Henrik hadjárata 1051-ben (3.)

A Képes Krónika szerint “eljött a császár Magyarországra nagy sokaságú harcossal, a Zala és a Zelice patakok forrása mellé”. Utóbbi mai alakja: Szőce, a Zala pedig népiesen Szala, ugye  Szalafőnél ered – tehát az Őrségben vagyunk! Mit keresett III. Henrik soknemzetiségű birodalmi hada ezen a ma is különleges hangulatú tájon?

Itt vezetett keresztül a híres”Strata Ungarorum”, más néven Olasz-út Radkersburgon (Regedén), Muraszombaton, a vasi Hegyháton, majd Hosszúperesztegtől kezdve nagyjából a mai 8-as főút vonalán Székesfehérvárig. Ennek hegyháti szakaszát ma is Katonák-útja néven ismerjük. Régi, nyílegyenes szakaszokból álló, településeket kikerülő hadiút. Vasvár és Győrvár között ma is egy Római-sáncnak nevezett védősáncon halad át, a Vaskapun keresztül:

Dscn2135

Ha a képre nézünk, azon nem vas-, hanem fa-kaput látunk, egy kora-középkori védmű kapuját! Lehetett-e ennek szerepe 1051-ben? A híres hadiutat ugyanis a befelé támadó ellenség útjának nehezítésére, ehhez hasonló akadályok keresztezték a magyar-német határt képező Kucsenica-pataktól kezdve, számos további ponton. Még az Ajka melletti Bakonygyepes neve is ezzel a ‘gyepű’-vel kapcsolatos s Kislőd, valamint Városlőd lakói is az út mellett “lövöldöztek”.

Általánosabban feltehetjük úgy is a kérdést, hogy vajon a gyepű-rendszer mikor funkcionált? Nos, erre majd természettudományos anyagvizsgálatok fognak objektív választ adni, mert régészeti és történeti adataink bizonytalanok. Az ortodox elképzelés szerint ez a védelmi rendszer a magyarok 955-ös augsburgi vereségét követően épült ki s még a 13. században is működött volna. E sorok írója inkább az Avar Birodalom korábbi védműveinek tartja a sáncokat és a hozzájuk kapcsolódó, bizonyos terepszakaszok vízzel való elárasztását szolgáló duzzasztógátakat. Későbbi használatukat illetően viszont tamáskodom!

Henrik császár hadai jelentős harcba aligha keveredtek mondjuk Vasvár térségében, hiszen arról vagy a magyar, vagy a német forrásokból valami ismeretünk csak-csak lenne. Ami biztosnak tűnik, Henrik gyors menetben az ország fővárosát akarta elfoglalni, hogy ott fogadja a magyarok hódolatát. Ehhez a jól kiépített, a sereg gyors haladására szolgáló hadiutat vette igénybe. A Zala-folyót Nagyrákoson, a Szőcei-patakot pedig az azonos nevű falunál lépték át. Az Olasz-út Őrségen átvezető szakasza:

Katonák útja az Őrségben

Vajon mit csináltak mindeközben az őrök? Röviden: nem tudjuk. Hosszabban: talán a vasvári ispán parancsára eltakarítottak a németek útjából minden mozdítható élelmet és takarmányt. Széna- és szalmakazlak füstje fogadhatta Henrik menetelő katonáit.

(folyt. köv.)

támogatás 2016

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s