Csepregi történet (2.)

Ahhoz, hogy megértsük a polgármester és a képviselő-testület közti viszályt, meg kell ismerkednünk a rendszerrel. Az 1990. évi LXV. törvény alapján működtek 2011 végéig az önkormányzatok. Ebben a fülkeforradalmi rendszer hozott némi változást a 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel. Kérdezhetnénk, mekkora  a változás?

Ha úgy vesszük, szinte semmi. Lényegében átcímkézték a korábbi törvényt, hogy az nevében se emlékeztessen a korábbi demokratikus időszakra. Persze sok kisebb-nagyobb változtatást is eszközöltek benne. Ezek legfontosabbika a polgármester súlyának növelése azzal, hogy a jegyzőt egy személyben a mindenkori polgármester alá rendelték. Ő nevezi ki, gyakorolja felette a fegyelmi jogkört és lényegében tetszés szerint, bármikor – bizalomvesztésre hivatkozva – el is küldheti.

Korábban ez nem így volt, a jegyzőt a képviselő-testület nevezte ki és gyakorolta vele kapcsolatban a fentebb felsorolt jogokat. Mivel a jegyző személye alá van rendelve az egész Polgármesteri Hivatal, így könnyű belátni, hogy ideig-óráig még egy olyan polgármester is tud működni, aki teljesen nélkülözi a képviselők támogatását. Ha két lábbal ugrál a törvényen, az sem gond, hiszen a neki alárendelt hivatalon belül senki sem mer visszaszólni.

Nos, valami ilyesmi ment eddig Csepregen. Ezt megakadályozni csak a képviselők képesek. Vagy úgy hogy fegyelmi eljárást indítanak a polgármester ellen a törvénysértései miatt. Vagy a végső eszköz az önfeloszlatás, ami megszünteti a polgármester tisztségét is. Ez olyasmi, mint amikor Dugovics Titusz magával rántotta a mélybe a törököt a nándorfehérvári vár faláról.

dugovicsfokep

Elég sokáig haboztak. Talán abban bíztak, hogy – kibújva a bőréből – majd megjavul? A konfliktus elkerülhetetlen volt, nem vezethetett máshová, mint ahová vezetett. Van mit elemezni..

(folyt.köv.)

Reklámok

Csepregi történet

Megpróbálom kívülről nézve elemezni és megértetni a Csepregen napjainkra kialakult helyzetet. Nem lesz nehéz, hiszen 2010 óta én is – Csepreg kb. 3300 lakója egyikeként – kívülről nézem az önkormányzat ügyeit. Előtte három cikluson keresztül felelős alakítója voltam, bár a 2006-2010 közti években, az akkori polgármester által teljesen ellenzékbe szorítva, csak a saját lelkiismeretemnek és az utókornak igyekeztem megörökíteni a folyamatos visszaéléseket és a törvénytiprást. Aki esetleg nem hiszi, de mégis képes értelmes gondolkodásra, annak szívesen elküldöm az erről szóló pdf-et. Rossz dolgokat próbáltam akadályozni, kevés sikerrel. Előtte azonban két időszakon keresztül, az akkori polgármester konstruktív ellenzékeként ezt-azt elértem. Na nem a magam, a város javára. Akit érdekel, hogy konkrétan miket, annak szintén szívesen elküldöm ezek összefoglalóját.

2010-ben úgy győzött az általam támogatott polgármester-jelölt, hogy én magam pár szavazattal kevesebbet kaptam a bejutáshoz szükségesnél. Sajnos benne is csalódnom kellett, egyáltalán nem az általam jónak tartott irányba vitte tovább a várost. Emiatt 2014-ben nem tehettem mást, mint hogy – jobb lehetőség híján – magam indulok polgármester-jelöltként. Láttam ugyan sokak egyirányúsítottságát, elfogult, buta, érzelmi (azon belül sajnos gyűlölet) alapú ostoba csőlátását, de mégis egy minimális esélyt kínáltam arra, hogy normális, ésszerű és előre mutató irányba, valóban Csepreg érdekében változtassunk. Nem jött össze (ami persze várható is volt, egy próbát talán mégis megért).

De ez csak a bevezető és a szerző őszinte, vállaltan szubjektív bemutatkozása volt.

A következőkben megkísérlem bemutatni azt, mi és miért történt Csepregen a mögöttünk lévő közel két évben. A problémák ugyanis már 2014 októberében elkezdődtek. Most csak az egyik legegyszerűbb hétköznapi kérdés: ki vagy kik az okozói az előrehozott választásnak? Egyértelműen a polgármester. Látszólag ugyan nem, pedig de!

csoportkép

Az ünnepélyes alakuló ülés után készült csoportkép (egy képviselő hiányzik róla!).

