Attila sírja Kossuth mellett

Tisztában vagyok a mai cím kissé bizarr voltával, de az a valóságból következik. Kossuth Lajos ősei ugyanis a Turócszentmárton melletti Kossuth(falvá)ról származtak. Talán emiatt lett a tiszakálmáni időkben a kis falu hivatalos magyar neve Kossuth. A szlovák Košúty, ha nyelvérzékem nem csal, Kossuthok vagy Kossuthék jelentésű.

A jelenleg már Turócszentmártonba olvadt egykori falu mellett mesterséges kialakítású, szabályos alakú, csonkakúp alakú domb, a Hrádok emelkedik. Már 1871-ben felmérte a kiváló várkutató, Neudeck Gyula:

Kossuth 1

A kb. 150 x 80 m-es tetőméretű domb vizuálisan:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

A dombon és környékén gyakorlatilag minden régészeti korszak tárgyi leletei előkerültek már. Nem tudjuk biztosan, melyik időszakban alakították ki teljesen szabályos, mesterséges formáját. Nyugati analógiák alapján talán a vaskorban?

Mályusz Elemér Turóc megye kialakulásáról 1922-ben írt művében “népvándorláskorinak” vélte,  Štefan Janšák  a szlávokhoz kapcsolta. Az Attila sírjával kapcsolatos “hagyomány” nyilván az impozáns mesterségesen kialakított domb miatt keletkezett.

További érdekes tény, hogy Kossuth(falva) eredeti neve Udvard volt. Utóbbi felveti azt is, hogy esetleg a Komárom megyei Udvardhoz (Dvory nad Žitavou) hasonlóan itt is királyi udvarhely lehetett? Egy biztos, az ottani – jelenleg Kálváriának helyet adó – domb is hasonlít turóci társához!

Kossuth (itt még Kossuti) és “Attila sírja”, azaz a Hrádok a második katonai felmérés térképén:

Kossuth 2

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s