Attila vára Radenci mellett

A mai Szlovénia egykor Német-Római Birodalomhoz tartozó területén, de a történelmi magyar határhoz nagyon közel, a határfolyótól, a Murától légvonalban mintegy 4 km-re esik a helyi lakosok által Atilov Grad, azaz Attila vára néven ismert szép Árpád-kori várhely.

Radencitől délre, Kapelski Vrh mellett, a Spodnji Kocijan nevű kis településrész közelében, az erdőben található. A keleti német, mai osztrák és szlovén területen is éppúgy vannak a nálunk is gyakori, viszonylag kis méretű, kevésbé extrém elhelyezkedésű, lényegében ismeretlen történetű, általam preklasszikusnak nevezett várak.Koruk a 12-13. század.

Ezek egyik szép példája:

Atilov Grad

Térképre jelölve:

Radenci D

Velejte

Szakirodalmi adat szerint az ugocsai Velétén (ukránul: Veljatin) is lett volna egy 17. századi castellum. Ez azonban tévedés! A valódi helyszín a Zemplén vármegyei Velejte (szlovákul: Veľaty).

Bornemissza János birtokában 1617-ben „curia nobilitaris lapidea in modum Castelli sepimentis circumdata” – azaz  kerítéssel körbevett, kastély módjára épült kő udvarház.

Az épület az első katonai felmérés 1784-ben készült térképén:

Velejte 1

Egy 1910-ben kataszteri felmérésen már Andrássy Sándor gróf historizáló átépítést követően:

Velejte kat

Klösz György fényképész akkortájt készült képén:

Velejte Klösz 2

Az épület sajnos 1928-ban leégett s később le is bontották. Napjainkra csak a parkja maradt fenn.

Halmi-Kávásvár

Állítólag a Szapolyai-párti Kávássy Kristóf huszti várkapitány építtette a Halmi határában (románul: Halmeu) található, de a most Ukrajnához tartozó Aklihoz is közeli várat. Ezek szerint a Kávásvár név egy Kávássy-várból rövidült? A Ferdinánd-párti Báthori András 1545/46-ban ostrommal foglalta el. Egy biztos, az 1548. évi XLVI. tc. is intézkedett volna – persze foganat nélkül – az engedély nélkül épült erősség lerombolásáról.

Valószínűleg ezt kell érteni az akkor éppen Ferdinánd-párti Balassa Menyhárt 1564-ben, Halmiban épült erődítményén is, melyet még az évben elfoglalt János Zsigmond választott király, később erdélyi fejedelem hada.

A jelentős méretű, kétrészes vár helye a jelenlegi román-ukrán határállomástól kb. 200 m-re keletre található. Románia területén van, csak abból az irányból lehet megközelíteni. Sajnos még terepfelméréssel nem rendelkezünk róla.

Így műholdképen tudom mutatni:

Halmi-Kávásvár mh

 

Egyek-Telekháza

Az Alföldön egyelőre nagyon kevés Árpád-kori várhelyet ismerünk. Ritkaság számba megy a Hajdu István által 2009-ben fotózott szép telekházi példány:

EgyekTelekháza 194

A térképen látható nagy mesterséges halom (alighanem rézkori halomsír) tetején árkoltak körbe egy kb. 30 x 20 m-es területet:

Telekháza tp1

1905-ben Zoltai Lajos ásatást végzett rajta s egy – a rekonstrukciója szerint talán – félkörös szentélyzáródású Árpád-kori templom és egy utóbb ráépült gótikus kápolna maradványait tárta fel a dombon akkor állt “filagória” (kerti kilátó-pavilon) körül:

Ohat-Telekháza

A régész az egykori Ohatmonostora templomának vélte, de méretei és formája alapján inkább falusi plébániatemplomnak látszik. Számomra a Miklós Zsuzsa által feltárt kerepesi, galgamácsai helyszínekhez hasonlóan, egy korábbi vár helyére épült templomnak tűnik (elméletileg az sem lehetetlen, hogy korai templomváraink egyike).

Érdemes volna először is felmérni, másodszor a fennmaradásáról, védelméről gondoskodni, harmadszor pedig tovább kutatni…

Egyek-Ohat-Földvár

Az egykori ohati pusztán, a ma egyeki határba eső Földvár-halom, egy a közelében lévő “földvár”-tól kapta a nevét. Ugyanaz az 1780 táján készült térkép ábrázolja, amelyik a tegnap tárgyalt Várszigetet is (Egri Főkáptalan Magánlevéltára 22. szám).

Egyek-Földvár

A valóságban azonban nincsenek sarokbástyák a téglalap alaprajzú egykori erődítmény területén:

Egyek-Földvár mh

Mérete kb. 80 x 50 m. Formája alapján leginkább a késő-középkori kastélyhelyekhez hasonlít. Persze sem a méret, sem a forma önmagában nem korhatározó. Történelmi adatot nem ismerünk róla.

Legfőbb tanulság, hogy a 18. századi térképek némelyikének bástyás várábrázolását afféle szimbólumnak s nem konkrét, elnagyolt alaprajznak kell tekintenünk!

Egyek-Vársziget

Alig néhány hete elhunyt miskolci várkutató barátom, Petróczki József (1952-2016) sokat foglalkozott az Észak-Alföld – várkutatás szempontjából – alig ismert térségével. Tegnap  a korábbi években számomra megküldött adatait tartalmazó vaskos mappát lapozgattam.

Petróczki József

Egymondatos információt találtam benne arról, hogy a hajdú-bihari Egyek határában van egy korábbi adataim közt nem szereplő Vársziget is. Gondoltam, megpróbálom ennek konkrét helyét meghatározni.

Szerencsém volt, a Hungaricana térképgyűjteményben ráakadtam az Egri Főkáptalan Magánlevéltárának 22. számú, Wagner András által 1780 táján készített térképére:

Egyek-Vársziget

A nagyjából 300 x 240 m-es négyszögletes területen a 18. században karám (cauleta) volt. Amúgy történeti adatainkban nem szerepel egyeki vár. Egyelőre nem tudom, melyik korszak emléke lehet!

Nempti vagy Németi

A középkori Valkó megyében, a Báza (horvátul: Bosut) mellett található Németi, vagy régiesebben írva Nempti (jelenleg: Nijemci). Castellumát a serkei Lorántfiak (1459), majd a Szapolyaiak (1485-1513) birtokolták.

Németi légi

A várkastély pontos helye egyelőre nem ismert. A gótikus templom körül látványos védőárok húzódik. Mégsem valószínű, hogy a plébániatemplommal társbérletben éltek volna a birtok urai. Tehát a helyet másutt kell keresnünk.

A Google műholdképeit nézegetve, egy szigetnek látszó jelenséget észleltem a falu nyugati szélén, ami lehetséges megfejtésként szóba jöhet:

Németi mh

A katonai térkép ugyan csak öblöt jelöl a területen, de talán azért, mert nem foglalkoztak a részletekkel:

Németi Vk tp1