Asszonyfalva, vagy Kígyókő

Az Osli nemzetségbeli Asszonyfalviak és Ostfiak (újkori formában: Ostffy) ostffyasszonyfai várát 1399-ben említi először oklevél. Ekkor egy nagy és egy kis torony, egy alápincézett épület és palota állt benne. A lázadó – Nápolyi László ellenkirály mellé állt – Ostfi Ferenctől Zsigmond király hívei a polgárháború keretében, 1403-ban ostrommal foglalták el. 1454-ben Rozgonyi Rénold akkori sárvári várúr kifüstölte belőle az Ostfiakat, akik azonban a Kanizsaiak segítségével még az év novemberében vissza is foglalták. 1456-ban V. László, majd 1458-ban Mátyás is megengedte az Ostfiaknak, hogy romba dőlt várukat újraépíthessék. 1583-ból újabb részletes leírása ismert. 1680-ban a győri vár császári őrsége az erőszakos ellenreformáció keretében – Fekete István száműzött evangélikus püspök ott tartózkodása miatt – ágyúkkal ostromolta, majd elfoglalása után le is rombolta. Bél Mátyás az 1730-as években már csak a szétrombolt kastély épülettörmelékeit említi. A várként (castrum) és kastélyként (castellum) egyaránt emlegetett épületegyüttes helyszíne a középkori eredetű római katolikus templom közvetlen szomszédságába, Ostffyasszonyfa belterületének ma is legmagasabb részére lokalizálható. Ma – többek közt – az 1917-ben épült evangélikus templom található rajta. A körülötte, a délebbi templomjelet is magába foglalóan látható szintvonal sejteti a lerombolt vár alakját:

Ostffyasszonyfa-Kígyókő tp1

Húsvéti alkotmány

Már négy éve történt, hogy a vallás politikai hasznosításának ékes példájaként a jelenlegi magyarországi rezsim a talán legnagyobb vallási ünnephez láncolta magát. Schmitt Pál, a csaláson lebukott köztársasági elnök ugyanis éppen 2011 húsvétján írta alá a német mintára Grundgesetznek – akarom mondani alaptörvénynek – nevezett, “sziklaszilárdságú”, azóta csak ötször módosított alkotmányukat.

Ez képezi – úgymond – a hazai “jogrendszer” alapját. Ahogy látom, mostanában már nem csak a “ne hazudj!”, de a “ne lopj!” parancsolatát sem igen tartják be a narancs-elvtársak.

Hogy az igencsak türelmes magyar nép meddig tűri mindezt?

Nincs érdemi nyilvánosság

Csepregen sem értesülünk lényegében semmiről. Nem ma indult persze ez a folyamat, hanem még 2010-ben. Akkor szűnt meg a képviselő-testületi ülések élő közvetítése s került cenzúra alá a város honlapjának addig működő Fórum rovata. Azóta már a harmadik polgármesternél tartunk, de a folyamat nemhogy megfordult volna, csak tovább erősödik.

Most persze az erősödésén  a tájékoztatás és a tájékozódás lehetőségének további csökkenését értem. Elvileg két helyi lap is van, de ezek közül az egyik egy piaci bevételre utalt reklámújság (Répcevidék), mely státuszához képest azért tiszteletreméltó módon igyekszik valamiféle tájékoztatást is biztosítani. Műfajilag azonban nem lehet alkalmas a helyi közélet érdemi kérdéseiben mélyebbre hatolni.

A másik nyomtatott sajtóterméket sokan az egyik volt PM, a mostani APM-asszony férjének egyéni propaganda-lapjának tekintik, nem is alap nélkül. Ez a lap, a Csepregi Krónika néha több hónapos késéssel tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat ügyeiről.  A finanszírozó alapítvány személyi háttere garantálja az egyoldalú “tájékoztatást”, régi szóval agitációs-propaganda tevékenységet.

