Csepregi Kör

Múlt heti előkészületek után kedden formálisan is létrejött a Csepregi Kör nevű polgári kezdeményezés. Nem tömegszervezetet gründolunk, hanem egy a város jelenéről és közeljövőjéről felelősen és komolyan gondolkodó társaságot. Lesznek pártoló és tiszteletbeli tagok is.

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

(Természetesen tudjuk, hogy a francia coeur, azaz szív, magyarul fonetikusan kőr. Egyszerre vagyunk ugyanis európaiak és magyarok!)

Első állásfoglalásunkban, kedden nem tartottuk szerencsésnek, hogy a város pénzét túldimenzionált végkielégítésekre és jutalom jellegű személyi juttatásokra fordítsuk. Mai javaslatunk pedig a helyi nyilvánosság és az átláthatóság biztosítását célozza. Újra legyenek élő közvetítések a képviselő-testület üléseiről és azok előterjesztései is kerüljenek közzétételre a meghívókkal együtt. A jegyzőkönyveket is elkészülésük után haladéktalanul tegyék közzé.

Rendszerkritika

Most nem a magyarországi korrupt, életképtelen, népnyúzó rezsimre gondolok, hanem csak egy nyugat-dunántúli kisváros, Csepreg önkormányzatának szervezetére.

Ha valaki akár csekély vezetői tapasztalattal is megnézi pl. az alábbi ábrát, az vagy sírógörcsöt kap, vagy nevetésben tör ki:

Hivatali struktúra

Ilyen szervezet logikusan kialakított, racionális struktúrában egyszerűen nincsen! Fölösleges szintnek tűnik az aljegyzői, hiszen ki is kerülhető. Másrészt féloldalra billent az egész, mert van ugyan egy pénzügyi osztály – ami jogos, de a többi vegyes massza a duplex “vezetés” miatt súlytalan.

Ennél “szebb” csak a bizottságok száma és hatásköre, valamint ezek kompetenciája az egész szervezet működésén belül. Ez megint az anti-szervezés netovábbja. Van egy a múltból örökölten fejsúlyos Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság. Nem véletlenül ennek vezetéséért látszottak ölre menni egyesek az alakuló ülést megelőzően. A gazdasági ügyeken túl ehhez tartoznak a jogi és ügyrendi kérdések, a vagyonnyilatkozatok kezelése, az összeférhetetlenségi és a méltatlansági ügyek is. Ezek hétköznapi hasonlattal úgy illenek össze, mint ha mondjuk valaki a hagymás rostélyost áfonyával ízesítené…

Hasonlóan bizarr a Humánpolitikai Bizottság hatásköre is. Ennél csapódnak le a szociális nehézségek, de ugyanitt mehet a “harakiri” a civil szervezetek közti pénzelosztással kapcsolatban is (az általam sokat emlegetett 0,3 %). Ifjúság, sport, turisztika, egészségügy is mind-mind ide tartozik. Egyébként meg tömören jellemezve: “nesze egy púp a hátadra”…Nem véletlen, hogy ezt a volt PM és köre kapta meg intézésre, a másik bizottsághoz képest ez ténylegesen súlytalan!

Ha mégis valami racionalitást próbálunk keresni, akkor maximum annyi említhető, hogy kevesebb, de hosszabb jegyzőkönyveket kell írni a két giga-bizottság heterogén tartalmú üléseiről. Ezek lényegében pszeudo(duplikált)-testületi ülések is. A PM, APM, jegyző ugyanúgy részt szoktak venni rajtuk. Mindent kétszer mond, kétszer mond…

No erre az amatőrizmusra hajlik láthatóan a hetedik ciklus képviselő-testülete is. A PM-nek – ha változást akar(na) – akkor ezen kell(ene) kezdenie!

