Csepregiek Kőszegen 1532-ben

Afféle “keretes írásként” beszúrok a Szulejmán-sztoriba egy mellékszálat. Ennek a fő témához érdemben nincsen köze, de Csepreg szempontjából azért érdekes. Nem akarok itt most forráselemzésből szemináriumot indítani, ezért csak röviden: a tényeket nem csak ismerni kell, hanem helyesen is kell tudni értékelni őket! (Poénosan úgy is lehetne mondani, hogy előbb ismerjük meg a tényeket, elferdíteni később is ráérünk őket.)

Bariska István kitűnő forrásösszeállításában (Kőszeg ostromának emlékezete. Bp., 1982) olvasható Hirnik Lőrinc lékai szervitor, urához Nádasdy Tamáshoz 1532. szeptember 4-én írott levele.

A szervitor, magyarul “főember-szolga” afféle kisfőnök volt a nagy Nádasdy-cégen belül, aki a lékai uradalom ügyeit másodmagával intézte. Pletyka, intrika is van bőven a “főnökhöz”, azaz Nádasdyhoz írott levélben. Fontos forrás! Főleg, ha összevetjük Pangratz Swankler jegyző és Jurisics várkapitány ostromra vonatkozó szövegeivel. Úgy látom, alaposan újra kell egyszer értékelni az egész kőszegi ostrom dolgát is, mert az ismert – s eddig számomra is evidenciának tűnt – kép, bizony tarthatatlan. De ugorjunk, most nem ez a téma! Maradjunk a csepregieknél.

Hirnik Lőrincet idézem: ” dícséri Mikolicz úr nagyságtok jobbágyait, akik Csepregről jöttek vele, mivel nagyon derekasan viselkedett valamennyi”. (Mikolicz = Jurisics Miklós)

Hogyan értsük mindezt? (Megjegyzem a levél fő közlése, a híreken túl az, hogy Hirnik különleges ajándékként a törököktől kapott császárgombát küld egy skatulyában Nádasdyéknak Kanizsára.)

A csepregi jobbágyokról szóló hírt nem közölte volna, ha az illetők Nádasdy tudtával mentek volna be Kőszegre! Nyilván  azért tájékoztatta a “főnököt”, hogy tudjon róla, az ő jobbágyai közül is néhányan segítettek Jurisicsnak Kőszeg védelmében. Ez utóbbi dolgot nyilván azért hozta szóba Jurisics Hirniknek, hogy az információ végül eljusson Nádasdyhoz, afféle barátkozási gesztusként. Ne feledjük ugyanis, hogy ekkoriban Jurisics Ferdinánd király egyik főembere, míg Nádasdy Tamás – akkor még – a törökkel szövetséges János király párthíve volt.

A lényeg tehát az, hogy míg Csepreg az akkor törökbarát Nádasdy birtokaként hivatalosan a török tábor élelmezésében vett részt, addig – nem hivatalosan – pár csepregi legény beállt Jurisicshoz várvédőnek. Erről Nádasdy is csak utólag szerezhetett, Hirnik Lőrinc Lékáról küldött leveléből tudomást.

A vár, ahol 1532-ben török pasák is vendégeskedtek:

Léka

A kor viszonyai, mint ebből is látjuk, jóval bonyolultabbak voltak, mint azt a historizáló szemlélet alapján tudni vélnénk! Egy biztos azonban, Csepregen utólag sem kell valamiféle apokalipszisre gondolnunk a török seregek 1532-es megjelenése során. Nyilván különleges látványt nyújtottak a még tevékkel is átvonuló, napbarnított arcú, anatóliai, egyiptomi, szíriai muszlim harcosok a csepregi utcán. De kárt aligha tettek.

Ugyanis, hogy Szulejmán írnokat, Dzselálzáde Musztafát idézzem: “Magyarországnak nem a János királyhoz tartozó, hanem az esztelen ellenségnek hódoló része felé fordíttattak” – mármint a törökök.

Csepreg pedig akkor még János királyhoz tartozott.

