Pestvár és Pest vármegye (1.)

Érdekes kérdéseket vet fel az, hogy Pest megyének nem volt az Árpád-korban megszokott várszervezete (várispánja, várföldjei, várnépei, várjobbágyai). Pedig az ország egésze általában ilyen területekből állt össze s a később kialakult újabb megyék és más különleges jogállású területek (szászok, jászok, kunok székei) is ilyenekből váltak ki. Viszont középen volt egy “lyuk”?

Történészi válasz született ugyan a feltett kérdésre, de nem igazán meggyőző. Eszerint az ország közepe annyira védett helynek számított, hogy nem volt szüksége a várszervezet nyújtotta biztonságra. Tehát Esztergomnak és Székesfehérvárnak még szüksége volt, de Pest-Budának már nem… Másrészt a királyi udvar sűrű itt tartózkodása fölöslegessé tette ispán kinevezését, hiszen maga az uralkodó és a közvetlen környezetében lévő személyek elintéztek mindent, ami másutt az ispánokra hárult. Leegyszerűsítve tehát, itt maga a király volt az ispán.

Tehát nem volt ugyan az országnak állandó fővárosa, de mégiscsak a későbbi Pest (és Pilis) megye központja(i) számított(ak) annak. Megjegyzem, egy 1009-ből származó oklevél szerint, akkor Visegrád volt a későbbi Pest és Pilis székhelye. 1259-ben szintén Visegrádot említik a Pilis nevű ispánság várának. Utóbbit azonban mindenki – alighanem joggal – egy ún. erdőispánságnak tekinti, mely az eredeti Visegrád (későbbi nevén Pest) megye területén utóbb keletkezett.

Hogyan lett ebből Pest megye?

Az ispánságok várai, illetve az ország “lyukas” közepe:

ispánságok várai m f

(holnap folytatjuk!)

Reklámok

Mérges várkastélya

Győr vármegye egyik török hódoltság idején többször is szereplő  végvára volt Mérgesen. Egy bécsi levéltári jegyzék a régi templom erődítését említi, de többi adatunk a Mérgesiek vagy más néven mérgesi Pokyak várkastélyára utal.

Vagy a bécsi dokumentum írója tévedett, vagy a templom és a kastély egyaránt erődítve volt. Elméletileg felvethető volna, hogy a templomvárat is szokták kastélynak nevezni, de ebben a konkrét esetben aligha erről van szó. Egy 1447-ből származó oklevélből arról szerzünk tudomást, hogy Mérges castellum ostromára vonulva, Szerdahelyi Dancs Pál és Csigeti Imre hadakozók módjára károkat okoztak a fehérvári káptalan birtokát képező két somogyi községben.

Érdekes, hogy ilyen viszonylag távoli helyről mentek Mérges kastélyának elfoglalására. Hogy erre pontosan mikor s milyen összefüggésben került sor s hogy sikerült-e a terv, nem tudjuk.

A kétszáz évvel ezelőtt még falmaradvánnyal és látható árokkal rendelkező helyszínt a kataszteri térképek Várhely néven ismerik. Egy 1802-ben készült térkép még jelzi a négyszögletes castellumot:

Mérges 1802

Kemend vára

A Zala folyó völgyének talán legfestőibb elhelyezkedésű középkori vára volt a mai Kemendollár községben. Sajnos egy 1890 körüli vasútépítés kapcsán rég elhordták köveit, tégláit. Jelenleg csak az erősen kibányászott romok helyét szemlélhetjük a füves dombtetőn.

Hogy mikor s ki által épült, nem tudjuk. Egy újabban felfedezett adat szerint, Lékáért cserében kerülhetett 1275-ben a Kőszegiektől Hahót nembeli Csák fiainak kezére.Talán a Kapornak kolostorának kegyúri jogát III. Béla kora óta élvező Kőszegi ősök lehettek az építtetők?

1340-ben viszont Kőszegi „Kakas” Miklós utódai, a Rohonciak (ezután Kemendiek) kapták – vissza – cserébe Lékáért a királytól. 1374-ből részletes leírása ismert. Hűtlenségük miatt azonban 1403-ban Zsigmond elkobozta tőlük és a Gersei Petőknek adományozta (akik 1404-ben ostrommal foglalták el előző birtokosaitól). 1440-ben, a polgárháború idején Cillei Ulrik foglalta el Erzsébet királyné nevében. 1441-ben a korábbi Kemendiek utódai, Ludbregi Kakas János és Rechnitzer István tartottak hozzá jogot a Gersei Petők ellenében. Ettől az átmeneti helyzettől eltekintve azonban végig a Gersei Petők birtoka volt. Az ország két részre szakadását eredményező polgárháború idején, a  János király pártjához tartozó Török Bálint emberei ostromolták a várban 1536 őszén a Ferdinánd-párti Pető Pétert.

