Szolnok kérdései

A Magyar Alföld egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Tisza középső szakaszának legjelentősebb átkelőhelye Szolnok. Nem véletlen, hogy az ország egyik legérdekesebb, eredetileg két darabból álló, utóbb három felé (Külső-, Közép- és Belső-Szolnok) szakadó középkori megyéjének is a névadó székhelye lett. Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a város egy Szolnok nevű személytől kapta a nevét. Az viszont korántsem egyértelmű, hogy ez a Szolnok azonos-e a Gellért püspökkel egy időben, a nagy pogánylázadáskor, 1046-ban mártírhalált halt ispánnal?

Érdemes elolvasni a témáról Kertész Róbert helybeli régész írását:

http://archeologia.hu/content/archeologia/325/kertesz-szolnoki-var.pdf

Ennek összefoglaló ábrája:

Szolnok 1550-1552

Zöld kontúrral az 1550-1552 között kiépült bástyás várat látjuk, míg a fekete háromszögekkel határolt négyszög az Árpád-kori ispáni vár volna.

Tudni kell ugyanis, hogy 1550-ben a törökök ellen egy régi, elhagyott vár sáncainak felhasználásával készült a kor követelményeinek megfelelő, modern bástyás erőd. A várépítés részleteiről is értesülünk Bernardo de Aldana spanyol parancsnok fennmaradt tudósításából, leveleiből.

Az akkor kiépült bástyás vár (erőd) aztán meglepő módon, egészen a 19. század elejéig folyamatos katonai használatban volt, 1810 táján még szépen karban tartott állapotban mutatja egy térkép, kaszárnyák működtek benne. 16-18. századi pontos mérnöki felmérések egész sorozatával rendelkezünk róla.

A lényeget tekintve tehát világos a helyzet. A kérdés csak az, hogy a részleteket illetően igaza van-e Kertésznek? Első ránézésre is gyanút kelt két körülmény: miért nem használták ki jobban a két folyó találkozásából adódó védelmi lehetőséget; miért esik a vélt Árpád-kori váron kívülre a vár kútja? Egyáltalán, természetes eredetű lehet-e az ábrán látható helyzet a Zagyva “deltájával”?

(folyt. köv.)

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Reklámok

Szolnok kérdései” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Érdekes kérdés, hogy az árpádkori vár pusztulása és a koraújkori erőd felépülése között hol lehetett az ispáni vár, mert nehezen képzelhető el, hogy egy ispáni székhelyen ne lett volna semmilyen erődítés… A nemrég előkerült Pálóczi sírkőtöredék mutatja, hogy lennie kellett egy kvalitásos épületekkel bíró késő középkori várnak, városközpontnak.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s