Parlag vagy Pallag

Debrecen északi határában, a ma Dombosnak nevezett településrész közelében található a pallagi templomrom. A középkorban a helyet még Parlag néven ismerték és a Hunyadiak korában jelentős főúri család, a Parlagiak névadó birtoka és székhelye volt. Elég megemlíteni talán Parlagi László nándorfehérvári kapitányt, vagy Parlagi Imre ajtónállómestert.

A szép gótikus templomromtól délre, jelenleg a műholdképen nem igazán látszik semmi sem:

parlag-bm

Pedig az Úrdombnak hívott kiemelkedésen valaha a Parlagiak kastélya állt:

debrecen-parlag-urdomb

 

Szakoly

Nagyon keveset tudunk – a közismert Kisvárdán, Nyírbátoron, Vaján kívül –  a középkori Szabolcs megye kastélyairól. Pedig a terület nagybirtokosai mind laktak valahol! Például a Bátoriakkal rokon Szakolyiak.

Utóbbiak a Mohács előtti időkben az ország zászlósurai közé tartoztak, az arisztokrácia élvonalába. Névadó birtokukon biztosan laktak is. Ennek ismert dokumentuma az 1519-es adóösszeírás, melyből közvetett módon fény derül erre (szolgáikat itt írták össze).

Nem ismerjük azonban a pontos helyszínt, így arra csak ötletet tudok adni. A középkori eredetű reformátust templomtól délkeletre eső magaslat tűnik számomra elképzelhető helyszínnek:

szakoly-tp1

Az 1870-ben készült  kataszteri térképen látszik a templom szép gótikus, támpilléres alaprajza:

szakoly-1870

Érdengeleg

A történelmi Szatmár megye érmelléki részén található Érdengeleg (románul: Dindeşti) község, a híres dengelegi Pongrác család névadó birtoka. Felemelkedésüket annak köszönhették, hogy a családnak keresztnevét kölcsönző Pongrác, Hunyadi János Klára nevű húgát vette feleségül, így gyermekei Mátyás király elsőfokú unokatestvérei voltak. Emiatt a sejthető tehetségükön kívül, a közeli rokoni kapcsolat is hozzájárult az uralkodó bizalmához. Dengelegi Pongrác János a keleti-délkeleti országrészt kormányzó erdélyi vajda és temesi ispán, fivére András pedig asztalnok- majd pohárnokmester lett a királyi udvarban.

A család névadó birtokán épült castellumra 1864-ben már csak a Várdomb helynév emlékeztetett, amiről a helyi lakosok még számon tartották, hogy az a régen kihalt Dengelegi család kastélya volt.

A második katonai felmérés térképén talán a várárok részlete látható:

erdengeleg-2

Ugyanez a hely műholdképen:

erdengeleg-gm

Szentmártoni castellum

A napokban Magyarország nemrég megjelent 14958-1526 közti világi archontológiáját böngészgetem. Ebben szerepel szentmártoni Nagy Simon macsói bán és nándorfehérvári kapitány is, az 1459-es körmendi csata Mátyás-párti vezére.

Felmerül, vajon családilag honnan származott? Sem a Nagy családnév, sem a szentmártoni előnév nem könnyíti meg a keresést – hiszen mind a kettő gyakori. Csánki Dezső történelmi földrajzában egy szentmártoni Nagy birtokos családot Baranyában említ, a Villányhoz közeli Szentmárton kapcsán.

Könnyen lehet, hogy meg is találtuk a keresett helyszínt. Itt az első katonai felmérés térképe szépen jelzi a késő-középkori castellum helyének jellegzetes négyszögletes formáját:

hercegszentmarton-1

Persze a Türkisch Schanz felirat már utólagos “népi” magyarázatnak minősül. A hely ma Márok határában található. Puszta-Szentmárton újkori elnevezése pedig Hercegszentmárton, mert a falu Savoyai Jenő herceg bellyei uradalmához tartozott.

A hely mai térképen:

hercegszentmarton-tp1

Gödreszentmárton

A Dél-Dunántúl török végvárai között 1552 után gyakran szerepelt Szentmárton, mint a Kaposvárt Péccsel összekötő utat védő erődítmény. Nem tudjuk biztosan, maguk a törökök építették-e vagy esetleg volt magyar előzménye is?

A falu a somogyvári apátság egyik birtokközpontja volt, melyre az 1530-as években Török Bálint tette rá a kezét. A műholdképen látható várárok jelzi a pontos helyet:

godreszentmarton-mh

Ugyanez térképen:

godreszentmarton-tp1

Az első katonai felmérés térképén egy templom áll a vár helyén. Talán középkori eredetű lehetett, amit egy ideig a törökök is dzsámiként hasznosítottak, majd a 18. században ismét visszaalakíthatták keresztény templommá:

godreszentmarton-1

Felhívnám még a figyelmet a térképre utólag, ceruzával ráírt Pusztavár feliratra is!

Búcsú után

Tegnap – méltó körülmények között, a Bene-hegyi tó partján álló családi pincénél – búcsút vettünk a minden előzmény nélkül, november 14-én váratlanul elhunyt Molnár Sándortól (1949-2016), Csepreg város első újkori polgármesterétől. Szerintem, ahogyan senki, ő maga sem gondolhatott arra, hogy ilyen hirtelen ér véget az az 1977 óta tartó időszak, amikor jelentős hatással volt lakóhelyünk életére.

