Borona és a határkérdés

Amennyiben elfogadjuk azok felfogását, akik Uherské Hradiště helyén keresik az anonymusi Borona várat, akkor meg kell magyaráznunk mikor és hogyan került magyarból cseh (morva) kézbe a terület.

Hogyan lehetséges, hogy a katonailag jóval erősebb magyar királyság szégyenszemre elveszített egy fél megyényi területet és ebbe bele is törődött volna? Miért nincsen nyoma a korai magyar egyházi szervezet, az esztergomi érsekség egykori fennhatóságának sem a területen?

A Borona-Uherské Hradiště azonosítás hívei szerint 1116-ban, egy az Olšava folyónál kialakult cseh-magyar összecsapás eredményezte volna az impériumváltást. Ezzel csak egy gond van, hogy forrásaink nem említenek ilyesmit. Olyan béke- (szövetség-)kötésről sincsen tudomásunk, mely egy a csehek javára történt békés – ki tudja mivel kompenzált – területátadást jelentett volna.

Különben is felvethető, hogy az ‘uherské’ előtag nem okvetlenül magyar várhelyet jelent, mint ahogyan a terület ‘Slovácko’ (szlovákföld) elnevezése sem feltétlenül a helyi lakosság igen korai, 1116 előtti s aztán 900 éven át folyamatosan megőrzött szlovák nemzeti tudatának kialakulásáról tanúskodik. Magyarázhatók ezek egyszerűen a történelmi cseh (morva)-magyar határ szomszédságával is.

Talán a fentiekből kiderült, én tamáskodom a terület feletti uralomváltás megtörténtét és ebből kifolyóan Borona Uherské Hradištěvel való azonosítását illetően.

Slovacko

Hogy akkor Borona hol volt valójában? Majd holnap elárulom.

Reklámok

Borona és a határkérdés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Én a tamáskodásban tamáskodom. A Premysl-i, hágót őrző elővetett magyar helyőrség sem szerepelt semmilyen forrásban, krónikában, külhoni kútfőben, és ha egy építkezés során nem kerül elő a temetőjük, mi sem tudnánk róluk.
    A Bécsi-medence magyar uralom alatti korszakáról is csak írásos kútfők szóltak, míg a Stephansdom mellett elő nem került egy “szabályos”, tarsolylemezes-szablyás magyar sír. (Aminél külön érdekesség, hogy az osztrák kutatás 1030 körülre teszi, teljesen pogány volta ellenére.)
    De itthon is szinte semmit nem tudunk, hiszen ha nincs Visegrád vármegye 1009-es egyetlen említése, nem is tudnánk róla.
    Tehát többet nem tudunk, mint tudunk.

    Válasz
    • Abban nem kételkedem, hogy 902 után Morvaország Árpádék uralma alá került s nyilván számolhatunk magyar (értsd “árpádi honfoglaló”) sírok előkerülésével ott is. Valamikor a 990-es években, Morvaország területének magyar kiürítése után alakulhatott ki a magyar-cseh határ 1918-ig létező vonala. Amit nem hiszek, hogy 1116 után került volna erre sor…

      Válasz
      • Nos igen, hisz’ a szörnyülködő német krónikások is megemlékeztek a magyar módra fejüket borotváló-varkocsot eresztő, pogánykodó, korábban jó kereszténynek tartott morvákról.
        Ha azt vesszük, hogy kb. ugyanezt a területet pl. a lengyel történészek a saját országukhoz tartozónak rajzolják (meg a Felvidék területét legalább a Duna-Vág közti részen Boleszláv alatt), akkor itt nem lehettek annyira szilárd államhatárok a 11-12. században.
        Nem lehet-e az , ami most már több történész is pedzeget, hogy ebben az időszakban a tulajdonképpeni magyar uralom a Kárpát-medencében csak a síkvidéki és a középhegységi részekre terjedt ki (ott is csak a folyóvölgyekre), és a magashegységek területe tulajdonképpen senkiföldje volt, és a 12. századtól kezdődik az állami keretek közé szervezésük erdőispánságok létrehozásával és telepítésekkel?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s