Hegyhátszentmárton

A Rába völgye feletti uralkodó magaslatra építették, talán még Zsigmond uralkodásának első éveiben az Ivánczyak a várkastélyukat. 1417-ben ugyanis a magát szentmártoninak nevező Ivánczy Gergely udvarházát a szomszéd birtokos, Maráci Miklós fegyveresei megtámadták. Volt akit csak megsebesítettek, volt akit lenyilaztak! Persze ez csak egyike volt a korban szokásos hatalmaskodásoknak. Mindenesetre az atrocitások helyszíne valószínűleg már a későbbi kastély, még udvarháznak nevezett első formája lehetett.

Egy helyben élő amatőr kutató, Horváth István pompás középkori kályhacsempéket – köztük lovagalakosakat is – gyűjtött a helyszínen. Újabban kisebb ásatás is volt a területen, de annak eredményei egyelőre számomra csak egy rövid ásatási jelentésből ismertek. Téglafal részletek kerültek elő.

Hogy meddig tartott a várkastély élete, nem tudjuk. Egy bizonyos csak, fennmaradt egy szép 17. századi ábrázolása a Le Dentu-albumban:

jól sikerült másolat Kőnig Frigyestől:

Hegyhátszentmárton

az eredeti:

Hegyhátszentmárton

Reklámok

Hegyhátszentmárton” bejegyzéshez ozzászólás

  1. örülök, hogy rátaláltál a másolatomra, nemigen tudtam, vajon melyik Szentmárton ez. további jó kutatást kíván sok szeretettel, Kőnig Frigyes

    Válasz
      • Tisztelt Dénes Úr !

        Én születésemtől, 28 éves koromig Hegyhátszentmártonban éltem, most pedig a szomszédos Iváncon lakom családommal. Különös érzékenységgel viseltetek szülőfalum iránt, emiatt amatőr módon ugyan, de kutatgatom múltját. Személyes ismerősöm, jó barátom volt Horváth István, a helyi autodidakta régész, akinek gyakorlatilag a falu eddig ismert történeti dokumentumait, tárgyi leletanyagait köszönheti ez a kis közösség, amelyből már csak néhányan maradtak, akik még itt laknak és még kevesebben, akik érzékenyen hazajárunk. Ez a jó ember 2013 karácsonya előtt elhunyt, ezáltal magával vitt rengeteg fel nem dolgozott, le nem dokumentált adatot és itt hagyott nem kis eszmei értékű leletanyagot, amit valahogy szintén fel kellene dolgozni, publikálni, a pusztulásra ítélt falunk megmentésére felhasználni, stb.
        Véletlenül akadtam rá az Ön blogjára, ahol is egy bizonyos Szentmárton grafikát találtam, ráadásul a feltételezések szerint az én szülőfalum van megjelölve, mint legvalószínűbb helyszín.
        Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy mi lenne az Ön részéről a konkrét feltételezés oka, azon kívül, amit a blogban leírt ?
        Fel tetszett-e keresni az összes Szentmártont, ami szóba jöhet, esetleg történelmi, régészeti adatokra támaszkodva gondolja, hogy így van ?
        Amiatt kérdezem, mert mi helyiek, többen megnéztük a grafikát(mind az eredetit, mind a másolatot), de valahogy földrajzilag, ill. a korabeli térképeken feltüntetett település elrendezés kételyeket támasztott bennünk a feltételezés iránt. Meg aztán István kutatásai alapján a hegyhátszentmártoni Ivánczy kastély a 16.sz. végén már elpusztult, emiatt a bécsi festő, építész(aki a 17.sz. elején született) csak a helyiek emlékezete és a saját művészi képzelőereje által kezdhetett bele a munkájába.
        Viszont személy szerint nem vagyok szakmabeli és egyelőre nem is beszéltem senki hozzáértőbbel a dologról, gondoltam megkérdezem Önt, hiszen ez lehet a legrövidebb út a megoldáshoz.
        Amennyiben kiderülne, hogy tényleg a “mi” Szentmártonunkat ábrázolja a grafika, az nem kicsit gazdagítaná úgy a falunk, mint Ivánc község helytörténeti hagyatéktárát.

        Várom megtisztelő válaszát.

        Tisztelettel és köszönettel :
        Sütő József
        9931, Ivánc Thököly Imre utca 54/G.
        Tel.: +36 30 442 1551
        e-mail : sutoegyed@gmail.com

      • Tisztelt Sütő József Úr!

        Valóban az Önök falujáról van szó, a képen a hegyhátszentmártoni várkastély látható. Ráadásul Ledentu rajza a kevés hiteles korabeli metszet egyike! Emailben írok majd bővebben…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s