Répcelak majdnem eltűnt kastélya

A sajt- és szénsavgyárairól ismert kisváros állítólag legrégebbi kastélya volt a Radó damília által 1867-ben romantikus stílusban átépített, majd 1948-ban csaknem teljesen lebontott, tagolt alaprajzú épület.

Az 1857-es kataszteri térkép még az építkezést megelőzően mutatja az épületet (kékkel a napjainkra megmaradt részt jelöltem):

repcelak-rek

Amint a térképen látható, 1857-ben is két tulajdonosa volt! Hogy mikor épült az 1760 előtt a Kisfaludyak birtokában állt épület, nem tudjuk. Ami biztos, hogy 1654-ben Kisfaludy Pál és István örökösei osztozkodtak rajta. Más kérdés, hogy vajon tényleg ez lehetett-e a település legrégebbi kastély-épülete?

A kérdés különösen ezért érdekes, mert minden bizonnyal a mai Répcelakot kell az 1277-ben szereplő Lak-Nicken is értenünk. Tehát a korai laki castellum akár az országban szerte található ‘lak’ helynevek megértéséhez is hozzájárulhat.

Reklámok

Mihályháza eltűnt kastélya

A vasi Egyházasrádóc és Magyarszecsőd közti erdőben, de Rádóckölked (azon belül is az egykori Pusztarádóc) határában volt Mihályháza. Egy történeti adatainkban egyelőre ismeretlen (lappangó?) későközépkori kastély volt itt, melynek szép ábrázolása ismert egy 1780-ból származó kéziratos térképen (MOL S 107 No 82):

pusztaradoc-mihalyhaza-mol-s-107-no-82

Négyszögletes belső területet határoló árkot látunk, épületnek 1780-ban sem volt nyoma benne. A hasonló castellumok 1400 táján kezdtek épülni.

Mivel a térkép inkább vázlat s nem egészen pontos, nem könnyű a mai helyzettel összevetni. Tippem az azonosításra:

pusztaradoc-mihalyhaza

 

Abaújvár-Zsidótelek

Amatőr várkutató (PL) megfigyelése, nem az én személyes érdemem az abaújvári vártól délre talált nagy kiterjedésű erődítmény:

abaujvar_dny

Ugyanez általam térképre jelölve:

abaujvar-dny

Természetesen több korszak is elvben szóba jöhet, majd egy alapos helyszíni kutatás talán közelebb visz bennünket az építési kor és a funkció meghatározásához.

Csak a lehetőségek egyike, hogy a várat ostromlók körülárkolt tábora is lehet. 1106-ban például Kálmán király ostromolta az Újvárban védekező Álmos herceget. Utóbbi a krónika szerint: “kinyargalt a vár kapuján és a király táborába vágtatott egyes-egyedül. És amikor a király sátrához ért, leszállt lováról, a király lába elé borult és mindenki szeme láttára bűnösnek mondta magát. A király pedig a testvéri szeretettől meghatódva megkegyelmezett a hercegnek. Sőt a herceg közbenjárására a várban lévő magyarokra sem neheztelt.”

Onga-Nagyerdő

Egy ma már csak dűlőnévként létező egykori erdőről kereszteltem el PL amatőr kutató egyik friss felfedezését. A hely Gesztelytől északra, de már Onga határában található, nem messze a Hernád folyótól:

onga-k

Ugyanez térképen:

onga-k

Talán bronzkori erődített település?

Mindig felmerül hasonló esetekben a kérdés: el lehet-e titkolni a régészeti lelőhelyek fekvését? Ha – feltéve, de meg nem engedve – el lehet, akkor is célszerű-e?

Nem lehet és nem is célszerű a titkolózás. Éppen a nyilvánosság biztosíthatja a kellő odafigyelést és védelmet.

Potenciális hiány

Tegnap megtartotta idei utolsó ülését Csepreg szeptember 25-én – időközi választáson – létrejött új képviselő-testülete. A korábbi felálláshoz képest sok minden változott. Vlasich Krisztián polgármester ugyan hetedmagával jelent meg (jegyző, aljegyző, pénzügyi osztályvezető, ov-helyettes, titkárságvezető és két számomra ismeretlen ifjú hölgy), de az ülésrendben nem mutatkozott a hivatal kontra testület kétoldaliság. Öt képviselő a polgármestert mintegy védőpajzsként ülte körül, csak egyetlen egy “ellenzéki” – Varga Dániel ült távolabb, az aljegyző és a pénzügyi osztályvezető között.

