Tatárhavas-hágó

Ma kivételesen nem várakról, hanem hosszanti sáncokról lesz szó. Már Orbán Balázs is felfigyelt rájuk az 1860-as években, ma pedig a műholdfelvételeknek köszönhetően az eddigieknél jobban láthatjuk őket.A Tatárhavas-hágón keresztül Erdélybe vezető út – annak ellenére, hogy ma csak földút formájában létezik – valaha az egyik legfontosabb közlekedési kapcsolat volt.

Egyfajta Kárpát-medence-centrikus szemlélet jegyében sokan természetesnek veszik, hogy ezek a Tatárhavas-hágó (más néven Bodza-hágó) esetében Havasalföld felől Erdélybe vezető utat déli irányból jövő támadás ellen védhették. Azonban nem így van, hanem éppen fordítva! A sáncok vonalvezetése és az előttük az északi oldalon kiásott védőárkok egyértelműen elárulják, hogy északról, Erdély felől jövő támadás elleni védelem volt a céljuk.

Az 1918 előtti határ közelében lévő északi sánc:

keresztvar-sanc-tp

Tőle délre 6 km-re, a Király-hegy északi lejtőjén:

slon-eszak

Felmerül a kérdés, vajon kik és melyik korszakban építhették a sáncokat? Elméletileg szolgálhatták volna a Havasalföldi Fejedelemség védelmét a Magyar Királyság ellen. Ez azonban több okból sem valószínű (most hadd ne fejtsem ki). A 10-13. századi besenyőkről és kunokról sem igazán képzelhető-el védősáncok építése. A 9. században Erdély és Havasalföld között nem volt határ, ugyanis mindkét terület bolgár uralom alatt állt.

Kizárásos alapon nem igen marad más ötletem, mint a 8. századi Bolgár Birodalom avarok elleni védelme. Erről a korai államról van ugyanis biztos tudásunk határvédő sáncokról. Egyelőre bátor ötletnek tűnik, de szinte biztos vagyok benne, hogy a sáncok faanyagának majdani vizsgálata ezt be is fogja bizonyítani.

(a terület várainak kora és szerepe szintén érdekes kérdés!)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s