(holnap folytatása következik)

Félidőben a választásig

Miután május 30-án feloszlatta magát Csepreg város képviselő-testülete és az arra illetékes helyi választási bizottság szeptember 25-re tűzte ki az időközi polgármester- és képviselőválasztás napját, ma éppen félúton vagyunk a kettő között.

Hosszan nyúló történet, főleg ha hozzávesszük, hogy a viszály már februárban kirobbant, amikor a költségvetéssel kapcsolatos döntés törvénytelen polgármesteri megtagadása miatt, a testületet végül feloszlató képviselők kénytelenek voltak kivonulással tiltakozni. Ehhez képest a polgármester – újabb törvénytelenségeket elkövetve – május végéig elhúzta az időt. Még az időközi választás napját is a lehetséges legkésőbbi időpontra tették.

A polgármester azóta is szabadon “garázdálkodik”, mert a gyengének bizonyuló (?) képviselők sem a június 20-án megtartott ülésen nem tudtak érvényt szerezni a többségi akaratnak, sem azt nem tudták elérni, hogy azóta újabb ülésre kerüljön sor.

Az általuk kért ülés össze nem hívása természetesen újabb súlyos törvénysértés a polgármester részéről. A legfontosabb demokratikus jogot tapossa ugyanis két lábbal, amikor nem tesz eleget törvényi kötelezettségének s nem hívja össze a törvényben kötelezően meghatározott 15 napon belül a képviselő-testület ülését.

Persze hivatkozik az SzMSz-ben rögzített július 15-augusztus 20 közti nyári szünetre! Ezzel csak két baj van:

  • jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás esetén a július 15-e előtti napok bármelyikére összehívhatta volna
  • a törvény magasabb szintű jogszabály s azt nem lehetséges az SzMSz-ben, azaz egy helyi rendeletben felülírni (vagyis a “szünet” alatt is kötelező volna 15 napon belül összehívni az ülést)

Megkérdezheti bárki, vajon miért nem meri összehívni Vlasich Krisztián a testület ülését? Alighanem maga is tisztában van azzal, hogy ez esetben nem kerülheti el a felelősségre vonást. Formai trükkökkel sem, mert miután összehívta az ülést, a négy képviselő nyilvánvalóan sürgősségi indítványt fog benyújtani a fegyelmi eljárás megindításáról, melyet ilyen formán lehetetlen megakadályozni.

Velencei hangulat Szent Jakab napján az alsóvárosi Idősek Otthona előtt:

DSC00136

Bronzkori vár Kiskőrös határában

Sokkal több őskori erődítmény lehetett, mint amennyiről jelenleg tudunk. Erre utal egy a napokban a médiában felbukkant lelőhely is:

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160725-bronzkor-arany-ekszerek-leletek-duna-tisza-koze.html

A Kiskőrös és Akasztó határvonal melletti szigetszerű, kb. 0,7 hektár kiterjedésű ‘”földvár” eddig ismeretlen volt előttem is. Így csak tapasztalataimon nyugvó feltételezés, hogy erről lehet szó:

Kiskőrös-Sziget tp1

A 95,9 m-es magassági pont körüli szigetszerű kiemelkedésre gondolok. A középső bronzkori Vatya-kultúra mindeddig ismeretlen erődített telepe.

Felmerül az általános kérdés: eltitkoljuk-e a hasonló lelőhelyek konkrét fekvését, vagy éppen ellenkezőleg, mindenkiben tudatosítsuk? Van-e értelme a régészeti lelőhelyek diszkrét kezelésének, vagy éppen a teljes nyilvánosság volna a célravezető?

Véleményem szerint az utóbbi a helyes válasz: csakis a teljes nyilvánosság lehet a célravezető. Az amatőr kutatókat, a régészet iránt érdeklődő szép számú honfitársunkat valahogyan – együttműködő partnerként – integrálni kellene a közpénzből fizetett szakemberekkel, múzeumokkal, egyéb kutatóhelyekkel. Amit szerintem üldözni kell, az a műkincslopás és a lelőhelyek szakmai kontroll nélküli fizikai bolygatása. Ebben is a régészet egyfajta társadalmasítása, a hétköznapi emberek odafigyelése segíthet.

 

Vagyonnyilatkozatok

Ma várom az értesítést, hogy – érdeklődő állampolgárként – mikor tekinthetem meg a csepregi polgármester, alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait. Kíváncsi vagyok arra, az általam megnézett utolsó, 2014 decemberi állapothoz képest milyen változások lesznek tapasztalhatók?

