfontosabbat említsem. Könyveik digitálisan is elérhetőek, csak rájuk kell keresni!

Miközben természetesen a szkítákkal, szarmatákkal, alánokkal, hunokkal, avarokkal, bolgárokkal kapcsolatban és együttélésben voltak a nyelvi, etnikai magyarok ősei (is), azokat egyik felsorolt iráni vagy török nyelvű néppel sem lehet azonosítani.

Talán annyi mondható, hogy semmiképpen sem Árpád-népével (a Közép-Ázsiából származó türkökkel) jöttek a magyarok a Kárpát-medencébe, hanem előbb. Leginkább az avar korból (567-894) eredeztethető a Kárpát-medencén belül élő, etnikai magyarság. Jól jelzi ezt pl. a történelmileg ismert magyar-szlovák “nyelvhatár”, mely egyben az avar lelőhelyek északi területi kiterjedésével egyezik meg.

Ez azt is mutatja persze, hogy ostobaság az a magyar oldalról néha tapasztalható igyekezet, amely a szlovákok őseit szeretné minél később beköltözötteknek beállítani.

A fent név szerint is megnevezett valódi tudósok szerint a magyarság ősei sok ezer éve a mai Kelet-Ukrajna területén éltek s talán 567-ben költöztették őket, az őseinket az avar kagánok a Kárpát-medencébe. Hasonlóan a szlávokhoz, a csehek, szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek őseihez, akik jelenlegi elterjedési területükre ugyanekkor kerültek.