Pat nádor vára (Pottenburg)

A Pozsonyt Hainburggal összekötő útra tekint le a Königswart-hegy oldaláról a ma németül Pottenburgnak, népiesen Hasenburgnak nevezett tekintélyes várrom. A magyar köztudatból teljesen kimaradt, miután már a középkor végén – ismeretlen okból és körülmények között – átkerült Alsó-Ausztia tartományhoz.

Pedig a neve alapján Győr nembeli Pat nádor (1209-1212) építtette, a lébényi monostor egyik alapítója. (A másik a fivére, Csépán szintén nádorságot viselt és egyike volt a király gyilkosság áldozatául esett helyetteseinek. Feltételezik, hogy a II. Endre politikájával elégedetlen személyek ölték meg 1209-ben.)

A Győr nemzetség Pattól származó Óvári ága IV. László uralkodásának utolsó éveiben elveszítette Moson megyei birtokait. A várról magyar okleveles adataink 1278, 1324, 1401 és 1436 évekből vannak.

Magyarul talán Pat várának, vagy röviden Patnak, még inkább Pátnak mondhatták. Bár ilyen írott adatunk nem maradt fenn! Lásd az ugyancsak a nádor által telepített Fertő-menti Pátfalu (Potesdorf) – párhuzamos magyar és német nevét. Moson már a középkor óta a leginkább németek lakta vármegyék közé tartozott, így nem csodálkozhatunk, hogy a felsorolt magyar oklevelek is kivétel nélkül a Pottenburg alak – persze pontatlanul leírt – változatait tartalmazzák (Potunburg, Potenburch, Botonburk, Wottenburgck).

A vár helye (Ruine des öde Schloss felirattal) a harmadik katonai felmérés eredeti szelvényén:

potvar-3

Periodizált alaprajza:

pottenburg

Tegnap említettem Lébény-Várhely kapcsán, hogy azt nem az apátsággal párhuzamos, hanem annál korábbi használatúnak vélem. Nos, a magyarázat egyértelmű: a 13. század elején már az új típusú, “klasszikus várak” kezdtek épülni, mint Pottenburg. Ezek egyik legkorábbi hazai példánya éppen ez a vár!

tamogatas-2016

Reklámok

Lébény-Várhely

A Rábca mentén egy szigeten épült – amúgy ismeretlen történetű – vár emlékezetét őrzi a Várhely-sziget neve. Csakúgy mint a mellette lévő Vármöge-sziget és valamivel távolabb a Vártő helynév (utóbbi elvileg egy másik vár miatt is keletkezhetett, de ez kevéssé valószínű).

Mindez egy 1775-ben készült térképen:

lebeny-1775

A falu ősidők óta a híres Győr-nemzetség birtoka volt. Pot és Csépán – mindketten később nádorok – alapították itt a ma is álló templomú Szent Jakab apátságot. Hogy a várat a nemzetség melyik tagja és mikor építhette, arról fogalmunk sincs. Leginkább a 11-12. századra tippelhetünk! Hogy miért, majd a holnapi bejegyzésemből kiderül.

A szigeten még nem jártam, de a térképen látható formája és mérete alapján az Árpád-kori “preklasszikus várak” egyike sejthető itt:

Lébény-Várhely 1.JPG

Igazán jó műholdképet sem találtam eddig róla. Ha valakinek nagyobb szerencséje volt, kérem tájékoztasson róla. A Bing Maps képe:

lebeny-varhely-bm

tamogatas-2016

Dunaszeg

A szigetközi Dunaszeg község neve hasonlít Körösszegre, Szamosszegre – hogy csak két folyóparti, várral is rendelkező – rokonát említsem. Ez jutott eszembe, amikor a második katonai felmérés térképén észrevettem a falu határában a Vár Torok helynevet. Ugye utóbbit magyarázni kell!

Meg is találtuk a névadás indítékát egy 2004. február 6-i terepszemlén. A Győrt Hédervárral összekötő országúthoz közeli Vöröskereszt éppen a szép, jellegzetes Árpád-kori várhely árkának földjéből képződött ún. “külső sáncon” áll.