Hibák az alakuló ülésen

Tegnap Budapesten hatalmas Orbán-ellenes tüntetés volt. Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg…

Tegnapelőtt este az Orbán-rendszer megyei és járási képviselői velem egy sorban ülve nézték, hallgatták végig a 2014-2019-es ciklusra megválasztott csepregi képviselő-testület alakuló ülését. Mindezt a helyi Tv operatőre folyamatosan és közelről kamerára is rögzítette. Az Orbán-éra helyi illetékes emberei így közvetlenül látták, tapasztalták a különféle – amatőrizmusból és lányos zavarból adódó – bakikat (is).

csoportkép

Ahogyan tegnap is jeleztem, a hibák egy része megmosolyogtató volt, nem érdekes! Volt azonban kettő komolyabb is. Ezek által tesztelődik rögtön a közigazgatási rendszer “hatékonysága”, illetve “szigora” (?).

1.
Az alpolgármester-választás “titkossága” egyáltalán nem volt biztosítva, hiszen az egész terem láthatta, hogy a képviselők egymás szavazólapjaiba kölcsönösen belelátva, sőt belenézve szavaztak. Ez a kamera felvételeken gyönyörűen látszik is. Az, hogy aztán borítékba tették, majd lezárt urnába dobták azokat, ezen nem változtat. Mindez a 2011. évi CLXXXIX. tv. 74. § (1)-be ütközik. Lehetséges ugyan, hogy előre megegyeztek, ezzel formalitássá degradálták a törvény által előírt választást. Ezt követően is valóságos titkos szavazást kellett volna azonban rendezniük.

2.
Kovács András képviselő úr a 15. napirendi pont keretében kérdéssel fordult az ülés végén a polgármesterhez. A válasz elfogadásáról neki nyilatkoznia, a képviselő-testületnek pedig szavaznia kellett volna (SzMSz 19. § (2): “A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, és a válasz elfogadásáról külön dönt a képviselő-testület is.”).

Megelőlegezett bizalommal várjuk a mi pénzünkön működő Kormányhivatal felelős reakcióját. Biztos vagyok benne, hogy komolyan veszik a feladatukat és pártszimpátiától függetlenül, azonos mércével végzik a munkájukat. Merthogy ez amúgy a kutya kötelességük!

(megjegyzem, ha csak a jegyzőkönyvet kapták volna meg, a szöveges dokumetumból a “titkos” választás már nem derült volna ki)

Pénzek, juttatások

Ahogyan az illő is volt, az ülés ünnepi része az alpolgármester-asszony (ex-polgármesterné) eskütételét követő Szózattal befejeződött. Utána jöttek a pénzek és juttatások…

Az új polgármester az adható minimumot kapta, valamivel kevesebbet, mint elődje. Az APM-asszony szintén a most adható összegek alsó határán került meghatározásra. Egyelőre nem hangzottak el – az előző ciklusban bevett – felajánlások senki részéről sem, az illetményt vagy tiszteletdíjat illetően. A képviselők és a bizottsági elnökök tiszteletdíjához még nem nyúltak. Így a helyzet pillanatnyilag:

csepregi bruttó nettó

A végére maradt a “csemege”. Vlasich PM úr elődjének, a munkáját ezentúl képviselőként tovább folytató Király ex-PM úrnak három havi végkielégítést javasolt, de a volt jegyző úr módosító javaslatát elfogadva megfejelték azt még egy hónappal. A végösszeg: 1,932 M Ft.

Az egyebek napirendi pont végén sor került a ténylegesen már a munkavégzés alól felmentett jegyző asszony “juttatására” is. Itt Vlasich PM úr 4 havi pénzt javasolt. Nem nyugodott azonban ebbe bele Király ex-PM úr és a korábbi jegyző, most képviselő dr. Erdősi László úr. Mind a ketten további két havi pénzt javasoltak a távozó vezető részére. Ha ehhez hozzávesszük, hogy még a novemberi pénzt is megkapja, akkor 5 vagy 7 havi bánatpénzt kap a hálás várostól (kerekítve: 2,4-3,3 M Ft).

Még szerencse, hogy a város pénzére gondosan vigyázó “tükrös” Kovács András humánpolitikai bizottsági elnök úrnak eszébe jutott, miszerint a közös hivatal eddigi vezetője búcsúzó juttatásának mértékéről célszerű lenne egy közös ülést tartani a három társközség képviselő-testületeivel, hiszen a lakosságuk arányában nekik is a zsebükbe kell majd nyúlniuk. Úgyhogy ez a jutalom jellegű személyi juttatás még függőben van.