Utóbbi a város 2017. évi költségvetési koncepciója kapcsán megemlítette, hogy 225 Millió Ft hiány mutatkozik a várható bevételek és kiadások között. Varga képviselő úr kérdésére válaszolva azt is kifejtette, hogy a személyi kiadások növekménye döntően a minimálbér emelkedésével magyarázható, melyet ugyan törvény kötelezővé tett, csak éppen pénzt nem adnak hozzá. Azt az önkormányzatnak kell(ene) kigazdálkodnia.

A polgármester úr is előadta szokásos hosszú monológját. Ennek elején sietett leszögezni, hogy megtévesztő dolog hiányt emlegetni amíg nincsenek a testület által elfogadva a számok. Ebben természetesen igazat mondott, csak nem a lényegről beszélt. Nem lehet ugyanis hiányt tartalmazó költségvetést elfogadni s valahogyan le kell tudni szállítani a kiadásokat a bevételek szintjére.

Nagyon nem lesz könnyű! A tegnap megszavazott lépések (létszámstop, üres és megüresedő álláshelyek betöltésének tilalma) aligha lesznek elegendők. Amit érdemben tenni lehetett volna a saját bevételek növelésére (egyes helyi adók érdemi emelése), azt meg elmulasztották megtenni. Annak a határideje november 30-a lett volna. Kis mértékű javulást persze még okozhat a kormány esetleges év végi pénzosztása. Ennek mértéke azonban aligha lesz elegendő az egyensúly megteremtéséhez.

A kép még az október 4-i ünnepélyes alakuló ülésen, a zeneiskolában készült

alakulo-2016

Segesvár-Burgstadl

A latinul Castrum Sex érdekes névre hallgató, Nagy-Küküllő-menti festői erdélyi szász város (németül: Schässburg, románul Sighişoara) határában is érdekes régészeti lelőhelyek vannak. Elég említeni a bronzkori kultúrának nevet adó Wietenberget, vagy az ismeretlen nevű 2. századi római castrumot. Utóbbit éppen a Bugstadl környékén találjuk, attól északra.

Ezért javasolta már Roska Márton is 1942-ben, erdélyi régészeti repertóriumában a terület őskori lelőhelyeinek alaposabb vizsgálatát is.

A második katonai felmérés térképe Burgstadl am Kronbüchl felirattal:

segesvar-burgstadl-2

A Google műholdképen a kék nyilacskákkal jelölt vonalban mintha sánc nyoma látszódna:

segesvar-burgstadl-gm

Az Attila Berg is megérne egy misét – akarom mondani, körülnézést! Megjegyzem, a fenti térkép jobb szélén az útkanyarulat és híd fölötti magaslat a híres bronzkori Wietenberg.

A Botkák széplaki kastélya

II. Rákóczi Ferenc talán legsikeresebb hadvezére, Bezerédj Imre brigadéros és sógora, széplaki Botka Ádám alezredes 1708 decemberében Sárospatakon hóhér pallosa alatt fejezték be földi pályafutásukat. Ennek előzménye az volt, hogy tárgyalásokba bocsátkoztak a császári-királyi oldalra (“labancok”) való átállásról. Emögött pedig az állt, hogy Bezerédy világszépnek mondott feleségét, Botka Máriát elfogták a labancok s Bezerédj nagyon fájlalta a hiányát.

Nem tudjuk pontosan mióta birtokolták a Botkák (egyes adatokban Bottkák) széplaki névadó birtokukat, a mai Vas megyei Mikosszéplakot. 1414-ben már biztosan az övék volt s egy 1549-ből fennmaradt adóösszeírás szerint a faluban is laktak. (a mai Mikos- előtag 19. századi eredetű, amikor a határban, Mikosdpusztán épített kastélyt a báró Mikos família)

Vajon hol állt a régi kastély? Elég ránézni az 1857-ből származó kataszteri térképre:

mikosszeplak-kat

Az épület nagyobbik része ma is áll:

mikosszeplak-sw

Alaposabban tudtommal még senki sem tanulmányozta a részben alápincézett, tekintélyes épületet, amely láthatóan lakóházként funkcionál.

Nagyon érdekes volna, ha kiderülne milyen épület állhatott az Árpád-kori Széplak névadás mögött. Az országban szerte fellelhető ‘széplak’ helynevek hátterében ugyanis a nyelvészek korabeli földesúri lakóhelyeket feltételeznek. Lehet hogy a képen látható széplaki ház az ország legrégibb álló lakóépülete?