Földvár-Marienburg

A barcasági vár neve latinul 1240-ben tűnik fel Sanctae Mariae Castrum alakban. Okkal és joggal feltételezik régóta, hogy ez volt a Német Lovagrend 1211-1225 közt létezett erdélyi tartományának központja. A poroszországi fővárost is később ugyanúgy – a rend védőszentjéről – Marienburgnak hívták (ma lengyelül: Malbork).

A hely magyar neve viszont Földvár (ebből lett a román Feldioara is), ami okvetlenül magyarázatot igényel s mint majd látni fogjuk, önmagán is messze túlmutató jelentősége van. Sok mindenre természetesen majd csak további régészeti kutatások segítségével kaphatunk választ, de a helyzet elemzése a rendelkezésre álló adatok alapján most is lehetséges.

Hadd ne menjek részletekbe, mert az kötetnyi fejtegetés volna…maradjunk csak a levonható következtetéseknél.

A többek által a város erődítésének vélt falak is a lovagrend idejéhez köthetők. Sehol másutt nincsen ugyanis mezővárosnak ilyen komoly, nagy területet védő kőfalas erődítése. A tervszerűséget mutatja, hogy egy régi csatornával (Wasserleitung) biztosították a közeli hegyekből a vízellátást is.

Földvár-Marienburg 3

A Szűz Mária titulusú háromhajós bazilika is a nagy háromszög alakú külső várrészben található:

Földvár mh 2012

Márpedig ettől lett Mária vára! De mitől Földvár?

Egyetlen lehetséges magyarázata, hogy a lovagok egy elhagyott régi várat találtak itt 1211-ben. A ‘földvár’ ugyanis használaton kívüli vár helyét jelöli a magyar nyelvben. Ez elméletileg lehetett volna egy őskori, vagy római erődítmény maradványa is, de ilyenről nem tudunk.

Ami reális lehetőségként felmerül, az a későbbi belső vár helyén feltárt legkorábbi falakkal határolt erődítmény, belsejében egy félkörös szentélyzáródású kis román kori kápolnával. E körül 12. század végi sírokat is feltártak, ami szintén arra utal, hogy az a vár akkoriban – már és még – használaton kívül volt. Ezt az ezek szerint valamikor 1100 körül emelt várat hagyták el a 12. században s róla kapta a település a magyar Földvár nevet, melyet a német Marienburg már sem kiszorítani, sem befolyásolni nem tudott.

Ha ez a levezetés jogos, akkor a hasonló archaikus kővárak építését a néhai Ferenczi István (1921-2000) elképzelésének megfelelően, Szent László korára (1077-1095) kell tennünk! Építésük indoka pedig az akkoriban a Bizánci Birodalmat – s persze a Magyar Királyságot is – végpusztulással fenyegető besenyő és kun veszély lehetett. Ez a veszély 1122, II. Joannész császár – Szent László veje – kunok feletti berrhoéi győzelme után múlt el végleg, az elhárítására épült várak pedig ezt követően fölöslegessé – azaz ‘földvárrá’ váltak.

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s