Szana vára

Alsó-Szlavónia, a mai ÉNy-Bosznia egyik legrejtélyesebb megyeközpontja Szanáé volt. Az Una jobb oldali mellékfolyójának neve, mint általában a nagyobb vizeké, ismeretlen eredetű. Mindenképpen régebbi a szlávok itteni megjelenésénél (600 táján), de az időszámításunk kezdete körül történt római hódításnál is.

Felmerül, hol volt a megye névadó vára? Történeti forrásainkban mindenesetre egy Kozara(c) nevű vár szerepel ebben a funkcióban. A ma is virágzó település felett valóban volt egy várrom:

Szana 1791

Az 1791-es térképen ábrázolt várrom mai neve Kozarački kamen (kozaraci kő). Pompás, 658 m magas, egész megyényi területet belátó hegy:

Szana tp1

A vár egykori léte gyakorlatilag elfelejtődött. A mai térképen már csak a Podgradje (váralja) helynév utal rá.

(holnap folyt.köv.)

 

Dubica kérdései (2.)

Az Una-parti vár tegnap közölt alaprajza mérésen alapul. Ebből könnyen megítélhető, hogy a két kerek saroktoronnyal ellátott főépület 21 x 24 m alapterületű, sarkain 11 m átmérőjű, igencsak vaskos tornyokkal. Egy korábbi, 1688-as rajzon még az utóbb lőportoronynak használt északkeleti négyszögletes alaprajzú torony is látszik:

Dubica B

Vajon mikor épült az impozáns együttes? Az 1268-1538 közti – templomos majd johannita – lovagrendi időszakban? Esetleg még annál is előbb?
(azt hiszem, a törököket talán kihagyhatjuk a mérlegelésből…)

1268-ban a Szlavóniát, azaz a Drávától az Adriáig terjedő országrészt kormányzó Béla herceg adta a templomosoknak az egész megyével együtt. Cserébe azok lemondtak a korábban nekik adott Zenggről és az Otocsác központú Gecske megyéről. Merésznek hangzik, de van egy hasonló – igaz kisebb méretű – építmény, amelyik hasonlít hozzá. A margitszigeti királyi udvarház ásatásból ismert alaprajza. Lehet, hogy Dubica is ekkoriban épült? Egy biztos, a lovagok már a várat kapták…

Dubica kérdései

A ma Kozarska Dubicaként és Bosanska Dubicaként egyaránt emlegetett Una-parti kisváros centrumában egykor létezett várat az 1878-as osztrák-magyar okkupációt követően bontották le. Amikor 1788-ban Laudon generális osztrák(-magyar-horvát) serege kemény ostrommal elfoglalta a törököktől (mai szóval értve: bosnyák muzulmánoktól), komoly sérüléseket szenvedett a nagy múltú vár. S amíg ki nem derült, hogy az 1791-ben megkötött szvistovi békeszerződés értelmében vissza kell adni az Oszmán Birodalomnak, a lebontástól a korszerűsítésig készültek tervek a jövőjével kapcsolatban.

Ezek egyikét mutatom be:

Dubica 1788 alaprajz

Legérdekesebb része a középkori “várkastély” (Schloss). Ez még a templomosok (majd 1312-től a johanniták) idejéből származik. A lovagrend magyarországi tartományfőnöke – a vránai perjel – valószínűleg 1268-tól folyamatosan viselte a Dubica ispánja (grófja) címet. 1538-ban került török kézre.

(holnap folyt.köv.)

Alsó-Szlavónia

Nem akarok hosszas fejtegetésbe bocsátkozni Szlavónia fogalmáról. Most késő-középkori (13-16. századi) értelemben használom. Vagyis a Drávától a Kapela-hegységig és az Una völgyében Bihácsig terjedő tartományt értem alatta.

Ennek legdélibb – jelenleg zömmel Boszniába eső – részét nevezte a terület első monográfusa, Thallóczy Lajos Alsó-Szlavóniának. Három középkori vármegye volt itt: Dubica, Orbász és Szana. Ezek a történelmi atlaszokon kívül eléggé kimentek a magyarországi köztudatból. A következő napokban a három névadó várról lesz szó!

Magyar Királyság XIII. sz.

Ugljan, Szent Mihály erőd

A Zárával (horvátul: Zadar) szemközti Ugljan szigetén találhatók a Szent Mihály erőd romjai. Eredetileg Justinianus császár idején (527-565) épült, aki 536 után visszahódította Dalmáciát a birodalom számára, majd hatalmas erődépítési programba kezdett. Ezzel sem tudta azonban megakadályozni a szlávok beözönlését, akik 600 táján a szigetek s néhány jól védhető város kivételével mindent elfoglaltak s a romanizált dalmát-olasz lakosságot mindenütt a szigetekre szorították vissza.

Az erődöt a velenceiek 1203-ban újjáépítették Malconsejo néven, hogy innen ellenőrizzék vizuálisan a számukra ellenséges és az előző évben a keresztesek segítségével elfoglalt, majd lerombolt Zára helyét. Az elűzött záraiak azonban elfoglalták a velencei erődöt s visszatelepültek ma is lakott városukba.

Az erőd alaprajza, középen a névadó templom helyével:

Szent Mihály-erőd (Ugljan)

A hely mai térképen (Sv. Mihovil néven). Tőle északra egy Zvonigrad nevű hegy! Utóbbit is meg kellene nézni, ha valaki arra jár:

Ugljan tp1

Siklósbodony

Egy amatőr kutató (B. L.) hívta fel a figyelmemet a dél-baranyai Siklósbodony határában  látható nagyméretű, kétrészes erődítményre.

Hasonlókat az Alföldről ismerünk. Korhoz kötésük nehezen megoldható feladat, csak igen költséges ásatásokkal volna lehetséges s még akkor is szerencse kell hozzá. A felszíni leletek ugyan komoly eséllyel megmondhatják a létesítmény korát, de nem 100 %-os biztonsággal. Az is lehetséges ugyanis, hogy a helyszínen nem az erődítmény használati  korának tárgyi leleteit gyűjtjük be, hanem egy ugyanazon helyszínen korábban, vagy később élt lakosság hagyatékát.

Ahogyan régen mindent “avarnak”, majd “prehistorikusnak” véltünk, aminek a korával nem voltunk tisztában, manapság sem árt az óvatosság. A siklósbodonyihoz hasonló erődítmények talán a bronzkorba, azon belül pedig talán a későbronzkorba tartozhatnak (újabban ez a Jolly Joker-korszak azon építmények esetében, melyekről nem tudjuk biztosan, hogy mikoriak).

Siklósbodony mh

Ha műholdon látunk valamit, érdemes mindig a szintvonalas tízezrest is mellé tenni (www.tajertektar.hu):

Siklósbodony tp1

Erről látható, hogy egy lapos dombtetőről van szó. A hasonló helyszínekről már 150 éve is felmerült, hogy védművek, vagy esetleg a nagyállat-tartás karámai-e?