A pécsi püspökvár

A pécsi vár és a városfal egymáshoz viszonyított korát a két falcsatlakozás vizsgálatával lehet megállapítani. Ránézésre egykorúnak látszanak. Ez azt jelentheti, hogy a város erődítésével egy ütemben épült az északnyugati sarokban a vár is. Ugyanerre utal, hogy a vár és a város falain is hasonló méretű és alaprajzú tornyok vannak. Ha ez így van, akkor választ kaptunk arra a kérdésre, miért itt alapította meg I. István 1009-ben a püspöki székhelyet.

A várban eddig feltárt vagy egyéb módszerekkel megismert falak értelmezése is igen sok kérdést vet fel. A leglényegesebbek egyike a vastag belső várfal építésének az oka és ideje. Egyértelműen az indokolhatta, hogy fokozzák a vár – talán 1242-ben – elégtelennek bizonyult védhetőségét. Alighanem a tatárjárást követő évtizedekben kerülhetett erre sor, mert 1284-ben és 1299-ben már sikeresen ellenállt a Kőszegiek, majd a szekcsői „Szerecsen” Ejza (Heyze) ispán ostromának.

Pécs rek dj

(a periodizált alaprajz Buzás Gergely nyomán, a várfalakat illetően általam átszínezve)

További kérdések: mi lehetett a vár még kutatatlan területein? Valami biztosan, különben nem építették volna annyira tele a keleti harmadot.

A 12. századinak tartott székesegyház abszolút kronológiai helyzetét vajon mi támasztja alá? Valami tényszerű bizonyítéka is van, vagy csak egy “elfogadott” kutatói vélemény? A krónikás adat a több toronyból 1064-ben lezuhanó harangokról, a székesegyházzal egybeépült palotákról, már a mai épületre látszik ugyanis utalni s az is figyelemre méltó, hogy Székesfehérváron is hasonló kvadrum észlelhető az István által alapított székesegyház déli oldalán, mint Pécsen.

Egy biztos, a kétszeres falgyűrű miatt nem lehetett egyszerű még a hívek számára sem a székesegyház megközelítése.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s