Csepreg római múltja

A Répce mentén, a folyó középső szakaszának évszázadok óta Csepreg a természetes központja. Ezt valószínűleg egy ősi, a rómaiak által is használt és kiépített útnak köszönheti, mely egy mesterséges töltéssel itt keresztezi a régebben medréből gyakran kiöntő, időnként bő vízű folyó völgyét.   Az út a mai Szombathelyt és Sopront – az ókori Savariát és Scarbantiát kötötte össze s majdnem nyílegyenesen haladt.

Nem csoda, hogy a kutatókat régóta foglalkoztatta, mi volt Csepreg (németül: Tschapring) római neve? Amíg ki nem derült, hogy Scarbantia igazából Sopron volt, addig a névhasonlóságból (a német név latinos Scabringa  verzója alapján) azt hitték hogy Csepregen volt. Később a római itineráriumok (útikönyvek) távolsági adatai alapján Bassiana nevű települést vélt Csepregen a város 1887-ben megjelent monográfiájának szerzője, Farkas Sándor. Ez is tévedés azonban, mert Bassiana a Rába jobb partján, Sárvártól keletre, Sitke határában állt, a Savariát Arrabonával (a mai Győrrel) összekötő útvonal mellett.

Ergo, Csepreg helyén is volt ugyan római település, csak még nem tudjuk hogyan hívták. Nem teljesen kizárt, hogy majd egyszer megtudjuk, de azért kicsi az esélye.

Galliai eredetű “terra sigillata” töredéke Csepreg határából, kora: 1. század vége:

DSC01539

Körmend – Dés comes tornya

IV. Béla király 1255-ben birtokadományban részesítette Hermán nembeli Dés ispánt, hogy ezzel támogassa annak körmendi toronyépítését. Később,  1269-ben újabb földet kapott a torony fenntartását segítendő. Mindezek Körmend várostörténetének rég ismert tényei. A torony egészen az újkorig fennmaradt, a helyén utóbb épült ‘Ókastély’ épületét alig több, mint száz éve bontották le. A város északnyugati sarkán állt, míg a középkori körmendi vár, a mai monumentális Batthyány-kastély elődje az északkeletin.

Mindez egy 1657-ben készült alaprajzon:

Körmend város k

De miért volt érdeke a királynak egy “magánépítkezés” bőkezű támogatása?

Több adatunk van a korszakból királyi várak vagy városok területén magánszemélyek által épített tornyokról. Csak néhány példa: Sátoraljaújhely (a középkori Patak), Szepesvár, Pozsony, Sopron s még sorolhatnánk. Ezek nyilvánvalóan hozzájárultak a várak, városok védelmi képességének fokozásához. Körmenden is erről lehetett szó, a IV. Béla által 1244-ben jelentős kiváltságokkal ellátott város védelméről. Tehát a Dés-féle építkezést nem önmagában, hanem a város erődítésének összefüggésében kell értékelni!

Baranyavár újra

Eddig 5 helyszín került szóba Baranya megye névadó várának keresése során:

1. A tegnap Bengén megfigyelt négyszögletes jelenség, talán sáncvár nyoma.

2. Útmenti temetőben a Kórógyi-féle későközépkori castellum helye.

3. A falu központjában a török hódoltság korában létesült négyszögletes, mára eltűnt palánkvár.

4. Pélmonostor szélén egy később temetőnek használt kis domb.

5. A Baranyavárról a Karasica mocsarain átvezető töltés déli végén található magaslat.

Baranyavár tp3

Ezek közül az 1-es – amennyiben várnak bizonyul – a régi Aradvárhoz, Temesvárhoz hasonló archaikus sáncvárként jöhet szóba. A 2-es viszont a közelmúltban tárgyalt Csezmicéhez, Gordovához, Szolgagyőrhöz hasonló kisebb méretű, az eddigi kutatásban – régebben általam is – későbbinek gondolt típus.

