Zriny

A Zriny (horvátul: Zrin) helységről elnevezett Zrinyi-hegység legnagyobb középkori vára a magyar-horvát közös történelemben kiemelt szerepet játszó Zrínyi grófok névadó helye volt. Legalábbis 1347 óta, amikor elvett tengermelléki birtokaikért cserébe megkapták a környéket I. Lajos királytól.

Korábban a Babonicsok krajnai ágáé volt (kelethely, 1293), majd rokonuké János báné lett, aki 1328-ban elzálogosította Raholcai „Tót” Lőrincnek. Lőrinc Nagy Lajostól adományul is megkapta fiaival együtt. 1347-ben a király Raholcáért cserével megszerezte és Subics Gergely és György comeseknek adta a horvátországi Osztrovicáért cserében. Ezóta a Györgytől származó Zrínyieké volt.

Végvári őrségét 1576-ban 125 gyalogos alkotta. Békeidőben, 1578-ban esett az oszmán hódítás áldozatául és 1688-ig a török birodalom egyik végvára volt. Később környéke a katonai határőrvidék (Militärgrenze, Krajina) része volt. 1995-ben a horvát hadsereg offenzívája elől tízezrével menekültek el a környékről az előtte sok száz éve ott élő szerb lakosok.

A vár és a benne még működő Szent György kápolna az 1780-as években:

zriny-1

A vár Szatanek József által felvett alaprajza:

zriny-1

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s