A török elleni végvárrendszer kiépülése idején még számoltak a várral, akkor készült Giulio Turco felmérése:

Kemend T

A vár területe jelenleg:

Kemend lf

A légifotó készítői: http://www.civertan.hu

Attila volt Attala névadója

A mai Óbuda középkori német Ecilburg neve kétségtelenül a germán mondavilágban sokat emlegetett Attila – azaz Ecil, Etzel – hun nagykirályra utal. Első kétségtelenül fennmaradt említései 1189-ből ismertek, amikor a keresztes hadjáratra vonuló Barbarossa Frigyest III. Béla itt is fogadta. Az évszám persze nem árulja el, mióta hívták így a várost. Azt sem tudjuk, mikor költöztek ide először a nevet adó német telepesek. Szent István korában? Vagy valamivel később?

Hogy Attila kultusza valamilyen formában már sokkal korábban is létezett Magyarországon, elég nyilvánvalónak tűnik. Egyik bizonyítéka Attala község neve (1138-as oklevélben: Atila). Az évszámhoz annyit, hogy ekkor íratta össze II. Béla király újra a még apja, Álmos herceg által 1108 táján a dömösi prépostságnak juttatott birtokokat. Természetesen azt sem tudjuk, hogy az Atila nevű falu 1108 előtt mikor alakult ki s kapta a nevét. Ez általában is így van a puszta személynevekről, magyar módra elnevezett nagyszámú településsel.

Durva lesz, amit mondok, de természetesen a 7-11. század közti időszak egésze szóba jöhet (a magyarság ugyanis – noha a tankönyvek még úgy “tudják” – nem az ún, honfoglalás idején került a Kárpát-medencébe).

Egy érdekes mesterséges domb, a régi Kálvária Attalán:

Attala-Kálvária sw

Ecilburg falai

A magyar Anonymus írja gesztájának első fejezetében Attiláról: “királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévízek fölött. Minden régi épületet, amit itt talált, megújíttatott és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják.”

A szöveg lassan háromszáz éve ismert. Természetesen minden szavát értelmezték és sokféleképpen magyaráztak elődeink is. Hisz nem valami mellékes körülményről szól, hanem  fővárosunk kora  középkori múltjáról őriz igaz vagy mesés tudósítást. Mivel kevés írott forrás áll rendelkezésünkre s az amúgy kiterjedt régészeti kutatások is bőven hagynak még kívánnivalót maguk után, van min tovább töprengenünk.

Ugye közhelyszerű magyarázatként kívánkozik, hogy itt voltak Óbudán az ókori Aquincum romjai. Ezeket utólag Attila hun király errefelé amúgy sosem létezett mesebeli fővárosaként értelmezték elődeink. Ebből lett az Ecilburg (Attilavár) és a Budavár. Ezek szerint az egész a mesék és a mondák világába tartozik. Mint “tudjuk”, itt az ún. honfoglalás “tabula rasa”-t teremtett, vagy esetleg primér névtelenséggel kell számolnunk a korai időkben?

Ezek ugye a közkézen forgó “tudós” magyarázatok. De mi van, ha nincsen igazuk? Most itt persze nem az egész hun-magyar gubancot akarom bogozgatni, csak az első bekezdésben idézett anonymusi mondatok hátterét.

Elemi forráskritikai követelmény ugyanis, hogy nem azzal kezdjük: forrásunk hiteltelen, amit ír, az meg eleve hülyeség. S ezt már előre, “ex cathedra” el is döntöttük… Lehetséges-e, hogy Óbudán voltak Anonymus korában megújítottnak látszó régi épületek, erős kőfallal körülvéve? Olyanok, melyek a szemlélők előtt a 13. században már nagyon réginek tűntek? Miért is ne volna lehetséges…

Csak halkan jegyzem meg, hogy hasonló kérdések merülnek fel Esztergom, Székesfehérvár és Visegrád esetében is, hogy csak viszonylag közeli helyeket említsek.

Könyvnyi terjedelem kellene az óbudai római előzmények és a középkori épületek kapcsolatát elemezni. Csak a végeredmény egy mondatban: Óbuda ugyan Aquincum egy része felett épült ki, de – ellentétben egyesek hibás értelmezésével – nem mutatkozik semmiféle közvetlen romkontinuitás. A középkori Budavár Aquincum köveiből épült ugyan, de nem tekinthető a legio-tábor, vagy annak Duna-parti késő római bővítménye felújításának. Viszont, ahogy a -vár utótag mutatja, bizony erős fallal lehetett körülvéve a középkorban is. Mint arra Kubinyi András már régen rámutatott, a préposti városrész, a mai Fő-tér környéke lehetett ez a középkori Budavár, melyet az itt megtelepedett németek Ecilburgnak ismertek 1189-ben (meg persze előtte is, ki tudja mióta).