Ezzel kapcsolatban hangzott el a végén az új ciklus első kérdése is Kovács úr részéről: miért távozik a munkavégzését illetően amúgy kiválóra értékelt jegyzőnő? Vlasich PM úr válaszában bizalomvesztésre hivatkozott, arra hogy bizalom nélkül nincsen előrelépés.

Végül pár szót a polgármesteri programról. Ez egyszerűen a szórólap felolvasásából állt! Megjegyzem, praktikus és időtakarékos megoldás. Legfontosabb mondata: “saját lábra állítjuk a városi költségvetést”!

Hogy ez ténylegesen mit akar jelenteni, majd november folyamán megtudjuk. Amennyiben sikerül, akkor jól döntött Csepreg. Érdeklődéssel és megelőlegezett bizalommal várjuk. Persze, mivel nem ma szálltunk le a falvédőről, várakozásunk kétségekkel teli. Ne legyen igazunk és sikerüljön Csepregnek valóban saját lábra állnia!

Mutyiland?

Miközben az országban fontos események zajlanak, Csepregen is megalakult a hetedik önkormányzati ciklus képviselő-testülete s letette az esküt az álompárt helyi polgármestere, Vlasich Krisztián (39). Jelen voltak pártunk és államunk illetékes megyei, járási képviselői, valamint a három társközség közül kettőnek (Lócs, Tormásliget) a polgármesterei (nem volt jelen álompárti parlamenti képviselőnk s plébános úr sem).

Már most elnézést kérek, ha esetleg hosszú lesz az eseményről írott beszámolóm s majd egyes részleteit csak utóbb fogom alaposabban elemezni. Ma megpróbálok a lényegre koncentrálni e jelentős helyi történés kapcsán!

Nem tudom, mikor mutatják majd be a helyi televízióban a teljes felvételt? Azon majd láthatók, hallhatók lesznek a “lányos zavarból” fakadó kisebb hibák – melyek persze inkább csak megmosolyogtatók, nem tartoznak a lényeghez.

Pozitívumként említhető az előzetes közleményekkel előre vetített botrány elmaradása. A békesség kedvéért kompromisszumot kötöttek (?), vagy inkább csak lenyelték a békát (?) egyesek, nem tudjuk. Pontosabban fogalmazva: le is nyelték, meg nem is, illetve, de…

Az alpolgármester jelölt ex First Lady, most Second Lady lett, egyhangú titkos szavazattal. Megjegyzem, röhejes volt a “titkos” szavazás, melyet a tanácsteremben a közönség előtt a komolyság látszatára sem ügyelve eljátszottak. Ha Csepreg polgári hely volna – mint ahogy nem az, akkor a közönség a bohózat láttán felállt volna s távozik…Volt itt üres urna bemutatás, de a szavazólapokat már egymás előtt, nyíltan töltötték ki s dobták be a borítékban a szalaggal lezárt urnába. Utána nagy komolyan kibontották s egy három tagú szavazatszámláló bizottság szépen megszámolta a 7 voksot. Az eredményt, 7 igent, az arcukra komolyságot erőltetve be is mondták. Régebben az ilyesmit egy másik helyiségbe félrevonulva volt szokás megejteni, mert úgy a közönség legalább nem látta, hogy komolytalan az egész! Ha már “bohóckodunk”, legalább játsszuk meg a komolyat!

