Ózd-Vasvár

Az egykori Bolyok (ma Ózd része) határában létezett Vasvár-puszta neve sokféle következtetésre adott “alapot”. A macskaköröm persze nem véletlen részemről, de nem akarom vele utólag megkérdőjelezni a hazai vaskohászat jeles kutatóinak, vagy az Árpád-kori történeti földrajz atyjának, az általam különösen nagyra becsült néhai Györffy Györgynek próbálkozásait a névből adódó lehetséges következtetések levonására.

Röviden a lényeg: régészeti és helynévi adatokból arra következtettek, hogy már a korai Árpád-korban is kiemelt szerepe lett volna a környék vaskohászatának. Sőt, az országban két Vasvár nevű központ, vár körül alakult volna ki a korai vastermelés, a dunántúli és az észak-borsodi Vasvár körül. Végülis jól hangzik…

Egy hiba van csak. Hol van hozzá a vár? No, azt nem találjuk!

Ilyenkor elő lehet hozni azt az érvet, hogy talán a későbbi korok beavatkozásai, építkezései tüntették el a nyomokat. Én ezt azonban kétkedéssel említem csak, hiszen elég nyilvánvaló, hogy amennyiben lett volna vár az ózdi Vasvár-pusztán, az a Kő-lápa tetőn lett volna. Ott azonban nincsen semmilyen nyoma.

Vasvár-puszta a második katonai felmérés térképén:

Ózd-Vasvár 2

A terület modern térképe a Kő-lápa tetővel:

Ózd tp1

Ha nincs vár, akkor vajon mi a megoldás? Nos, ismerünk olyan adatokat, miszerint a dunántúli Vasvárhoz tartozó Csanád megyei (!) birtokokat szintén Vasvárnak hívtak. Vagy a szintén dunántúli (Székes-)Fehérvárhoz tartozó abaúji várföldet, Papi határában ugyancsak Fejérvárnak nevezték. Tehát akár az ózdi Vasvár is tartozhatott várföldként a dunántúli Vasvárhoz. S ezek szerint e birtokjogi kapcsolatról is kaphatta a nevét Vasvár-puszta.

Ez különösen érdekes a valóban jelentős borsodi korai vaskohászat tükrében. Egy igazolt Árpád-kori vas-raktár a dunántúli Vasváron tényleg létezett. Lehet, hogy ilyen messziről is oda vittek vasat? Hogy logisztikailag mi értelme volt ilyen távoli helyeket összekapcsolni? Nem tudjuk.

De ha mindent tudnánk és értenénk, az unalmas is volna. Így viszont van min tovább töprengenünk!

Reklámok

Ózd-Vasvár” bejegyzéshez ozzászólás

  1. A tudományban nincs megkérdőjelezhetetlen állítás, ha az nincs színtisztán bizonyítva. Márpedig a történelemtudományban sok ilyen előfordul. Lakatos Imre tudományfilozófus a matematikára mondott, de gyakorlatilag az össze tudományra igaz szemléletmódját kell(ene) követni. A tudomány “… nem kétségbevonhatatlanul megalapozott tételek számának egyhangú növekedése révén fejlődik, hanem találgatások szüntelen helyesbítésével, az elmélkedés és a kritika, a bizonyítások és cáfolatok logikája segítségével.” Ennek értelmében egy tudósnak kutyakötelessége az állításokat megkérdőjelezni, ha benne ezzel kapcsolatban kétely maradt, még ha az állítás nagy elődtől is származik; majd ezen megkérőjelező állításhalmaz egyes elemeit is megkérdőjelezik mások. S így tovább.

    Nyilván a tudóstársadalom is emberekből áll, s aki tartósan ezen körön belül szeretne érvényesülni, tekintettel kell lennie a “tudományos erőviszonyokra”, mint ahogy minden más körökre is ez jellemző; de azért a Lakatos-féle tudományfilozófiai szemléletmód örökké igaz marad.

    Északkeleten van még két Vasvár, s egymástól alig 50 km-re. Nyírvasvári és a Batíz nyugati részét képező, ma már nem önálló Vasvári. Batiz és Vasvári központja 500 méter egymástól és mindkettő első említése már a XIV. századig megtörtént.

    Kiss Lajos szerint mindkét Vasvári névadása úgy alakulhatott ki, hogy “egykor a közelében egy *Vasvár-ként hívott erősség lehetett.”

    Az -i képző alapján mindkét település a *Vasvár(ak)at szolgálhatta ki. Talán itt, Debrecen, Nyíregyháza és Szatmárnémeti közötti területen valahol lehetett egy másik vasraktár? A keleti?

    Válasz
    • Ezt a két Vasvárit is a dunántúli Vasvár várföldjének lehet föltételezni mindaddig, míg esetleg egy másik Vasvár léte bizonyítást nem nyer.

      Válasz
  2. Egy kibicnek semmi sem drága, így bátran kérdezek. :o)

    A két Vasvári kb. 3 heti járóföldre található Vasvártól, így az itteni termények ‘beszállítása’ költségesebb és kockázatosabb is, mintha ezek valahol Nyugat-Dunántúlon lettek volna kijelölve Vasvár részére, hacsak nem valami egyedi dolgot állítottak elő, ami ide kötötte a településeket, de erre az egyedi dologra Vasvár működtetése során elengedhetetlenül szükség lett volna. Ezek nem egy birtokos települései voltak eleinte, hogy félni kellett volna az uralkodónak a birtokkoncentrációtól.

    Vagy nézzünk körbe a környéken. S adja magát is egyik esélyesként a Szamos felső szakasza Nagybánya és környéke, ahol minden adott a vastermelésre. A távolság is csak 3-4 napi járóföld.

    Nincs rálátásom az adatokra, hogy volt-e itt az árpádkor elején vasgyártás, de talán itt a Szamos völgyében lehetett az a feltételezett *Vasvár, amire Kiss Lajos is utalt feltételes módban.

    Válasz
    • Bolondóc, vagy Szolgagyőr várföldjei még extrémebb távolságokra és szórásban vannak. Tényleg nem tudjuk ennek a magyarázatát, mert természetesen egyszerűbb lett volna (legalábbis a mi eszünkkel) a várak környékén kijelölni a hozzájuk tartozó birtokokat. Mégsem így történt. Kiss Lajos Sasvárból csinált Vasvárt! Pontosabban alighanem a mai Tiszasásvárból, amelyik Szatmár megye egy részének a főesperesi központja volt.

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s