Nem valamiféle intimpistáskodás motivál, meg azt se gondoljuk, hogy túl sok érdemit megtudhatunk egy betekintéssel, de azért a semminél többet. Mindenki azt ír be ugyanis, amihez kedve van. A vagyonbevallásokat csak konkrét kezdeményezésre vizsgálhatja tartalmilag az arra illetékes bizottság. Ilyesmire pedig emlékezetem szerint Csepregen soha nem volt példa.

A vagyonbevallás intézményének bevezetése a korrupció és az egyéni haszonszerzés nyomon követése céljából keletkezett. Valljuk be, csekély eredménnyel! Mégis több a semminél, hogy legalábbis formálisan van a bevallásokkal kapcsolatban egy állampolgári, vagy akár újságírói kontrollra is lehetőség.

Olyan helyeken, ahol demokratikusabban, korrektebben (vagy legalább a látszat szerint átláthatóbban) működnek az önkormányzatok – Csepreg 2007 óta nem tartozik ebbe a körbe – a nyilvános vagyonnyilatkozatok a parlamenti képviselőkéhez hasonlóan fenn vannak a település honlapján is, azok bárki számára korlátozás mentesen hozzáférhetők, megismerhetők.

(Nem nyilvánosak viszont az egy háztartásban élő házas- és élettársak, gyermekek vagyonbevallásai, azok csak konkrét vizsgálat esetén ismerhetők meg a vizsgálóbizottság tagjai számára.)

Csepregen elképesztő módon meg van nehezítve még a másutt egy kattintással bárki számára elérhető nyilvános vagyonbevallások megtekintése is. Ugyanez vonatkozik a képviselői, polgármesteri összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekre. A Szervezeti és Működési Szabályzat 35-40. § elolvasása nyújt ebben részletes eligazítást:

http://www.njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh4eg3ed6dr1eo6dt3ee4em7cj8bx1cb0bz5bx6cb7cf0f

Egy új és valóban korrekten működő képviselő-testület egyik legelső dolga lesz majd ennek megváltoztatása is!

Most csak röviden: a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos törvényi szabályozásnak a civil kontroll biztosítása volna a célja. A nyilvános anyagokat ennek érdekében fel kell rakni a város honlapjára.

Jelenleg csak egyetlen képviselő vagyonnyilatkozata férhető hozzá bárki számára:

vagyon KA

Mondhatnánk, jelenleg ő az egyetlen, a választópolgárokat tisztelő tagja Csepreg város vezető testületének. A többiek pedig mind titkolóznak? Nyilván nem, csak nem érdekli őket az elektronikus nyilvánosság? Vagy nem jutott idejük bescannelni a bevallásukat?

Nos, ígérem hogy teljes körű, alapos tájékoztatást fogok adni, mihelyst élhetek majd a betekintési jogommal. A kezdeményezést július 18-án adtam be, július 26-án – azaz ma – majd egy mához képest további 8 napon túli időpontot kapok, amikor személyesen befáradhatok a Városházára a papírok megtekintése céljából. Nem tudom, megtisztelnek-e azzal, hogy megkérdezik előtte tőlem telefonon, vajon jó-e nekem a megtekintéshez kijelölni szándékozott időpont? Amennyiben polgárbarát a csepregi önkormányzat, ezt majd nyilván megteszik.

(Zárójelben jegyzem meg, az egész abszurd, röhejes és teljesen törvénytelen. Egy korrekt képviselő-testület alakuló ülését követően már a beadást követő napon – ha rajtam múlik – minden vagyonnyilatkozat fenn lesz a város honlapján. Mert úgy tisztességes, hogy legalább a látszatra adunk! Ami persze nem elég, utána jön majd a tartalom is!)

Radikális változásra volna szükség, új emberekkel és új szemlélettel. A mostani képviselőknek meg ezúton javaslom, hogy kövessék ők is Kovács András példáját. Utána ugyanis a polgármester és az alpolgármester is kénytelenek lesznek nyilvánosságra hozni a vagyoni helyzetüket. Mert most hetek kellenek még ahhoz is, hogy valaki betekintést nyerjen az amúgy nyilvános papírjaikba…

Jakabvár Kovácsvágáson

A Zempléni-hegységben, de a történelmi Abaúj vármegye területén van a nevéből következően erdőirtás révén, a hegyláb és a füzéri medence településeinél később keletkezett falu.