Hogy mit csinált Szulejmán három napon keresztül  Csepregen?

(folyt. köv.)

reklám 16

Reklámok

Csepregiek Kőszegen 1532-ben” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nagyon érdekes témához nyúltál, s több gondolatot ébresztettek bennem soraid.
    A kulcskérdés az szerintem, hol is lehetett Szakony közelében a török tábor? Van-e leírás, netán feltételezés konkrét helyéről, kerültek-e elő régészeti maradványok. Ugyanis a felvázolt útvonal Csepregen keresztül- logikusan gondolkodva – erősen sántít.
    Minek tett volna a fősereg városunk felé ekkora kitérőt Locsmánd és Németkeresztúr irányába? Hisz Horvátzsidány, Peresznye, Répcevis, Zsira felé lényegesen rövidebb az út? Én nem hiszem, hogy a rengeteg hadifelszereléssel, ellátmánnyal, ostromágyúkkal ekkora kitérőt tettek volna. Valószínűbbnek tartom, hogy a fősereg oldalvédjeként egy lovasszázad netán zászlóalj( gőzöm nincs, a török hadsereg egykori tagozódásáról) vonulhatott keresztül a városon, s gondolom a szultán mindig a fősereggel vonulhatott.
    A környék terepviszonyait ismerve valószínűbbnek tartom a török szultáni tábor felállítását a Zsira- Gyalóka közti természetes lépcsőn, ahonnét jól betekinthető az egész Répce-völgye. Seregek felvonulásához, masírozásához, díszszemléhez ideális terep, s igazából az is Szakony határa. A Csepreg- Meggyespuszta közti Külső-mező szerintem ilyen célra alkalmatlan, a Répce-völgye felé ráadásul beláthatatlan, egy díszszemle lebonyolításához alkalmatlan, környező magaslat hiányában.
    Márcsak azért is gondolom úgy, hogy a fősereg nem városunk felé vonulhatott, hisz tudjuk régi leírásokból, a Répce több ágban folyt keresztül Csepregnél, mindegyiken hidat verni az ellátmány és hadfelszerelés átjutásához értelmetlen időpocsékolás lett volna.
    Ha a szultán városunkon keresztül haladt volna személyesen át, nem a város földesurának kastélyában lett volna vendégül látva? Legalábbis szerintem a régi szokásjog alapján is így illett volna!
    Azt pedig tanultuk az iskolában, hogy Kőszeg török ostroma idején rengeteg környező falu elpusztult, s a lerombolt falvak legyilkolt lakosainak helyére költöztetett Jurisich Miklós horvátországi birtokairól jobbágyokat, akik a környékbeli horvát kisebbség őseinek számítanak. Horvátzsidány, Ólmod, Peresznye, Zsira mind-mind olyan falvak, ahol horvát kisebbség él ma is. Azt eddigi okfejtésedből tudjuk, Csepreg miért is nem jutott erre a sorsra, de a várostól nyugatra 20 kilométeres körzetben nem maradhatott épen falu a török sereg vonulásának útjában.
    Ez a 100 000 fős ostromló török had létszáma is sántít nekem. Valahol olvastam régebben- meg nem mondom, már hol, hogy a Kőszeget ostromló török sereg létszáma 60-70 000 főre volt tehető. Legalábbis a ténylegesen harcoló alakulatok. A többi kisegítő személyzet, rabszíjra fűzött foglyok, a hadtáp személyzete, zenészek, írnokok, prostituáltak meg ki tudja még kik nem. Őket beleértve el tudom képzelni, hogy a teljes had létszáma 100 000 volt. De én nem tartom valószínűnek, hogy a fősereg városunk felé vonult volna. Ha konkrét régészeti feltárás- amiről nem hallottam megcáfol, akkor bocsánat laikus okoskodásomért!

