Kiskőszeg

A Baranya megye 1918 végén a délszláv államhoz csatolt részén fekvő, zömmel magyarlakta Kiskőszeg (horvátul: Batina) középkori vára különleges esetet képvisel(t). A Leányvárnak nevezett romot hordozó hegyet valamikor a 20. században a helyi kőbánya teljesen eltüntette.

A Vörösmarti-hegység északi végződésén volt Duna-parti hegy kőanyagát ugyanis a folyamszabályozási és egyéb 20. századi építkezésekhez hasznosították.

A még meglévő várromról készült rajz 1893-ban:

Batina -- Kiskőszeg -- Vasárnapi Ujság rajza 1893

Ugyanez régi térképen:

Kiskőszeg 3 Copy

A vár egyébként forrásainkban 1296-ban, mint a híres oligarcha Kőszegiek vára tűnik fel (de a család a nevét nem erről, hanem a Vas megyei Kőszegről kapta)! Nem ez volt azonban Kiskőszeg egyetlen vára. A második világháborús emlékműnek helyet adó Gradac vagy Gradec hegyen – egy szintén pompás kilátást biztosító ponton – egy későrómai, Ad MIlitare nevű erőd is állt. Érdekes, hogy a középkorban nem ezt újították fel, hanem tőle nem messze új várat emeltek.

Szintén érdekes kérdés, hogyan lett Kőszegből a horvátoknál Batina? Nos, a Duna túlpartján lévő bácskai Bezdán középkori magyar neve Battyán volt. A Duna jobbparti, vele szemközti ‘kis’ Battyán, azaz Batina meg Kiskőszeg. A két helyet az ősi Battyáni-rév, a mai Duna-híd kapcsolja össze.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s