Celldömölk középkori kolostora

Részben helyreállított romként látható ma a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt középkori bencés kolostor temploma. Amikor okleveles adatainkban 1252-ben feltűnik, magánszemélyek voltak a kegyurai. Hagyomány szerint azonban királyi alapítás lenne.

Utóbbinak látszólag ellentmond a templom viszonylag kis mérete (9 x 19 m). Viszont döntő bizonyítéknak tűnik, hogy az apátnak harcos jobbágyai is voltak, akik a későbbi Nemesdömölkön és Nemeskocson éltek. Ilyenekre tudtommal csak királyi alapítású rendházaknál van példa.

Celldömölk

A ma már Dömölkkel egybeolvadt Alsóság egy Árpád-kori udvarnok ispánság névadója volt. Valószínűleg ettől nem függetlenül épült a mára gyakorlatilag elfeledett,a múlt században teljesen lebányászott Ságsomlyó vára, mely az egykor a mainál kb. 10 m-rel magasabb Sághegy tetején állt.

Megkockáztatnám a feltevést, hogy Dömölk esetében is egy korai királyi udvarház lehetett a bencés kolostor alapításának előzménye. Annak temploma lett a kolostortemplom, ami magyarázatot adhat valóban szerény méretére.

Egy hasonló eset a Zircen feltárt 11. századi királyi udvarház épületegyüttsének hasonló méretű (11 x 20 m) temploma:

Zirc

Összehasonlításul a dömölki alaprajz:

Celldömölk

(Itt a torony és a szentély ötszögűsítése már egy 13. századi átépítés eredménye.)

Megjegyzem, a dömölki kolostor a 16-17. században szakállas puskákkal ellátott végvárként is funkcionált. Ma már az egykori védelmi funkció nyomai nem láthatók.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s