Mátraszele-Kósavár

A Medves vidékének felderítetlen várhelyei közé tartozik minden bizonnyal a Kósavár, Kósavár-tető földrajzi nevekkel jelölt helyszín is. A kisebb mértékű bizonytalanság amiatt van csak, hogy minimális eséllyel lehet a névnek tréfás magyarázata is.

Egy biztos, a helyszín azonosítása kétséges. Főleg a nevek térképeken néha tapasztalható “vándorlása” miatt.

Nézzük a Mátraszele-Bárna közti út menti terület térképét:

Mátraszele-Kósa vára tető

A Kósa vára megírással egy lapos, nagy területű platót jelölnek. Még a Kósa-vára-tető északnyugati végződése, ami megfelelhet egy vár helyének.

Az is előfordulhat azonban, hogy a Zagyvához és a településeket összekötő völgyi úthoz közelebb volt a vár:

Mátraszele É

Utóbbi helyszín sokkal ígéretesebb! Bár ez esetben mintegy másfél kilométeres névvándorlással kellene számolnunk.

Van még mit kutatni Nógrádban is!

 

Kazár-Benevár

A Zagyva völgyének kezdeti szakaszán, a mai Székvölgypuszta mellett, Kazár határában található a Benevár-tető.

Kazár-Benevár 2

Mai térképen:

Kazár-Benevár tp

A néven kívül semmit sem tudunk róla. A végződés alapján várra gondolhatunk. A szomszédos Mátra bejárása során szerzett tapasztalataim alapján úgy látom, a -vár helynevek kivétel nélkül valóban várakat takarnak, még ha időnként nem is egyszerű a helyük azonosítása. Hogy a reménybeli Benevár egy mára elenyészett egykori településről, vagy egy Bene nevű építtetőről kapta-e nevét? Nem tudjuk. Egy biztos, mint a mátrai várak többsége, ez is az ismeretlen történetű, Árpád-kori nemesi várak közé tartozhat.

Sok terepi azonosításra, helyszíni dokumentálásra váró kérdéses helyszín van még Nógrádban is. Holnap egy másikkal folytatjuk.

 

Cered-Nyúlvár

Tudtommal a keleti országrész egyetlen ismert Nyúlvár nevű hegye a nógrádi Cereden található, a Vincvárnak is nevezett Látó-hegy keleti szomszédságában:

Cered tp1.jpg

Magam még nem jártam Cereden, de úgy tudom, eddig nem sikerült várra utaló nyomot megfigyelni a területen. A térkép alapján annyi nyilvánvaló, hogy mindkét kiemelkedés alkalmas vár helyszíneként. Az Árpád-kori nemesi várak éppen ilyen helyeken épültek. A Vinz német személynév (Winz), a Nyúl- előtag viszont inkább tréfás elnevezésre utalhat.

Mindenképpen óvatosságra intenék a “negatív eredményeket” illetően, hisz nem biztos, hogy a terepi jelenségek egyértelmű választ adnak, a “volt-e ott vár?” kérdésre. A nevek pedig rendszerint – ezt saját tapasztalatom alapján is mondhatom – nem a  véletlennek köszönhetik létre jöttüket.

 

 

Kőkapronca ostroma

Kapronca, Kőkapronca és Kővár néven is szerepel a Bilo-hegység területén, a hasonló nevű várostól (horvát: Koprivnica) nem messze található várhely. Nevével ellentétben téglából épült! Az alatta létrejött váralja-település középkori magyar neve Óváralja (jelenleg horvátul: Starigrad).

1272-ben nevezetes ostromot állt ki. V. István hadai ostromolták sikertelenül a lázadó Gutkeled Joachim szlavón bán embere, Vid(a) fia Bachaler ispán által vitézül megvédett várat. Az elrabolt trónörököst, az akkor tízéves leendő IV. Lászlót tartották itt fogva.

V. István váratlanul meghalt s a győztes “puccsisták” a gyermek-király nevében rögtön meg is jutalmazták a várnagyot: “Bachaler ispán, Kapronca vár várnagya, abban a kényszerű időben, amikor a várat a mi legkedvesebb, fényes emlékezetű király apánk parancsából hadak sokasága kerítette körbe, vérének hullásával számtalan szolgálatot végzett nekünk”…

Vajon Joachim bánként tartotta kezében Kőkaproncát, vagy magánbirtokként? Nem tudjuk, de talán az utóbbi a valószínűbb. Erre utalhat a közeli Rasinja melletti Apajvár neve is, amelyik biztosan a Joachimmal rokon, s szintén Gutkeled nembeli Apaj bán (1237-1239) nevét viseli.

