Visegrád városfalai

Kevés emberben tudatosult, hogy a kis Visegrád az Anjou-kor nagy részében az ország fővárosa volt. Emellett hazánk egyik régészetileg legalaposabban kutatott települése is.

Három közismert épületegyüttese: a Salamon-toronyként ismert hatalmas királyi lakótorony, fölötte a királyság koronájának őrzésére is szolgáló fellegvár. Utóbbi alatt pedig a 14-16. századi magyar uralkodók pompás palotája. Mindehhez templomok, kápolnák, kolostorok és polgárházak feltárt maradványai, alapfalai és az álló épületekben még megmaradt részletei társulnak.

Azonban a városfal maradványait még nem sikerült sehol sem feltárni, pedig írott adatokból és régi ábrázolásokból következően annak is kellett lennie.

Egy metszet a város és a fellegvár 1595-ös – átmenetinek bizonyult – keresztény visszafoglalásáról:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Természetesen nem hiteles! Azonban mint egy korabeli tudósítás vizuális melléklete, a tartalmát tekintve biztosan pontos. A fellegvár feladása után lejönnek a védői a városba, majd a nagy kapun keresztül elhagyják azt a lakosok, hogy hajókon Budára távozzanak.

Reklámok

Visegrád városfalai” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szerintem óriási túlzás Visegrádot az ország fővárosának nevezni, még ha csak az Anjou-korról van is szó. Már csak azért is, mert Visegrád még csak város sem volt, nemhogy főváros. Semmilyen jelentős intézménynek, országos gyűlésnek nem volt helyszíne. Károly Róbert a királytalálkozót is leginkább azért tartotta Visegrádon, amiért az amerikai elnök Camp Davidbe hívja a többi állam- és kormányfőt. Leginkább egy hétvégi házként fogható fel a funkciója, ahová a királyi család eljárt pihenni. Az ország ügyeit mindvégig Budán és Fehérváron intézték, az egyház központja ekkor is Esztergom volt. Tehát – szerény véleményem szerint – Visegrád semmiképpen sem nevezhető fővárosnak.

    Válasz
  2. Pedig 1323-1408 között tényleg főváros volt! Tessék bátran utána olvasni…Nem csak a királyi udvar tartózkodott állandó jelleggel itt, hanem az ország legfontosabb bíróságai is Visegrádon működtek.

    Válasz
    • Nem volt szabad királyi város. Nem kapott sem fehérvári, sem budai jogot, tehát nem volt önkormányzata. Egy olyan települést, amelyet a városfejlődés hulláma nem érintett, nem nevezhetünk fővárosnak. Sem országgyűlés, sem törvénylátó nap, sem koronázás nem történ Visegrádon, egyházi szempontból pedig sehol se jegyezték. Hiteleshely sem volt. Az egy dolog, hogy a király (a legfőbb bíró) közelében kellett tartózkodniuk a bíróságoknak, attól ezeket még nem úgy kell elképzelni, mint ma. Visegrád teljesen más szerepkört töltött be, mint az ország többi központja. Csak a királyi család számára volt fontos település, a királyság életében nem töltött be jelentős szerepet. A tárnoki és a személynöki városok mellett jócskán eltörpült Visegrád szerepe az ország gazdaságában. Vásártartó joga sem volt a településnek.

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s