Nem jött be a városért aggódó, minden szempontból – önmaguk szerint – becsületes képviselők esetleges ellenállása a PM által javasolt pénzügyi bizottsági elnök megválasztásánál sem. Itt 4 szavattal, 2 nem és 1 tartózkodás ellenében kapott bizalmat egy korábban csődbe ment közúti fuvarozással foglalkozó cég, jelenleg Ausztriában dolgozó vezetője. Megjegyzem, ugyanő becsületsértési perben volt (van?) az őt tegnap javasló álompárti polgármesterrel szemben. Hogy ki tartózkodott? Az örök tartózkodó (a csepregiek tudják, hogy kiről beszélek). A két ellenszavatot pedig az előzetesen – szembeköpés céljából – tükör bemutatását meghirdető képviselő és a korábban jelentős befolyású intézményvezető-képviselő asszony adta le. Ha a volt jegyző tartózkodott volna, akkor kapanyél került volna a küllők közé, de nem tette. Így a PM megkapta amit akart, a javaslatát éppen megszavazta a képviselő-testület többsége.

(folyt.köv.)

Dől a fa…

Történelmi napokat élünk. Végre pozitív fordulatot vesz – a részben sajnos önhibájából – sokat szenvedett hazánk sorsa. Bevágták a fát alul s elkezdett dőlni. Nincs visszaút. Orbán és törvénytelen rendszere megbukott. Minden valószínűség szerint 2014 októbere felsorakozik 1848 márciusa és 1956 októbere mellé!

Az internet-adó az utolsó csepp volt a pohárban, de persze téved, aki azt hiszi, hogy erről szól a tiltakozás. Betelt ugyanis a pohár!

Orbánnak és társainak nem maradt mozgásterük. Tisztázni kell viszonyukat a bűnös korrupcióhoz, el kell majd számolniuk a vagyonuk eredetével is. Ugyanez vonatkozik a legfőbb bűnüldöző szerv vezetőjére, dr. Polt Péterre is!

Az internet-adó kapcsán két rossz közül választhatnak:

1. Visszavonják, de az már senkit sem elégít ki.
2. Nem vonják vissza, azzal meg tovább öntik az olajat a tűzre.

Ha az elsőt választják,az picit megnyújtja a rendszer agóniáját. Időt ad a csomagolásra!

Orbánnak valószínűleg az lesz a kérdés, hogy vagyona mozdítható részével, magánhadserege védelme alatt el tud-e majd jutni egy neki menedéket adó másik diktatúrába, mondjuk Azerbajdzsánba, Bakuba. Akkor lesz gondjuk, ha Ukrajna nem ad átrepülési engedélyt! Az esetben bíróság előtt kell majd itthon elszámolniuk.

A magyar népnek pedig hasonló élményekben lesz része Orbán, Kósa, Szíjjártó, Rogán villáinak – reméljük csak sajtó általi – meglátogatásakor, mint az ukránoknak Janukovics elnök esetében a bukásakor.

10-26-3

Pest, megér egy estet!

Napok óta tart a korrupt magyar rendszer nemzetközi botránya. Ennek elkenésére találták ki az internet-adót is. A terelés nem jött be. Ma este 18 órakor a budapesti József nádor téren megkezdődik az ellenállás, amely Orbán Viktor hazánkat tönkretevő, minket számtalan adóval, járulékkal, illetékkel kiszipolyozó, kb. 4 Millió embert nyomorba döntő, további félmilliót külföldre kergető rendszerének véget fog vetni.

Hogy ez hány napot vesz majd igénybe, még nem tudjuk. Az első nagy tüntetés valószínűleg még nem lesz elég. Folyamatos, össznépi ellenállásra van most szükség. Egyet tudunk, betelt a pohár, sőt túl is csordult! Az eddigi módon nem lehet már tovább vezetni az országot. Alighanem forradalom kezdődik. Nagyon meg volnék lepve, ha nem így lenne.

A korrupcióban érintett hat személy közül három már Londonba menekült. Hogy miért oda, nem tudjuk. Talán abban bíznak, hogy a korrupt Orbán-rendszer vádhatósága nem emel ellenük vádat s – egyelőre – nem lesz kiadva ellenük nemzetközi elfogatóparancs. Ők a magyar adóhatóság három legfontosabb vezetője: elnöke, elnökhelyettese, és az ellenőrzési főosztály vezetője.