A 3-as nyilvánvalóan 16. századi török létesítmény volt. A 4-es és 5-ös – noha lehetne mellettük is érvelni – elméletileg csak akkor jöhetne szóba, ha nem volna 1-es és 2-es is! “Szépséghibájuk”, hogy nem Baranyavár, hanem a szomszédos Pélmonostor területén vannak. Tovább bonyolítja a helyzetet a régi baranyai egyház (ecclesia de Barana), azaz Baranyamonostor (későbbi nevei: Majsmonostor, Pélmonostor) pontos helyének a kérdése is. Utóbbi egy hamis oklevélben már 1093-ban szerepel, ami felveti azt a lehetőséget is, hogy esetleg Somogyvárhoz hasonlóan Baranya névadó várának helyén létesülhetett (?).

További eredményes nyomozást kívánok!

Benge, a régi Baranyavár?

Tegnap a baranyavári – a megyének nevet adó – vár helye kapcsán néztem meg újra a Google Earth képeit.  Mindezt amiatt, mert egy gyanús jelenséget észleltem a 3. katonai felmérésen:

Benge 3

A szabályos négyszögre gondolok Stara Benge felirattal. Ugyanez műholdról:

Benge mh

Nagyon hasonló jelenség a régi Aradvár (ma Öthalom) is:

Aradvár mh

Lehetséges, hogy ez volt a legrégebbi Baranyavár? Benge néven ugyanis egyáltalán nem szerepel az egykor talán Baranyavár határából kivált újkori település. Több a kérdés, mint a válasz. Meg kell nézni a terepen!

Így múlik a világ dicsősége

Sic transit gloria mundi…

Tegnap kerékpároztam egyet Csepreg határában s közben láttam egy kidőlt kőkeresztet az egykori Csékéd falu helyén. Jelenleg egy szántóföld közepén áll s egy éppen 20 éve állított emléktábla is van rajta.

DSC01561

Közelről:

DSC01562

Vajon megérte-e dr. Szabó Árpád a 80. születésnapját is? Vajon a család tud róla, hogy kidőlt a kereszt? Vajon az egyházközség tud róla?

Ányos monostora Tihanyban

Szent Anianus Orléans püspöke volt, amikor Attila hun nagykirály ostromolta a várost 451-ben. Magyarul Ányos formában ismerjük, mint az I. Endre (1046-1060) király által 1055-ben alapított tihanyi bencés monostor védőszentjét.

A tihanyi Óvár Balatonra néző oldalán, az Oroszkőnek nevezett sziklafalnál viszont Szent Miklós tiszteletére, kijevi mintára bazilita barlangkolostort fundált Anasztázia királyné, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya. Ez az alapítás időben megelőzte férjéét s nyilván még abban az időben történt, amikor a király család gyakrabban tartózkodhatott Tihanyban.

Az 1055-ös királyi alapítás előzménye ugyanis minden bizonnyal egy “levetett” királyi udvarház volt. Nagy kár, hogy egyelőre alaposabb kutatások híján ennek részleteit még nem ismerjük.

Giulio Turco 1572-ben készült, meglehetősen elnagyolt rajza a végvárrá alakított bencés apátságról:

Tihany T1

Csezmice ispánsági vára

A tegnap tárgyalt Gordova mellett Csezmice is elenyészett Árpád-kori várispánság volt. Olyannyira korán megszűnt létezni, hogy okleveleinkben – jelen tudásunk szerint – már egyetlen ispánjának neve sem maradt fenn.

A régi kutatók közül Pesty Frigyes Csázmával azonosította, ami itt és most ki nem fejtendő okok miatt lehetetlen. Legutóbb Engel Pál jött rá, hogy a mai Veliko Trojstvo falut a középkorban Alsócsezmicének hívták. A meglehetősen félreeső településen azonban hiába kerestem személyesen, térképeken és műholdképeken is vár nyomát.

Csezmice várának azonban valahol lennie kellett! A minap Gordova kapcsán jött ötletem után ezt a problémát is újragondoltam. A név alapján a Csázma folyó felsőbb szakaszán (Csázma-Csezmice ugyanazon tőből fakad, az utóbbi kicsinyítő képzős alak) kell egy a gordovaihoz hasonló várhelyet keresni.

Van is ilyen, a mai Orlovac határában:

Csezmice (Orlovc) mh

Meg kell mondjam, korábbi tapasztalataim alapján a hasonló várakat későbbinek véltem volna! Azonban ne feledjük el, hogy hasonló kerek várak álltak a Szent István kori Karakón és Szolgagyőrön is s  még említeném a szintén kora Árpád-kori Babótot, vagy a Lapincs menti Hidegsédet…