Csepreg árkai

A csepregi városerődítés – legalábbis árkának Felsővárost övező, hosszú egyenes szakaszokban kiásott része – talán már a 13. században elkészült, lévén Csepreg e része utca- és telekrendszere alapján ún. alapított város, nagy központi piactérrel, szabályos telekrendszerrel s egymást derékszögben metsző régi utcákkal. Itt német nyelvű királyi hospesekről is tudunk, már 1257-től adatolhatóan. A város élén a középkorban – soproni mintára – 12 tagú tanács és polgármester állt. 1462-ben Gős Lőrinc (Guesch Larenz) volt – szintén soproni minta szerint – a városkapitány (hauptmann). 1465-ben Csepreg mezőváros kapitánya és elöljárósága levelet is írt Sopronnak egy eltört számszeríj miatt. A város árkát („fossatum oppidi”) 17. századi források is említik. A városkapuk őreiről az 1549. évi adóösszeírásból értesülünk.

A Répce vizét vezették tehát körbe a város körül. A mesterségesen ásott árok maradványa jelenleg Pákác néven ismert, eredeti funkciója a köztudatban már feledésbe merült – korábban magam is, megfelelő tapasztalat híján, részben mesterséges csapadékvíz elvezető ároknak, részben természetes vízfolyásnak véltem.

Az 1880-ban készült katonai felmérés térképe még eredeti állapotában mutatja a Felsőváros északi és nyugati oldalán húzódó árkot, mely ma már csak a Kis utca területén látható:

Csepreg 1880 b

A derékszögű sarok ma is megvan. Ha másból nem tudnánk, már ez is elárulja az árok mesterségesen kiásott mivoltát. A természetes vízfolyások nem tudnak ugyanis derékszögben kanyarodni.

A városárok éppen vízzel teli részlete 2014-ben, a Kis utcában:

DSC01194

Meg kell jegyezzem, a kisebb magyar városok középkori és kora újkori erődítéseiről szinte semmit sem tudunk. Már csak emiatt is érdekes Csepreg példája!

Reklámok

Csepreg árkai” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Gyermekkoromban még a Deák utca nyugati oldalán húzódott ennek az ároknak a maradványa. A csepregiek Kata-árok néven említették, a Kis-utcában valóban még látható maradványa. Ez vezette le Felsőváros bel- és csapadékvizét, át a Kőszegi-utca alatt, illetve a Bajcsy-Ady utca kereszteződésében át az országút alatt a Pákácnak hívott árokba. Gyermekkoromban a Taksony-utcánál a Pákácban még halak is úszkáltak, sőt! Cserpán Imre még csónakkal is közlekedett benne. Egész évben folyt benne a víz, az Alsóvárosi-tóba. ( Ma a Varga-tanya része) Aztán a hetvenes években az árok Deák-utcai részét betemették, szerintem az országutak alatti kapcsolat is megszűnt, ahogy a Kata-árokkal való kapcsolata is. A Mátyás-utcai pincékben azóta jön fel szélsőségesen sok csapadék esetén a talajvíz, s a környékbeli házakban is. Nagyon rendezetlen ezen a városrészen a belvízelvezetés azóta, egy elhibázott koncepció miatt. Az 1990-es évek óta a Pákác vízutánpótlása megszűnt, nyaranta ki is szárad. Csapadékos időszakok esetén folydogál benne csak víz.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s