Nem csak tanácselnökként (1977-1990), majd polgármesterként (1990-2006), hanem az utóbbi tíz évben is megkerülhetetlen, fontos szereplője volt Csepreg életének. Most, hogy hiányzik, kezdjük csak érzékelni, mit veszítettünk.

Sajnos valószínű – bár tévednék, hogy nem vetette papírra az elmúlt négy évtizeddel kapcsolatos visszaemlékezését, értékelését (ha mégis, akkor az fontos dokumentuma lehet városunk legújabb-kori történetének). Talán nekünk, akik Sándor közelében dolgoztunk az elmúlt években, kellene valamit tennünk a “scripta manent” érdekében. Tudom, hogy nem könnyű feladat, de akinek módja van rá, hogy megírja – természetesen a saját szemüvegén keresztül – a közelmúlt fontosnak vélt történéseit, az ne fogja vissza magát…

A tegnapi búcsúztatón Lágler József a volt tanácstagok, Horváth József korábbi alpolgármester pedig – a borosgazdák mellett – a “szenátorok” nevében is tisztelgett a hamvak előtt.

molnar-s-ff

Emlékeztetőül az 1990-2006 közti időszak képviselőinek névsora:

Dr. Dénes József                      képviselő (1998-2006)

Fodor Szabolcs                        képviselő (1990-1994)

Galántai Ottóné                        képviselő (1998-2002)

Gulyás Imre                              képviselő (1994-2002)

Háromi Jenő                             képviselő (2002-2006)

Horváth Gyuláné                       képviselő (1990-1994)

Horváth József                          alpolgármester (2002-2006)

Horváth Zsolt                           képviselő (2002-2006)

Kancsó Zoltán                          képviselő (1994-1998)

Király Árpád                            képviselő (1994-2006)

Kristály István                          képviselő (1994-1998)

Mautner Béla                            képviselő (2002-2006)

Mészáros István                       képviselő (1990-1998, 2002-2006)

Dr. Müller András                    képviselő (1998-2002)

Piros László                              képviselő (1998-2002)

Pócza Antal                              képviselő (1990-1993)

Pócza János                             képviselő (1994-1998)

Pukler Zoltán                            képviselő (1990-1994)

Sárvári József                           alpolgármester (1990-1998)

Sárváry Zoltán                          képviselő (1994-1998)

Dr. Szabó Bálint                       képviselő (2002-2006)

Szele Tamás                             képviselő (2002-2006)

Dr. Sztrinkai László                  képviselő (1990-1994)

Tóth Csaba                              képviselő (2002-2006)

Tóth László                              képviselő (1994-1998)

Übelher Gyuláné                       képviselő (1994-1998), alpolgármester (1998-2002)

Dr. Varró Gyula                       képviselő (1998-2002)

Ziembicki Erzsébet                   képviselő (1998-2002)

Elhunytak:

Barasics József (1943-2012)          képviselő (1990-1994)

Dr. Bognár Géza (1924-2016)       képviselő (1990-1994)

Frank Jenő (1956-2012)                képviselő (1990-1994)

Gruber József (1933-2006)            képviselő (1994-2002)

Keller Ernő (1922-1994)                képviselő (1993-1994)

Kiss Béla (1960-2012)                   képviselő (2002-2006)

Lázár János (1953-2013)               képviselő (1998-2002)

Munczi József (1942-2011)            képviselő (1990-1994)

Pécsudvard

III. Béla korának (1072-1196) egyik nádora, Gatal nembeli Farkas 1181-ben megvásárolta egy bizonyos Marcell prépost feleségétől, Froa asszonytól a baranyai Szeles (Szőlős?) birtokot a rajta élő 27 háznépnyi szolgálóval együtt. A határjárás a mai Pécsudvardnak felel meg.

A névváltozás (?) mögött Györffy György az oklevélben említett, fűthető szobákkal rendelkező, igényes udvarházat vélte. Nem kizárt, hogy igaza volt. Óvatosságra int azonban bennünket, hogy elég gyakori ugyanazon hely egymással párhuzamos, különböző neve is. Ezek közül hol az egyik, hol a másik bukkan fel adatainkban – a másik pedig ugyanezekben “lappang”. Az Udvard helyneveket amúgy maga a néhai, enciklopédikus tudású Györffy inkább a királyi udvarral hozta összefüggésbe. Annak ellenére is, hogy az újkori szóhasználatban már – a királyhoz hasonlóan – az egytelkes nemesnek is kúriája, azaz udvarháza volt.

Érdekes kérdés, vajon hol állt 1181-ben a Farkas nádor által megvásárolt udvarház? Ha óvatosak vagyunk, akkor azt mondjuk, hogy valahol Pécsudvard határán belül. Amennyiben konkrét javaslattal rukkolunk elő, akkor én egy későbbi – mára felhagyott – temető helyén keresném:

pecsudvard-tp

Műholdképen közelebbről:

pecsudvard-del-gm