A további három személyből kettő a miniszterelnök legfontosabb tanácsadói közül kerül ki. Az ő korrupciós zsarolásaikra csak főnökük tudtával kerülhetett sor, tehát a fő kérdés nem is az ő felelősségük, hanem az ország miniszterelnökének személyes érintettsége!

A másik fő probléma a legfőbb ügyész, dr. Polt Péter és az általa irányított vádhatóság szerepe! A korrupciót fedező tétlenségük kötelességszegést valósít meg. Ha keményebben fogalmazunk, akkor bűnpártolást követtek el. A hivatali hatalommal visszaélve beszedett korrupciós pénzek bűncselekmények révén kerültek mai használóikhoz. Miért is nem nyomoznak még Szíjjártó, Kósa és Rogán luxusingatlanai kapcsán?

Kérdés: mi van akkor, ha maguk az ügyészek bűnöznek? Őket vajon ki vonja felelősségre?

Majd ma estétől kezdve kiderül. “Habár felül a gálya…”

Közösség vagy közönség?

Nem nyelvészkedni kívánok, ahhoz ugyanis nem értek, legfeljebb mint “művelt olvasó” tudok hozzászólni.

Még mindig a tegnapelőtti városi ünnepségről jut eszembe pár dolog. A város kulturális életében, az ún. civil szervezetekkel való együttműködésben három évtizede meghatározó szerepet játszó művházigazgató asszony szóhasználata, ami az én ízlésemmel nem igazán van szinkronban.

No, félreértés ne essék, nem mintha fontos lenne mindig, mindenben szinkronban lennünk! Én magam – aki ismer, tudja – meglehetősen 19. századi elvekben gondolkodó, akkori (és ma is modern) értelemben nemzeti elkötelezettségű (de nem műmagyarkodó), konzervatív liberális vagyok.

Hű, ez “csúnyán” hangzik biztosan egyesek, meg kettesek számára…

A konzervatív azt jelenti, hogy ragaszkodom a múlt értékeihez, az épületektől kezdve a viselkedéskultúráig és a jó modorig. A liberális pedig azt jelenti, hogy szabadságszerető vagyok és a felvilágosodás híve. Az egyes ember jogait elvitathatatlannak és természetesnek tartom. Ez persze így tömör és további kifejtést igényelne, de most hagyjuk…

Nos, a számomra unszimpatikus szóhasználat Csepreg “közösségéről” szólt. Az én liberális felfogásomban “közönség” a helyes! A még valóban polgári és komoly értelemben nemzeti (ez a 19. századi liberálisok politikai nemzete) szóhasználatban mindig Csepreg, Sárvár, Sopron vármegye “közönségéről” beszéltek.

A “közösség” a 20. századi szélsőséges ideológiák és rendszerek (fasizmus, nácizmus, peronizmus, kommunizmus, bizonyos ókonzervatív felekezeti pártok, a vallási fanatikusok stb.) szóhasználata volt. “Népközösség”, “Vér és Rög”, szolídabb kádárista hangszerelésben “közösségi társadalom” stb.

Tehát a fentieket is Csepreg város közönségének mondtam. Tetszenek érteni, hölgyeim és uraim?

Csepregről a gánti kőbányába

Tegnap délelőtt 10-kor, a Művelődési Ház sarkánál elhelyezett – az 1951-es helyi kommunistaellenes “összeesküvés” emléktáblájánál, a kellemetlenül szeles és hideg időben, a megszokott érdeklődés mellett megvolt az október 23-i városi ünnepség.

Egyik kulturális jellegű betétje, a helyi olvasókör irodalmi felolvasása volt. Ennek keretében az Olvasókör elnöke felidézett egy nemrég lezajlott nyilvános beszélgetést Petró Jánossal, a szombathelyi szimfonikusok méltán híres, csepregi kötődésű korábbi karnagyával. Kiderült belőle, hogy Cziffra György világhírű zongoraművész egykor a gánti dolomitbányában dolgozott rabként, éppen a csepregi “összeesküvés” résztvevőivel együtt. Utóbbiak helyette is dolgoztak, hogy megkíméljék a zongorázáshoz nélkülözhetetlen kezeit. Úgyhogy kérem, mi csepregiek is tettünk ám valami fontosat Európa és a nagyvilág zenekultúrájáért!