    Válasz
  2. Kérdéseidből léátszik, hogy sem katona, sem történész nem vagy. Egyik sem baj, a lényeg hogy gondolokodsz a felvethető kérdéseken. Hosszú lenne választ írnom, de egy sör vagy viceházmester mellett minden kérdést szívesen elmagyaráznék, azonban ennél többet gépelni most nincsen időm. Reggelig mondhatnám, ha volna időd minden kérdésedre a választ. Egy szeminárium-sorozat keretében lenne csak a sok általad joggal felvetett kérdés egyenként megválaszolható. Röviden: itt járt a szultáni tábor s három napig itt tanyázott a padisah és a nagyvezír, Ibrahim pasa is. Nagy élet volt! Majd hétfőn írom tovább a sztorit.

    Válasz
  3. Na jó egyre: 100 ezres török létszám meg kellett legyen: mert ha kevesebben vannak, akkor a szintén 100 ezer körüli, Bécs táján összegyűlt keresztény sereg meg merte volna támadni őket…

    Válasz
  4. Katona meg történész valóban nem vagyok, de viszont mezőgazdász igen. De annak sem kell lenni, mert Csepregen mindig is közismert tény volt , hogy a Szakony-körforgalom- Meggyespuszta által határolt Külső-mező Csepreg határában mindig is a leggyengébb minőségű termőföldeknek számított. Arról egy szakértő történetíró nem nyilatkozhat úgy- aki vándorlásai során rengeteg mezőt látott és van összehasonlítási alapja- hogy az olyan mező, mintha a paradicsomban lenne. Homokos, kavicsos, vékony termőrétegű föld volt az mindig. Kizárt, hogy ott dúsan nőtt volna a fű látványosan, hisz a török sereg vonulása során szinte csak dúsabb füvű mezők mellett vonulhatott el. S az a szultáni sereg, amelyik másnap már úgy sietett, hogy Sopron falai alá került, itt Csepregnél miért tett volna egy nagy kitérőt? (Zárójelben jegyzem meg, hogy teljesen valószínűtlen, hogy a fősereg onnét 1 nap alatt Sopron falai alá ért volna a teljes ellátmánnyal. Valószínűbb lovas portyázó csapatok megjelenése Sopron falai alatt) Előtte nap miért nem sietett úgy? Engem csak a józan paraszti ész vezérel, és nem tudományos okoskodás, szóval erre hagyatkozva a török sereg táborának a Gyalóka- Zsira közti mezőn kellett volna táboroznia, ahonnét az egész Répce-völgyet kiválóan belátni és díszszemlére kiválóan alkalmas terep, ahol látni az egyes seregtestek mozgását, felvonulását. S azok ott valóban jóval magasabb aranykorona értékű földek, a fű is dúsabban terem. Esetleg a szultáni testőrség s egy lovas oldalvéd, azt nem zárom ki, hogy erre jöhetett, s vendégül látta a város földesura őket! Meg persze a török sereg számára ellátmányt szállítani egy viszonylag gazdag mezővárosból. Ez a seregtest is simán lehetett 10 000 főből álló. Mégiscsak az ország egyik leghatalmasabb főurával, János király csatlósával találkozhatott és tárgyalhatott is akár a szultán.Legalábbis én ha hadvezér lennék, a hadianyag, és ellátmány szállításához két pont között az egyenes utat választanám olyan esetben, ha sietek Bécs alá, nem kell tartanom útközben az ellenség portyáitól- hisz minden épkézláb katona akkor a környékről Bécs alá volt rendelve. Szóval teljesen logikátlannak tartom az általad- s közben utánanéztem, Bariska István által is felvázolt útvonalat. Persze nem vagyok sem történész, sem katona csak egy mezőgazdász józan paraszti ésszel megáldva.

    Válasz
  5. Kedves Uram!

    Szeretném engedélyét kérni, hogy a Kőszegről szóló cikkeket megoszthassam blogom. Köszönettel: Tóth Gábor / hellokoszeg.hu

    Válasz
    • Tisztelt Tóth Gábor!

      Természetesen engedélyezem. Ha beüti a blogom keresőjébe a Kőszeg szót, mást is talál. Megjegyzem, magam is kőszegi születésű vagyok és sok személyes szál is fűz a városhoz.

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s