Székesfehérvár

Ma olyan “apró” kérdést tárgyalok röviden, mint az ország legfontosabb fővárosainak egyike, Székesfehérvár eredete. A közkeletű felfogás szerint Szent István alapította s legnagyobb építkezései 1018, az első bolgár birodalom legyőzése és a jeruzsálemi zarándokút megnyitása után valósultak meg. Ez a bazilikára, meg a még alig ismert régi királyi palotára nyilván igaz is.

A kérdés az, hogy Fehérvár (vagy szláv formájában: Belgrád) első várfalai mikor épültek? Ezek adták ugyanis a városnak a nevet.

Ha az elterjedt felfogást kellene citálnom, akkor jó későn. Talán csak a tatárjárás után. Hadd ne fejtsem ki ennek a képtelen ötletnek a stupiditását…

Régészeti adataink érdemben nincsenek róla. Oklevelesen 1009-ben említi hiteles adat, a veszprémi adománylevél. A krónika szerint már Árpád is a későbbi – Szent István alapította – Fehérvár közelében ütötte fel a sátrát. (Ez azonban csak az unalomig ismert séma, miszerint a magyarok Árpád vezetésével jöttek be mai hazánkba s később majdnem mindent István király alapított volna.) Arra a krónikás már nem tér ki, hogy mégis mi okból választotta ki a honalapító fejedelem táborozási helyét, ha egyszer ott akkor még semmi sem volt?

Egy biztos tehát, Fehérvár 1009 előtt, de pontosabban nem ismert időben épült. Megjegyzem, ugyanez elmondható Gyulafehérvár esetében is, amelyik a neve miatt 1003 előtt – azaz még névadója bukását megelőzően – kellett felépüljön. Még régebbi adatunk van Nándorfehérvár-Belgrádról. Azt már 950 táján is e néven emlegeti a tudós bizánci császár, VII. Konstantin. Amikor a Nándorfehérvár (latin: Alba Bulgarica) elnevezés keletkezett, biztosan a bolgároké volt (878-ban egy pápai levél is Belgrádnak nevezi).

Mi következik mindebből? A magyarul Fehérvárnak, szlávul Belgrádnak nevezett várak legkésőbb a 9. században (vagy még előbb) épültek, amikor környékük lakossága a magyar és a szláv nyelvet egyaránt beszélte.

Székesfehérvár 2012

(a vár/város alaprajza Buzás Gergely nyomán)

Advertisements

Székesfehérvár” bejegyzéshez ozzászólás

    • Ez a belső város rajza, amihez szigetszerű külvárosok kapcsolódtak. Nagyon jól beleillik a régi Székesfehérvár-ábrázolásokba. A pilisi főváros elmélete tulajdonképpen egy légből kapott hülyeség. Semmi alapja nincs. Semmi bizonyíték nincs mellette, amit ne lehetne megdönteni. Ellenben Székesfehérvár mellett számos (régészeti, kultúrtörténeti, nyelvi stb) bizonyíték felsorakoztatható.

      Válasz
  1. A Pallas nagy lexikon szerint : ” Fehér és fekete
    Az ural-altáji népek fehérnek szokták nevezni mindazt, ami kiváló, előkelő, ellentétben a feketével, ami közönséges, alárendelt. Népnevekben szintén gyakran találjuk e jelzőt: Prokopius szerint a keleti hunokat, akik t. i. nem vegyültek idegen, mint: szarmata, ugor, szláv és más elemekkel, fehér hunoknak nevezték; ezekkel szemben a nyugati, vagyis fekete hunok alatt a hunok által meghódított más fajta elemek értendők. Városnevekben a «fehér» jelző a fővárost jelenti, igy a pannóniai magyarok főhelye Székes-Fehérvár, a Gyulák uralma alá tartozó erdélyi vagy fekete Ungroké Gyula-Fehérvár, a kőrösmelléki kozároké Bihor vagy Bihar (l. o.), mely a szláv Bellarad elnevezés tanusága szerint szintén a. m. fehér (vár); a régi Singidunum helyén a Duna és Száva torkolatánál volt az avarok, később a bolgárok fővárosa: Lándor-, Nándor- vagy Bolgár-Fehérvár, a mai Belgrád. Az a nagy befolyás, melyet az ural-ajtáji népek gyakoroltak a szlávokra, akik a Scitháktól kezdve majdnem kétezer évig jobbára ural-altáji (szarmata, hun, avar, bolgár, kozár, tatár) uralom alatt voltak, érthetővé teszi, hogy a «fehér» és «fekete» jelzőkhöz kötött felfogás előttük sem ismeretlen. Mindenesetre ezzel a befolyással függ össze a fehér cár cim, aztán a «fehér» és «fekete orosz» népnév, továbbá a régi horvát főváros Belgrád (Tenger-Fehérvár, a mai Zara Vecchia) neve. ” A lovas nomád népeknél ill. Perzsáknál az égtájakat is színekkel jelölték . pl.: észak – fekete , dél – vörös . De ebben a témában több anyag is található pl. ez is érdekes : http://www.historia.hu/userfiles/files/2011-012/Otvos.pdf

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s