Salgótarján

Még egyetemista koromban, az 1980-as évek elején magam is részt vettem Salgó várának ásatásain. Akkor is egy hamarosan megbukó, bár látszólag “örök életű” vagy legalábbis önmagát annak szánó, formálisan a lakosság 98 %-a által támogatott rezsim volt az országban.

De nem akarok politizálni. Isten őrizz! Eljutottunk oda, hogy annyira szabad országban élünk, hogy mindenki, akinek nem számít a megélhetése, bátran kimondhatja a véleményét. Így vagyok én is ezzel!

Úgyhogy őszintén kifejtem, hogy amit a mellékelt térképen látunk, miszerint a salgói vártól délre eső nyereg a Két-vár-köz nevet viseli, érdekes következtetésekre ad alkalmat:

Salgó-Boszorkánykő

Ha nem a térképeken néha előforduló “névvándorlás” esetéről van szó, akkor a Kis-Salgón (Boszorkánykőn) is várnak – esetleg ellenvárnak – kellett lennie.

Kissé bátortalanul jegyzem meg – migráncsozó honfitársaink kedvéért, hogy mi is anno az ún. né(p)vándorlás keretében jöttünk ide, mert a Szvatopluk ahelyett hogy pengésdrótos kerítést húzott volna ellenünk, földet, vizet és – horribile dictu – füvet küldött őseinknek.

(Elnézést kérek apolitikus olvasóimtól, de lássuk be a valódi polgári és demokratikus világban, ami azért majd előbb-utóbb majd nálunk is lesz – természetes, hogy az embernek lehet és van közéleti ügyekben is véleménye.)

Hogyan tovább?

Úgy látom, most mutatkoznak meg a helyi nyilvánosság szinte teljes hiányának következményei. Egyrészről vannak egy reális, átlátható, tisztességes költségvetést támogató – egyébként más kérdésekben megosztott  – képviselők.

Másrészről pedig van a nonstop sikerpropagandát és a népet befolyásoló demagógiát elég eredményesen működtető polgármester, aki sikeresen tudja az összes nehézséget a képviselőkre áthárítani. A látszat szerint ő akarna gyorsan és nagyot fejleszteni. Ha rajta múlna – mondja, akkor ő aztán járhatóvá tenné az utakat és a járdákat. Ő védi meg a munkahelyeket, biztosítja a jó időt, meg a bő termést. Mások, a “rosszak” meg mindennek keresztbe akarnak tenni – ez a könnyen kivetíthető látszat.

Pedig elvileg egy tőről fakad mind a két állás- és üléspont. Ne feledjük, hogy az előző ciklust is gyakorlatilag ugyanebben a felállásban vitték végig. Azzal a lényegtelen különbséggel, hogy a mai polgármester akkor a pénzügyi-városfejlesztési bizottság agilis vezetője volt, az egyik képviselő pedig még jegyzőként volt benne a csapatban s a mai alpolgármester hölgy pedig a férjétől, a kettővel ezelőtti ciklus fideszes polgármesterétől “örökölte meg” a stallumot.

A mostani erőpróba arról szól, hogy visszasomfordálnak-e a “békesség kedvéért” a polgármester engedelmes végrehajtóivá a szerdán kivonult képviselők, vagy esetleg kenyértörésre viszik a dolgot?

Netán a képviselők mégiscsak sikeresen kényszerítik ki a reális költségvetést s a polgármester látja be, hogy neki célszerű – kompromisszumot emlegetve – meghátrálnia?

(Ugyanis amennyiben a képviselők kitartanak az álláspontjuk mellett, akkor abból a polgármester nehezen elképzelhető meghunyászkodása révén lehet csak kijönni. Ha ezt nem vállalja fel, akkor viszont új választás következik 90 napon belül. Utóbbinak megvan az a kockázata, hogy ismét a polgárok kezébe kerül a döntés s elvben senki sem lehet biztos abban, hogy újra megválasztják.)

A romhalmazok egyike a város közepén:

magtár helye 2016-02-04

 

Miért nincs költségvetése Csepregnek?

Tegnapelőtt négy képviselő kivonulása miatt szakadt félbe az önkormányzat ülése. Mint kiderült, természetesen a legfontosabb döntés, a város kiadásait és bevételeit szabályozó éves költségvetés ügyében keletkezett nézeteltérés a polgármester és a képviselő-testület többsége között.

Az ülést vezető polgármester, miután az általa javasolt módosított verzió nem kapta meg a szükséges többséget, a többség által támogatott, előzetesen már a bizottságok által is alaposan megtárgyalt, sokakkal leegyeztetett változatot nem volt hajlandó szavazásra feltenni. Az ugyanis megkapta volna a többséget, csak épp a polgármesternek nem tetszett.

