Henrik hadjárata 1051-ben (5.)

Kissé hosszúra sikeredett a Magyar Királyságot a 11. században ért legveszélyesebb német hadjárat elemzése, ma befejezem (illetve, részben a mezőörsi vár kérdésével majd még folytatni fogom).

Henrik seregének a nagysága lett a veszte, emberek és lovak nagy tömege nem tudott ugyanis elegendő élelemhez és takarmányhoz jutni. Emiatt hiába jutottak el egészen az ország fővárosáig, Székesfehérvárig. Annak érdemi ostromához jottányi erejük sem maradt. Sőt, egyenesen a kelepcéből való kikerülés lett az egyetlen reális céljuk. Ennek elérését a magyarok igyekeztek maximálisan nehezíteni. Mint a német krónikás, Reichenaui Hermann írja: “a magyarok arra készültek, hogy a nélkülözéstől és éhségtől szenvedő sereg elől elzárják a viszavonulás útját…a folyók megerősített partjain és a mocsarak gázlóinál elhelyezték csapataikat.” Ekkor került volna sor, a magyar krónika népmesei ízű tudósítása szerint a vértek és a bársonypárnák menekülés közbeni eldobálására, mint a Vértes-hegység és a Bársonyos-dombság névadásának indokára (utóbbi persze csak a középkori krónikásokra jellemző naív magyarázat).

Egy kérdésre kell még röviden kitérnünk: milyen szerepet játszottak vajon a hadjárat útvonalába eső várak? Ismét az egy hete bemutatott vártérkép:

Székesfehérvárt talán megkísérelték a németek elfoglalni, de sikerről biztosan nem beszélhetünk. Az abdai és a még tárgyalandó mezőörsi várakon kívül az útba eső Vasvárt, Karakót, Veszprémet, Győrt, Mosont és Oroszvárt meg sem említik forrásaink. A források hallgatásából persze csak óvatosan szabad következtetést levonnunk, de legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ezekkel sem a Fehérvár gyors elérését célzó támadás alatt, sem a menekülés szerű visszavonuláskor nem igazán törődtek. Valószínűleg egyszerűen elmentek mellettük. Az sem lehetetlen persze, hogy némelyikük őrsége elmenekült a túlerő elől.

Reklámok

Henrik hadjárata 1051-ben (5.)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Az iskolában úgy tanultuk annak idején, hogy a szárazföldi haddal párhuzamosan jött egy hajóhad is a Dunán Gebhard (talán így írják, nem emlékszem erre már) vezetésével. Ezt a szálat miért hagytad ki, hisz így teljes a történet, ennek ismeretével.

    Válasz
    • Nem akartam ezzel a szállal is tovább nyújtani a sorozatot. A hajók a magyar krónika szerint Győrig jutottak s onnan fordította volna őket vissza Miklós püspök – Henrik császár nevében írt – hamis levele. Nem kizárt, hogy ez a levélírás valóban megtörtént, bár csak a magyar krónika említi a “színes hírei” között.

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s