Csepreg és Boldogasszony

Szent István 1038. augusztus 15-én, a legnagyobb Mária-ünnepen halt meg. A kegyes hagyomány szerint ekkor “Boldogasszony-anyánk” oltalmába ajánlotta volna Magyarországot.

Csepreg is egy népi “hagyomány” szerint eredetileg a mai Boldogasszony-kápolna (pontosabban a helyén 1861-ig állt nagy középkori templom) környékén települt s csak utóbb módosult volna a fekvése a mai helyzetnek megfelelően.

Egy biztos, a középkorban és a kora-újkorban Csepregnek még két plébániája volt, ami merőben szokatlan, ha arra gondolunk,  hogy még Sopronnak is csak egy volt eredetileg! Kézenfekvő feltételezni, hogy két külön településről volt szó, mely a  jelenleg élő Felsőváros és Alsóváros fogalmakban ma is tükröződik. Tehát a Szent Miklós plébánia eredetileg csak a Felsővárosra vonatkozott, az Alsóvárosnak pedig a Boldogasszony volt a plébániája.

Egy kiváló tudós ember (Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben. Bp., 1996.) könyvében örömmel olvastam egy 1392-es, a csepregi Boldogasszonyra vonatkoztatott adatot: “Saar alio nomine Bodogazonfalwa”. Ebből az derülne ki, hogy az Alsóvárost Sárnak, más néven Boldogasszonyfalvának hívták. Egy gond van csak, hogy – amint az eredeti oklevélben utánanéztem – Mező professzor úr tévedett, az adat a mai Vasboldogasszonyra utal!

Ettől függetlenül továbbra is úgy gondolom, hogy az Alsóváros előzménye – az azóta feledésbe merült – Sár nevű település volt!  Ugye nem nehéz belátni, az hogy egy bizonyíték hamisnak bizonyul, még nem jelenti az ellenkezőjének a bizonyítását!

Reklámok

Csepreg és Boldogasszony” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Eddig nem. Ki tudja, a bontáskor (1861) kiszedték-e az alapokat is? Ha nem, akkor bizony érdemes lenne egy próbafeltárást végezni, hiszen nagy valószínűséggel a környék legrégebbi temploma állhatott itt!

    Válasz
  2. Egyébként a bontásról és az új kápolna építéséről semmilyen dokumentáció nem maradt fenn?

    Válasz
  3. Nem tudjuk…a 19-20. század csepregi történelme alig ismert. Valószínűleg nem maradt, de ezt sem tudjuk biztosan…

    Válasz
  4. A megyei hatókörű Savaria Múzeumon keresztül, de pénzt is kell hozzá keríteni valahonnan. Mostanában – vagy 15 éve – direkt tudományos célú kutatásra nem igen van példa az országban.De ha mondjuk valami építkezés lenne, akkor megelőző ásatást előírnának, az építkező költségére persze…Recept emiatt: zarándok központ építése EU-s pénzből s abból megelőző feltárás! (bár az alapvető szabály szerint a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni a fejlesztéssel s akkor megint csak oda lyukadunk ki, hogy nincs rá pénz…)

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s