Szekcső várai

Dunaszekcső legkésőbb a kelta-kortól fontos központnak számított. A római-korban Lugio nevű erőd védte az itteni limes-szakaszt. Helyét a Duna egészen napjainkig “fogyasztja”, legutóbb pár éve szakadt belőle a Dunába egy darab.

Középkori birtokosai 1339 – egy birtokcsere után – a hírhedt Kőszegiek egyik ágának tagjai, a “szekcsői Hercegek” voltak! Már a kialakuló családnév is sokat mondó.

Az oszmán hódítást követően török közigazgatási központ, szandzsák-székhely lett. Mint ilyent látogatta meg egy diplomáciai követség tagjaként 1663-ban Heinrich Ottendorf Habsburg-kém. Az általa készített vázlaton három várat is látunk:

dunaszekcso-of

Jobbra, a mai településközpont helyén egy négysarokbástyás török palánkvárat (a-jellel). A két Duna-parti hegyen pedig egy nagyobb romot (c-jellel) és mellette egy kisebb várat (d-jellel). A nagyobb romról azt írja Ottendorf, hogy az leginkább kolostor lehetett. Valóban tudunk Szekcsőn egy a Hercegek által alapított középkosi domonkosrendi kolostorról, amely 1541-ben a török foglaláskor pusztult el. Ha jó Ottendorf javaslata, akkor a rendház a római tábor területén állt. Helyileg ezzel nem azonos a kisebb vár, mely a középkorban épülhetett, viszont a 16-17. századi török igényeket már nem elégítette ki. Utóbbiak miatt épülhetett a másutt is ismert négyszögletes palánkvár.

A helyszín mai térképe:

dunaszekcso-tp1

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s