Lajtakörtvélyes malomkastélya

Az elmúlt napokban Répce- és Vulka-menti malomkastélyokat mutattam be. A típus elterjedtségét jelzi Mathias Greischer 1690 táján keletkezett – az Esterházy birtokok épületeit bemutató metszetsorozatának lajtakörtvélyesi darabja:

lajtakortvelyes-gr

A belsőudvaros, tekintélyes épületegyüttes az ábrázolás szerint megúszta a Bécset ostromló törökök 1683-as dúlásait. Lajtakörtvélyes német Pama neve érdekes példája a nyugat-dunántúli német helynevek keletkezésének. A magyar Körtvélyes pongyola fordítása (Bäumen – fák).

A malom épületegyüttese (Leitha M.) a falutól délre, egy ma már inaktív Lajta-meder mellett található:

lajtakortvelyes-3

Kívánom magunknak 2017-re, hogy legalább annyi várral – és rokon erődítménnyel – tudjunk e hasábokon találkozni, mint a lassan mögöttünk lévő 2016-ban!

Páris-malom Darázsfalun

Kismarton szomszédságában, a Vulka-folyó mentén, Darázsfalu (Trausdorf an der Wulka) határában épült a németül Pariser-Mühle néven ismert malomkastély. Esterházy Pál nádor egyik kedvenc tartózkodási helye volt. Saját kezű rajzai is fennmaradtak róla:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

Ugyanezt kisebb eltérésekkel mutatják Mathias Greischer 1690 táján készült metszetei:

Ha más nem is, annyi nyilvánvaló a két ábrázolás összehasonlításából, hogy valamelyikük készítője nem vette igazán komolyan  az ablakok, lőrések számát.

A malomkastély szokatlan nevének magyarázatául a mitológiai Páris királyfi szolgál. Egy leltár szerint ugyanis a kastély parkjában 12 császár és király, 12 mitológiai szereplő és 12 ószövetségi nőalak szobrai álltak.

Tegnap a Répce, ma a Vulka mentéről mutattam egy-egy malomkastélyt. Holnap, a 2016-os esztendő utolsó bejegyzésében a Lajta következik!

A locsmándi Kastély-malom

A nemrég elhunyt Koppány Tibor, a magyar kastélyok egyik legkiválóbb kutatója és ismerője utolsó összefoglaló művében (Kastélyok a végvárak mögött) még elpusztultnak vélte a locsmándi kora újkori malom-kastélyt, pedig az részben ma is áll.

Egészen a mai – 1921 óta létező – államhatár mentén, a napjainkra már kiszáradt egykori Répce-meder mellett található:

locsmand-malom-gm

Egy hazánkban kevésbé ismert erődítmény típus, a malomkastély (kastélymalom) egyik példája. Mathias Greischer 1690 táján többet is lerajzolt közülük. Sajnos ez a locsmándi nincs köztük. Az épületen ma már nem láthatók az egykori erődítés nyomai, de a neve elárulja, hogy régen “kastélyos malom” volt:

Az Esterházy hercegek levéltárában fennmaradt egy 1790-ből származó alaprajza (MOL T2 No 1102):

locsmand-malom

Nem tudjuk pontosan mikor épült. 1630-ban említik, de már 1554 után is adásvétel tárgyát képezte.

Kaposújlak

Nem tudom hogyan, de kimaradt annak idején a somogyi várfelmérések közül Kaposújlak-Szarkavár. Magam nem jártam  a helyszínen, de Fidrich Tibor kitűnő fotóján szépen látszik egy kisméretű középkori vár helye:

kaposujlak-szarkavar

Utána olvasva a dolognak, még érdekesebb a helyzet. Somssich József gróf 1859-es évszámot tartalmazó kronosztikonnal ellátott tornyot emeltetett itt, a domb északnyugati sarkánál.

Minderről 1864-ben Steffanics Endre jegyző így írt: “itt…volt Ujlaki fő laka és vára Ulászló alatt, midőn a királyt ökörnek nevezé leromboltatott, – míg fapaliszádaira a mostani birtokos Somsich Jósef reá akad körül az urasági laknál, hová emlékül egy csonka tornyot, ollyant mint az előbbi torony kivehető volt, épített.”

Tehát egy 1850-es évekbeli ásatásról és az azt követő “helyreállításról”, újjáépítésről olvashatunk! Persze a történelmi része tévedés (az Újlakiak vára a szerémségi Újlakon állt).

Hogy még összetettebb legyen a probléma, a térképek szintvonalaiból úgy sejthető, hogy az egész közel 2 hektáros dombtető is a fennsík felől árokkal volt leválasztva. A térképen pontokkal jelöltem:

kaposujlak-tp

Ez utóbbi persze teljesen más korszak emléke lehet!

 

Nagykarácsony

Kevesen tudják, hogy Nagykarácsony – a középkori kun Karácsonyszállás – területén is van
egy Árpád-kori várhely. Én egyetemista koromban, 1981-ben jártam be először. Miklós
Zsuzsa jóvoltából, azóta elkészült pontos felmérése is.
A Fejér megyei kun Hantosszék területén helyezkedik el. Mivel a Karácsony nem éppen kun
jellegű név, nyilván egy a kunok itteni letelepedését megelőzően létezett Karácsony nevű falu birtokosáé lehetett.
Íme a műholdról egy kép s alatta a mai állapot felmérése:

nagykaracsony-foldvarnagykaracsony-i-2011

(a bejegyzés eredetileg a ma már elérhetetlen Várkutató Napló című blogomban, 2006. december 21-én jelent meg)

Répcelak-Várdomb

Lak faluról 1221-től kezdve vannak okleveles adatok. Hahót nb. Panyit 1268-ban átengedte, pontosabban fogalmazva visszaadta a birtokot Ják nembeli Ebed fiainak. A környék eredeti birtokosai ugyanis a Ják nemzetség Rába-balparti ágának tagjai voltak.

Nick 1277-ben mégis Hahót nb. Keled fia Keled birtokában volt, az itt épült castellumot rokona – Hahót nb. Arnold fia Miklós – éppen elfoglalva tartotta.

A középkorban később a falut – a szomszédos Egyházasnicktől megkülönböztetendő – Laknicknek hívták. Ezekből később Nick és (Répce-) Lak lett.

Az erősen lepusztult Várdomb mai felmérése:

repcelak

A második katonai felmérésen:

repcelak-vardomb

Ma térképre jelölve, a 20. században épült Répce-Rába árapasztó csatorna mellett:

repcelak-vardomb-tp1

A generális répcelaki kastélya

Báró Radó Gedeon tábornok 1859 táján építtette át romantikus stílusban a Répcelak északi szélén álló kastélyt. Az irodalom szerint ezt apja építette volna, de alighanem helyesebb úgy fogalmazni, hogy ő is csak építkezett rajta. Ábrázolja az épület magját már az 1784-ben készült első katonai felmérés is:

repcelak-1

Megjegyzem, a térképész tisztnek nem tűnt fel a falu déli részén álló – régebbinek vélt – másik Radó-kastély. Ez persze csak adalék ahhoz, mennyire szabad szó szerint vennünk a térkép minden egyes részletét.

A Radók a korábbi birtokos Kisfaludyaktól házasság révén 1760-ben szerezték meg a birtokot. Utóbbiak répcelaki birtoklása már 1409-től adatolható, 1549-ben pedig szolgáikat is itt írták össze, tehát biztosan Lakon laktak (hogy ezzel a szóismétléssel éljek).

Nagy kár, hogy az északi “generális kastélyt” 1968-ban lebontották. Helye ma a sajtgyár területére esik.