A kérdés csak az, ezt a – régészetileg egyelőre ismeretlen  – falat, vajon ki és mikor építtette? Legalábbis gyanús, hogy senki nem kötötte utólag sem mondjuk Szent Istvánhoz, vagy Orseolo Péterhez…

A bulgáriai Pliszka falának keleti kapuja:

Pliszka keleti kapu

Előrelépést az óbudai városi régészettől várhatunk. Mivel ez a fal biztosan létezett, előbb-utóbb elő fog kerülni…

Ki volt Buda névadója?

Újra vissza kell térjek Budavár, a későbbi Óbuda névadójára. Tegnap ugyanis Veszprémről írtam meg ama sejtésemet, hogy azt aligha Szent István 987 táján született unokaöccséről, hanem inkább egy korábban élt azonos nevű személyről nevezhették el.

Budavár esetében a gall névtelen (Gallus Anonymus) 1113 előtt megírt krónikája állítja azt, hogy István halála (1038) után építtette Péter király – névadója tiszteletére – az ottani prépostsági templomot. Ebből – amennyiben a tudósítás tárgyát képező építkezés idejére nézve is hitelesnek fogadjuk el azt, következik hogy a Budavár név feltétlenül 1038 előtt keletkezett.

Lehetséges-e, hogy a király akkor élő valamelyik Buda (Budo) nevű tisztségviselőjéről már annak életében nevet kapott volna a város s az elnevezés már úgy meg is gyökeresedett és ismertté vált addigra, hogy külföldön is Budavár néven emlegették Péter alapításának a helyszínét?

A kortárs német Altachi Évkönyvben és a később keletkezett magyar krónikaszövegben egyaránt emlegetett Buda nevű személyek névadó szerepe tehát nem igazán tűnik életszerűnek.

Felmerül a kérdés: vajon minek köszönhette Óbuda a központi szerepét? Árpád sírjának? Kurszán várának? Mind a kettő gubancos kérdés persze. Utóbbi esetében nem tudjuk, valóban a honfoglaló Kurszán fejedelem e a napjainkra sajnos elpusztult vár névadója, avagy valamelyik később élt leszármazottja.

Előbbinél pedig, elfogadva a magyar Anonymus tudósításának hitelét (nincs okunk ugyanis az ellenkezőjére!), joggal kérdezhetjük meg, miért éppen itt temették el?

Válaszolva a címben feltett kérdésre: nem tudom. Egy ismeretlen Buda nevű személyről kapta a nevet. Vélhetően jóval 1038 előtt. Még izgalmasabb dolog, hogy az eredeti formában -vár utótag is tartozott hozzá, tehát egy Buda nevű személy váráról van szó. Méghozzá egy nagy kővárról (mint azt szintén a magyar Anonymustól tudjuk).

Óbuda az első katonai felmérés térképén:

Óbuda 1kf

Veszprém jelentősége

Vajon lehetséges-e, hogy a várost Bátor Boleszló lengyel király magyar anyától 987 táján született fiáról nevezték el?

Elvileg miért is ne volna az? Valószínűleg Szent István unokaöccséről van szó, akire – történészi feltevés szerint – az államszervező király egy több megyére kiterjedő tartomány kormányzását bízta. A Séd fölé emelkedő sziklás várhegyen állt és áll hazánk legrégebbi püspökségének székesegyháza. Ezt még Géza nagyfejedelem alapította valamikor 997 előtt. Aki, mint István kis legendájának szövegéből tegnap olvashattuk, maga is szívesen tartózkodott itt.

De mikor, miért és hogyan kaphatta a vár a Veszprém nevet? Valami egyedi, különleges eset lehet, hogy egy gyermekről mesterségesen nevezték volna el? Vagy eredetileg nem is Veszprémnek hívták, csak az utókor ragasztotta rá ezt a nevet? Ennek azonban ellentmond, hogy már 1009-ből okleveles említését ismerjük. Viszont az ugyanilyen nevű püspökség, Szent Mihály egyháza akkoriban már több mint 12 éve működött.

Netán Kristó Gyula nyomán, valamiféle “primer névtelenség”-ben szenvedett volna? Leginkább azt gondolom, hogy Veszprémnek nyilván nem csak a 987 táján született majdani lengyel királyt hívták. A vár névadója inkább egy korábban élt, hasonló nevű személy lehetett. Amikor az ismert Veszprém megszületett, anyjának nyilván nem a semmiből ugrott be a fiú keresztneve, hanem azt már előtte más is viselte.

Érdekes volna megtudnunk, vajon ez a korábbi Veszprém, a közép-dunántúli város névadója ki lehetett? További fontos kérdés, vajon minek köszönhette a hely a jelentőségét? Mikor és miért alakult ki központi szerepe?

Veszprém az első katonai felmérés térképén:

Veszprém 1