Kincs, ami van – Seuso lakomakészlete

Aki ismer engem, tudhatja rólam, hogy nem igazán a késő római kultúra, művelődés- és művészettörténet a kedvenc terepem. Mégis, a Seuso-kincs 1990 óta lényegi eredmény nélkül nyomozott 1976-os megtalálási helyének tisztázásával kerültem konkrét kapcsolatba.

Ebbe az irányba Jurecz László Miklós barátom indított el 2011 februárjában. Elküldte ugyanis Tóth Tibor (Tiboru) az ügy addigi állását jól összefoglaló konteóját (összeesküvés elméletét).

http://www.konteo.blogrepublik.eu/2011/02/02/a-seuso-ugy/

Ezt követően néztem csak meg Dézsy Zoltán 1997-ben bemutatott, a témát sokoldalúan és jól bemutató dokumentumfilmjét. Majd két kiváló oknyomozó újságíró: Tóth Sándor és Móré Erzsébet témával foglalkozó riportjait vettem sorra. Ehhez már csak addigi tereprégészeti tapasztalataimat kellett hozzátenni, meg a puszta logikát s el is jutottam a majdnem 100 %-os megoldáshoz. A majdnem szócska csak azért, mert még a hagyományos ásó-lapát technológiával fel kell tárni a lelőhelyet. Ez a remélhetően most már hamar sorra kerülő ásatás az amúgy is meglévő világra szóló szenzációt – sejtésem szerint – hatványra fogja emelni.

A téma egyik legalaposabb és legelkötelezettebb ismerője, Tóth Sándor elsőként keresett meg kérdéseivel. Megtisztelő volt, hogy az ügyet 2000 óta nyomozó újságírónak és a helyben illetékes Fejér Megyei Hírlapnak nyilatkozhattam először:

http://feol.hu/hirek/seuso-lelohely-legalabb-ketustnyi-ezustedeny-lehet-meg-a-foldben-1766388

Balczó Mátyás  velem készült – igencsak tartalmas – interjúja egy a csepregi dolgozószobámban lefolytatott három és félórás beszélgetést követően született:

kincs, ami van

A Barikád hetilap mai számában olvasható.

Sokat tanultam a késő római korról és Pannonia Valeria tartomány dolgairól a téma elkötelezett magyar régész kutatóitól. Néhai professzoromtól, Mócsy Andrástól kezdve, Tóth Endre, Visy Zsolt, Nagy Mihály, Mráv Zsolt és a Szabadbattyánban ásatásokat is folytató Nádorfi Gabriella kollégáim nevét kell főként megemlítsem.

A történet a megoldás előtt egy lépéssel áll. Még sohasem voltunk ennyire közel hozzá s az eredmény közös sikere lesz majd mindazoknak, akik eddig dolgoztunk érte.

Reklámok

Kincs, ami van – Seuso lakomakészlete” bejegyzéshez ozzászólás

    • Magam régi MDF-MDNP-sként Debreczenihez és Kerék-Bárczyhoz hasonlóan jelenleg a DK szimpatizánsa vagyok, de nekik nincs saját lapjuk! Meg ez eleve nem is napi politikai téma. A történelem iránt is érdeklődő jobbikosokkal, szintén baráti a viszonyom magánéleti szinten. Ők is jót akarnak, csak nem mindig találják meg hozzá a megfelelő eszközöket és szavakat!

      Válasz
  1. Mondjuk az a feltételezés nem új, hogy Sümeghék pincéje volt a quadripus lelőhelye is, mert az a bizonyos Molnár, akinek a szőlőjében megtalálták a quadripus-t, Sümeg nagyapja/dédapja volt, és a család már generációk óta bányászgatta azt a lelőhelyet ha pénzszűke volt. Ezt már ha jól emlékszem, kb. a 90-es években olvastam egy cikkben.

    Válasz
    • Tessék majd figyelmesen elolvasni a szavaimat s minden világos lesz! Nem a Sümeghék pincéje volt a quadripus lelőhelye és a Molnár nem a Sümegh dédapja/ükapja/szépapja volt. Régi cikket is tessék csak előkeresni, hogy mit olvasott benne. Egy biztos, eddig nem oldották meg a problémát, én viszont most talán igen. A feltételezésem pedig teljesen új.

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s