Kicsi a világ! – gondoltam magamban. Ebben a kőbányában volt anno, a régi átkosban “kommunista” párttitkár Orbán Győző, szeretett miniszterelnökünk édesapja. Sőt, ezt privatizálták az ún. “székházbotrányból” származó, magánpénzzé vált pártpénzek segítségével a ’90-es évek elején. Ezekhez az akciókhoz kapcsolódtak az elhíresült Fidesz-közeli cégek, melyeket utóbb Kaya Ibrahim török és Josip Tot horvát állampolgárok (pontosabban csak a papírjaik) segítségével “fantomizáltak”. Ezt az utóbbi kifejezést úgy tessék érteni, hogy be nem fizetett adóikat már nem volt kin behajtani. Erről szólt kedves vezetőnk első hatalomra jutásakor, 1998-ban az ún. “hosszú bájtok éjszakája” is…

Magyarról magyarra fordítva, szeretett vezetőnk családja a mi pénzünkből gazdagodott. Már akkor is…A régi csepregiek még az elnyomó rendszer ellen szervezkedtek. Némely mai utódaik pedig napjainkban is boldogan tapsolnak az ’50-es évekbeli szeretett és kedves vezető mai utódának.

Pelikán internet

Megkaptuk a meghívót

Tegnap elkészült és kiküldésre került a hetedik önkormányzati ciklus csepregi képviselő-testülete és a negyedik rendszerváltozás utáni polgármester (1793 előtt is így hívták Csepreg első számú választott vezetőjét) eskütételét is magában foglaló ünnepi ülés meghívója. Helyszín: a Városháza tanácsterme, időpont: október 27. (hétfő) 18 óra.

Kiküldésre kerültek a kapcsolódó előterjesztések is, kipontozott nevekkel. Ennek vagy a titkolózás az oka, vagy esetleg még nincs készen a megállapodás róluk – nem tudhatjuk. Egyebekben is a titkolózás a jellemző. Például tegnap megkérdeztem a város jegyzői hatáskörben eljáró (?) aljegyzőjét, a választott PM úr hollétéről. Nem árul(hat)ta el. Pedig csak azért kérdeztem, hogy tudok-e netán spontán pár szót váltani – nem akarván fölöslegesen telefonálgatni (szerintem a megyei közgyűlés alakuló ülésén volt).

A meghívóból úgy tűnik, hogy Vlasich PM úr inkább a folyamatosságot választotta, mintsem az érdemi változást. Maradnak ugyanis az eddigi bizottságok (városfejlesztési-pénzügyi és humánpolitikai), egy társadalmi megbízatású APM lesz, mint eddig. Marad a szerintem papírkosárba való 2007-es helyi alkotmány (SzMSz). Marad a pénzügyi bizottság jogi, összeférhetetlenségi, személyi hatásköre. Marad az irányított nyilvánosság. Marad a túlbürokratizált, szócsépléses, nem igazán hatékony működés. Már az alakuló ülés is 15 napirendi pontot tartalmaz. Amatőrizmus, nyakon öntve bő lére eresztett fontoskodással!

Egyelőre marad a jegyzőnő is (legalábbis – most még – nincs napirenden a közös megegyezésből fakadóan kifizetendő juttatása).

Kíváncsi leszek, magát az ünnepség részét milyen külsőségekkel szervezik majd meg? Egyetértek PM úrral, hogy a tanácsteremben lesz. Ott a helye! Elegendő székkel kell majd berendezni az épület egész második emeletén végignyúló, elvileg konferenciák tartására is alkalmas termet.

A 2010-es hasonló esemény forgatókönyvét ismétlő napirend persze túl hosszú. Számításom szerint kb. 2 órát fog igénybe venni. Ezt vendégekkel végigületni udvariatlanság! Az ötödik napirendi pont (APM eskütétele) után célszerű lesz majd lejátszani a Szózatot s egy koccintásnyi szünetet tartani.

Jó munkát kívánok!