A vár térképi elhelyezkedése:

Kőkapronca 3

Maradványai Hajdu István fotóin:

Kőkapronca-037

Kőkapronca-019

 

Nyúlvár

Az országban két helyen ismerünk Nyúlvár helynevet. Most a Vas megyei Győrvár határában, a Kalocsa-pusztán lévőről szólnék!

A nyúl a gyávaság jelképe, tehát elég furcsa egy vár neveként. Nem is tudjuk biztosan, hogy vajon tréfás elnevezésről van-e szó, avagy egy valódi vár tréfás nevéről? Egyszer régen jártam már a területen, de akkor átjárhatatlan dzsungel volt rajta. Ismét meg kell nézni, hogy biztosabbat mondhassunk a helyről. Most annyi biztos csak, hogy egy várépítésre kitűnően alkalmas dombról van szó.

Kalocsa másik neve Szarkád volt a középkorban. Ahogyan a nyúl a gyávaság, úgy a szarka a lopás és a nagyot mondás jelképe. Birtokosa az a Vid fia Bachaler ispán volt, aki 1272-ben Kőkapronca várát védte a királyi ostromló sereg ellen. Ha Nyúlvár létezett, az ő családjáé lehetett.

A második katonai felmérés térképén:

Győrvár-Nyúlvár 2

A tízezresen közelebbről:

Győrvár-Nyúlvár tp

Holnapután a másik Nyúlvárral folytatjuk! Addig is kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden olvasómnak!

 

Unác vára

A történelmi Horvátország egyik legszebb várromja található Preodac mellett, az Unac forrásainál. Valamikor az 1526-os mohácsi csatát követően került “végleg”, azaz 1878-ig török kézre.

Érdekes belegondolni, hogy míg a mi magyar szemszögünkből nézve az 1878-as osztrák-magyar okkupáció a terület “felszabadítását” jelentette, addig a muszlim délszlávok, a “bosnyákok” ezt nem egészen így élték meg.

Hogy mikor épült Unác vára, nem tudjuk. Annyi egyértelmű csak, hogy 1345 előtt. Akkor Kotromanics István boszniai bán serege foglalta el a a horvát főúr, Nelipcsics János Vladiszláva nevű özvegyétől, leendő veje, I. Lajos magyar király számára.

Később Corvin János herceg és neje, Frangepán Beatrix is használta.

A vár romjai:

Unác

Az öregtorony közelről:

Unác 2016-1

Térképen, Momčilov grad felirattal:

Unác tp1

 

A fekete királynő vára, Viszucs

Ahogyan a szerbeknél “átkozott Jerina”, Brankovics György görög felesége számít a néphit szerint egy sor középkori vár építtetőjének, úgy a szomszéd horvátoknál Zsigmond király második felesége, Cillei Borbála a “fekete királynő” (Crna Kraljica).

A valóban különleges életet élt, férjéhez képest 24 évvel fiatalabb királyné (1433-tól egyben császárné) rokonságához tartozott egyébként unokaöcsének, Cillei Ulriknak a felesége, a fent említett Brankovics György szerb despota leánya, Katalin is. Egyes helyeken utóbbit is fekete királynőként emlegeti a lakosság.

A ma Boszniába eső Viszucsról teljesen alaptalanul, népmesei szinten még az is felmerült, hogy az utolsó boszniai király, Tomásevics István 1463-ben II. (Hódító) Mehmed szultán elől ide menekült volna.

A meséken túl azonban szinte semmit sem tudunk a festői környezetben, a Drvar melletti Viszucsica kanyonja fölött épült, ma is jelentős maradványokat mutató középkori vár történetéről. Felvethető, hogy az 1345-ben “Stog” néven, Unác társaságában szereplő vár ezzel lehet azonos. Akkor István bosnyák bán hadainak beavatkozása folytán került magyar királyi kézbe a horvát oligarcha Nelipcsicsektől. Későbbi sorsa ismeretlen. A környék valószínűleg 1527-ben került “végleg”, azaz 1878-ig török kézre.

A vár térképi elhelyezkedése:

Viszucs tp

Alaprajza:

Viszucs

A vár romjai:

Viszucs 1