Csepregi kolostor?

Farkas Sándor 1887-ben megjelent Csepreg mezőváros története című munkája számtalan továbbgondolásra érdemes apró adatot is tartalmaz.

Például a 400. oldalon: “a Paputca déli részén (a keleti soron) még tudják is azt a helyet (a hagyomány után), hol szintén ily zárda állott…”

Magyarról magyarra fordítva a zárda, claustrum (kolostor). Az 1887-es Paputca a pedig mai Ady utca. A szóban forgó terület annak déli része s keleti oldala, a mai 22-30. házszámú telkek.

Ady u. 1881

Lehetett-e alapja a hagyománynak? Valami biztosan, hisz nem alakult volna ki. Többet majd csak akkor tudunk, ha előkerülnek a kolostorépület alapfalai.

Ha tényleg kolostor állt itt, akkor a hely fekvése megfelel a koldulórendi kolostorok tipikus városszéli, külvárosi elhelyezkedésének. A Szombathelyről érkező utas éppen itt lépett ugyanis Csepreg régi beépített területére.

Ha az elméleti lehetőséget tovább gondoljuk, leginkább a ferencesekre gyanakodhatunk. A Kőszegiek az Árpád-kor utolsó évtizedeiben Kőszegen és Lékán is rövid életű ferences kolostorokat alapítottak. Ezt akár a szintén birtokukban volt Csepregen is megtehették. Másik elméleti lehetőség a Kanizsaiak esetleges Zsigmond-kori építkezése. Ők ugyanis Kismartonban 1386-ben alapítottak ferences kolostort, Csepreg pedig 1390-ben került a birtokukba. Akár itt is lehetett egy próbálkozásuk a rend letelepítésére.

A két elméleti lehetőségből a Kőszegieké a valószínűbb, ugyanis minél későbbinek véljük az alapítást, annál nehezebb magyarázatot találni a további középkori-koraújkori adatok hiányára és az épület maradványainak eltűnésére. A Kanizsaiak mellékrezidenciája esetében valószínűleg megérte volna a 16. századot és a reformációt is. Más a helyzet, ha a Kőszegiek elképzelhető alapítása már az Anjou-korban elenyészett…

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s