A falu határának déli részén, a Hercegkúti-patak forrásainál található a Jakabvár nevű hegy:

Kovácsvágás-Jakabvár-hegy

A nevén kívül mást nem tudunk róla. Akik eddig felkeresték, nem érzékeltek rajta erődítésnyomot. Ennek két logikus magyarázata lehet:

– soha nem is volt, valami extra magyarázata van ez esetben a helynévnek

– volt vár, csak épen nem szembetűnőek a nyomai

Magam a várnevekkel kapcsolatos eddigi tapasztalataim alapján inkább az utóbbira gyanakszom. Újra meg kell nézni. Mindkét verzió esetén felmerülő következő kérdés: vajon ki volt a névadó Jakab?

Gigantikus bűncselekmény

Így vasárnap reggel a napi hírek kapcsán, de azokon felülemelkedve előjön az ember történészi vénája. A 9 hét múlva sorra kerülő helyi választás kapcsán lehetséges-e szigetként viselkedni Csepregen? Mintha nem volna környezet, külvilág, magyar állam által kezelt brüsszeli pénzcsap stb.? Van-e jogállamiság, bízhatunk-e az emberi civilizációban? Vagy akkor kiben? Kim Dzsong Un magyar megfelelőjében? Esetleg helyi alkirályainak az alfele körül célszerű sündörögnie annak, aki “fejlesztési pénzekhez” akarja juttatni Csepreget?

naponta kilopják

Megy a napi etetés, terelés sajnos. Kérdés, az emberek látják e az orruk elé tett fától az erdőt? Egyesek biztosan. Csak az a kérdés, az egyesek elegen vagyunk-e?

Csepreg sorsa önmagában, a világból kiszakítva nem fordulhat jobbra. Természetesen még az afgánok sorsától sem függetleníthető – nemhogy a törökökétől, vagy az albánokétól. Meg sorolhatnám a bajorokat, az íreket, az ukránokat, a szingalézeket…

A cím pedig arról jutott eszembe, hogy néha talán nem jó szavakat használunk bizonyos jelenségekre, történésekre. Ha például Magyarország jelenlegi vezetőit tolvajnak, rablónak, csalónak, hazugnak nevezzük az önmagában igaz ugyan, de nem fejezi ki a valóságot. Ha történelmi méretekben nézzük, akkor itt egy gigantikus bűncselekmény zajlik, melynek mi vagyunk az áldozatai.

A bűncselekményen az alkotmányos rend megdöntését, a többpártrendszerű, szabad választásokon alapuló, nyugati típusú politikai rendszer, a polgári társadalom esélyének felszámolását értem.  Mondhatnám az önkormányzatiság lényegi felszámolását, kiüresítését is. Az a tény hogy sok-sok milliárdok hogyan veszítették és veszítik el naponta közvagyon jellegüket, a bűncselekmény sorozat anyagi, vagyon elleni része. Ki emlékszik már például a magánnyugdíj megtakarításokra? Vagy arra az ígéretre, hogy záros időn belül jóváírják azokat egyéni számlákon?

Kardinális kérdés, hogy bűnözőkkel van-e közös értékrendünk, lehet-e velük együttműködni? Szerintem nem lehet. Gátlástalan bűnözőkkel szemben a becsületes, egyenes emberek demokratikus megválasztása segíthet. Nem nagyot, kicsit – de most pillanatnyilag ennyire van esély. A többit majd a szerencse vagy a balsors megoldja.

Végülis csak a szerencse hozta el a Nyugathoz csatlakozásunk esélyét negyed százada. Nem megdolgoztunk érte, egy frászt! Nem is valamiféle jutalomként nyertük!

Az meg a mi közös balsorsunk, hogy eddig nem tudtunk élni vele. Sosem késő azonban elkezdeni a jó ügyek melletti fellépést. Én elszántam rá magam, mert egyenes és erkölcsös ember vagyok – ezért mást nem is tehetek s természetesen nem azonosítom a hazámat azokkal a bűnözőkkel, akik a megtévesztett nép egy részének szavazatai által, becsapott és elvakított, megbolondított híveik zászlólengetése és tapsa közepette  a balsorsunk legmélyebb bugyraiba taszították Magyarországot.

Egyenes, becsületes, nyíltan és bátran beszélő és cselekvő emberek kellenek Csepreg önkormányzatába is. Nem szavazógépekre és nem nyaloncokra, vagy helyezkedőkre van szükség! Képmutatók emberek, meg a saját maguk vagy megbízójuk érdekét képviselők sem kellenének.

Nem lesz könnyű ilyen embereket találni, de biztosan vannak. Most már csak meg kell győzni őket, hogy tegyenek is végre valamit Csepregért, ne csak azt mondják, hogy úgyis reménytelen. Végülis rólunk, a mi életünkről, a lakóhelyünkről, a hétköznapi világunkról van szó.

Mához 9 hétre döntünk. Jól vagy rosszul? Rajtunk múlik!