Az internetes felületeken is jórészt egyoldalú sikerpropaganda ömlik, tájékoztatás címén. Kritikus vélemények csak kivételesen, pl. ezen a blogon olvashatók. Ennyiben előbbre tartunk a Kádár-kornál, mert akkor még internet sem volt …

Parázs vita

Ilyenkor sajnálhatja a nagyérdemű közönség, hogy nincs televíziós közvetítés, de még egy árva webkamera sem a csepregi önkormányzat ülésén! Azt kell mondjam, sokat tapasztalt ex-képviselőként is, hogy a helyzet fokozódik.

Kovács András képviselő a februári ülésen kérdésekkel fordult a polgármesterhez, aki erre az ülésre ígért azokra írásos választ. Azt viszont az egyik képviselő email-ben nem kapta meg. Hogy miért nem, erre a hivatalt nagy számban képviselő köztisztviselők egyike sem adott magyarázatot, vagy ad absurdum az 1 db A/4-es lapon elférő dokumentumot nem nyomtatta ki s adta volna az érintett kezébe.

Ehelyett újabb egy hónappal elhalasztották a kényelmetlen kérdések tisztázását. Pontosabban halasztották ugyan, de részben mégsem.

Kovács képviselő úr ugyanis bejelentette, hogy nem fogadja el a választ.  Erre PM úr hamis váddal gyanusította meg, majd bírósággal fenyegette. A képviselő úr biztatta, hogy csak bátran jelentse fel, mert akkor legalább tisztázódnak a kérdések. Mindezt egymás szavába vágva, Önözve egymást: “én meghallgattam Önt, kérem engedje meg, hogy végig mondjam a mondatot…”.

PM úr nekiállt elmúltnégyévezni, elég keményen nekiment a volt PM úrnak is, aki azonban egyáltalán nem reagált az egészre. Kovács képviselő úr megkérdezte Vlasich polgármester urat, hogy vajon ki volt abban a négy évben a városfejlesztési-pénzügyi bizottság elnöke? PM úr szerint ő volt ugyan, de akkoriban még nem tehetett sokat. Míg az eredménytelen négy év volt, de most majd megkezdi a város 5 év alatt fokozatosan megvalósuló rendbetételét.

A fagyos légkörű jelenetet végighallgatta a járási kormányhivatal vezetője is, meg még vagy fél tucat meghívott vendég s helyi állampolgár.

Tarsoly, Orgován, Orbán

Tegnap a rendszerváltozást követő legnagyobb volumenű – legalább 150 Milliárdos csalásra, gazdasági bűncselekmény sorozatra kaptunk résnyi rálátást.

A közpénzek egy részét brókercégeknél fialtatták ugyanis, ezt maga Orbán ismerte be Sopronban. Sőt azt is, hogy személyesen intézkedett az ügyben még a botrány nyilvános kirobbanása előtt. A kisbefektetőket megkárosítva, bennfentes információ birtokában még időben kivonatta ugyanis az addig feketén felhasznált közpénzt. Minderről a kormányzat emberei előtte több napon keresztül hazudtak.

Az egyik fő érintett, Szíjjártó Péter küküm-miniszter, a Quaestor tulajdonosának, Tarsoly Csabának régi haverja. Utóbbi, előbb átadta a vezérigazgatói posztot a rovott múltú Orgován Bélának, majd mégsem. Kiderült azonban, hogy a szélhámossággal kapcsolatos felelősség a legmagasabb szintig, egészen Orbán Viktorig vezet.

Felmerül azonban, ki fogja mindezt kivizsgálni: Matolcsy György? Lázár János? Domokos László? Polt Péter?

Orbán és Tarsoly

Csepregi Múzeum

Vége az első negyedévnek s még semmit nem tudni Csepreg tavaly decemberben elárvult múzeumának jövőjéről. Persze vannak “fontosabb” dolgok is, de mégis felmerül a kérdés: nem kellene valamit tenni?

Többen, e sorok írója is felajánlották ingyenes segítségüket. Az egyik bizottság legalább tartott – még januárban – egy előzetes megbeszélést. Eredmény? Folytatás?

Ahogyan a napirendi javaslatból látom, a kérdés a képviselő-testület holnapi ülésének tárgykörei közt sem szerepel.

falumúzeum

Ej, ráérünk arra még! Vagy csak én vagyok túlzottan türelmetlen s valójában felelős és komoly előkészítő munka zajlik?