A jegyzőt is megkérdezte az egyik képviselő, hogy fel kellene-e tennie a polgármesternek szavazásra a bizottságok által is támogatott eredeti változatot? Természetesen fel kellett volna.

Vajon a polgármester vezetheti-e a várost a képviselő-testület többségi támogatása nélkül? Csak nagyon rövid ideig!

Most ez olyan, mint amikor két kecske szembe megy egymással a vékony pallón. Valamelyiknek vissza kell hátrálnia, ha egyikük sem akar a vízbe esni.

Lesz-e kompromisszum? Hamarosan kiderül.

(nagyon hiányzik a valódi nyilvánosság és a hiteles tájékoztatás!)

_MG_0333

Nincs költségvetése Csepregnek

Legalábbis egyelőre nincsen. Ahogy hallom, tegnap a képviselő-testületi ülés szokatlan módon ért véget. A polgármesterrel együtt számított hét tagból négyen felálltak s kivonultak a teremből.

Ilyenkor volna jó, ha még működne valamifajta nyilvánosság. Még 2009-ben szűnt meg Csepregen az addigi élő tv-közvetítés. Az önkormányzat dolgairól már az előző ciklus óta gyakorlatilag csak a mindenkori polgármester időnként száraz és unalmas, újabban meg inkább propagandisztikus tájékoztatásaiból, interjúiból értesülhet a közönség. Esetleges véleménykülönbségekről, azok okairól nem hallani.

Így most sem tudjuk, mi és miért történt. Én is csak az ülés egyik résztvevőjének szavaiból értesültem róla.

A polgármesteren és helyettesén kívül csak a testület egyetlen nyugdíjas tagja maradt a teremben. Ennyi viszont nem volt elegendő az ülés folytatásához. Így a polgármesternek nem maradt más lehetősége, mint új ülést összehívni. Így vagy úgy, de március 15-ig valamilyen költségvetést el kell fogadni, mert különben napi gondok fognak előállni a város intézményeinél.

DSC00221

Várjuk az érdemi tájékoztatást…

Szászveresmart

2016. február 19-én (pénteken) este 9 órakor ledőlt a Barcaság egyik legszebb templomtornya. Óriási szerencsével, senki sem maradt alatta. Omladéka is a templomot övező várfalon belül maradt.

Már az 1977-es nagy földrengés után is egyszer megerősítették a tornyot. Az eredményből láthatóan, csaknem negyven év után az a megoldás sajnos kudarcot vallott. További probléma, hogy az erdélyi szászok óriási többsége az 1970-es, 80-as években elhagyva ősi lakóhelyét, Németországba települt át. A szebbnél szebb szász templomok pedig gyakorlatilag hívek nélkül maradtak. Most a kevés helyben maradt szász egyike, a nagyszebeni Klaus Johannis Románia államelnöke. Talán felszólal majd a műemlék újjáépítése ügyében.

A képen még látható torony felső szintjén egyedülálló machicouli-sor látható (magyarul: padmaly):

Szászveresmart

A védőfal keleti részét még 1898-ban, az akkor új plébánia építésekor bontották el:

Szászveresmart F

Brassó-Gesprengberg

Közvetlenül  az ó-brassói Szent Bertalan-templom fölött emelkedik a napjainkra lényegében elbányászott Gespreng – magyar nevén Forrás-hegy. A tetején egykor középkori vár állt. Ásatásakor, 1956-ban 13-14. századi leletek kerültek elő. Írott forrásokban nem szerepel.

Brassó-Gespreng

Joggal kérdezhetjük meg, hogyan lehetséges ez? Egy ennyire frekventált helyen lévő vár hogyan maradhatott ki Brassó amúgy gazdagon adatolt történetéből? Egyáltalán, mikor, ki és miért építhette?

Nos, szerintem a szokásos “grófi várak”, a Gräfenburgok egyikéről lehet szó. Méghozzá a Brassói nevű geréb-família vára lehetett. Azaz magánvár.

A legszebb hasonló Kelnekről ismert:

Kelnek F

 

Oláhhomorog

Ha már Bihar megyénél tartunk s a középkori főesperességek székhelyeinél, akkor nem hagyhatjuk ki a Nagyszalontától északkeletre lévő Homorog (hivatalos magyar nevén Oláhhomorog) községet sem. Itt volt ugyanis a Sebes-Körös és a Fekete-Körös-Kölesér folyók határolta egyik egyházigazgatási kerület központja.

Ugyan, mint tudjuk a főesperesek már az Árpád-korban beköltöztek az egyházmegyei székhelyekre, de azt érdekes volna megtudnunk, vajon mi volt a főesperességek névadó helyein a 11. században?

Az ismert esetekben például várak szoktak lenni. Homorogon ennek nyilvánvaló emlékezete nem maradt fenn. A műholdképen viszont egy gyanús jelenség látható:

Oláhhomorog bm

Érdemes volna a terepen is megnézni.