Maga a falu csak 1418-ban tűnik fel írott forrásainkban, már akkor is Dunaszeg formában. Középkori birtokosai a Héderváriak voltak. Ezek szerint nekik sem csak Héderváron volt váruk a nagy kiterjedésű, majdnem az egész Szigetközt kitöltő uradalmukon belül.

Győr vármegyében még viszonylag kevéssé ismerjük a korszak várait. Ez a helyszín is megérdemelne egy pontos felmérést!

A 19. század közepi katonai felmérés kereknek ábrázolja:

dunaszeg-2

Ugyanez a 10.000-esen:

dunaszeg-tp1

Ez a térkép már jobban megközelíti a várhely oválishoz hasonló, de inkább lekerekített sarkú négyszöghöz közeli formáját (sajnos 2004-ből csak diáim vannak róla, melyek még nincsenek digitalizálva -így vizuálisan nem tudom itt bemutatni).

tamogatas-2016

Kismegyer

A Győr egyik külvárosát jelentő Kismegyer az 1809. június 14-én vívott napoleoni csata helyszíne volt. Innen, a kis dombtetőn épült kápolna mellől irányította a végül vereséget szenvedő Habsburg-csapatokat János főherceg. Onnan lehetett ugyanis szépen belátni az egész harcteret.

Korábban ugyanott a török hódoltság idején Győr erődvárosának egyik elővára (vagy inkább előváracskája) volt, a beszédes nevű Tarisznyavár. Az elnevezés arra utal, hogy elemózsiával megpakolt tarisznyával jöttek ki ide megfigyelni a székesfehérvári törökök részéről esetleg fenyegető portyákat.

Még régebbi múltja is van azonban a mesterségesen összehordott dombnak! Igaz, írott adatunk csak egy van s az sem teljesen direkt. A krónika szerint Salamon király 1073 őszén Székesfehérvárról jövet egy darabig Megyer falujában tartózkodott. Innen ment tovább a Rábca (Répce) folyó felé – azaz Hegyfalura, majd a Rába melletti Ikervárra.

Alaposan feltételezhető, hogy mind a három helyen királyi udvarház állt abban az időben. Ezek szimbolikus eleme volt a mesterségesen felhalmozott domb s a rajta álló torony. Hogy manapság hasonlót lásson az ember, Windsorig kell elmenni!

Régészetileg egyelőre mindhárom helyszín kutatatlan. Feltárásuk nagyban bővítheti majd ismereteinket 11. századi királyaink vidéki udvarházairól.

Az akkoriban még szabadon álló domb a 2. katonai felmérés térképén:

kismegyer-2

A tetején kis kápolna áll, ki tudja mióta? Körülötte Kismegyer régi temetője található:

kismegyer-kat

tamogatas-2016

Az őribükkösdi ikervár

Dél-Burgenland területén, a régi Vas vármegyében található kevés igazoltan német eredetű településnevek egyike Buchschachen, ami magyarul ‘bükkerdő’ jelentésű. A középkorban “magyarul” Sahnak hívott helység az újkorban kapta a magyarosított Őribükkösd nevet, mellyel az ún. Felső-Őrséghez, Felsőőr (Oberwart) környékéhez való közelségét kívánták a névadók kifejezésre juttatni.

A falu keleti szélén két – egymástól alig több mint 200 m-re épült – középkori vár helye található az erdőben.

oribukkosd-tp

A nyugatibb és alacsonyabb fekvésű a Taborhöhe, a keletibb és magasabb elhelyezkedésű a Schlossriegel. Teljesen egy kaptafára készültek:

oribukkosd-1

oribukkosd-2

Wolfgang Meyer szép felmérései!

A Taborhöhén 1989-ben Karl Kaus ásatást is végzett. Előkerült a középső boronaszerkezetű fa torony kő alapozása, a védett peremét határoló palánkot is sikerült megfognia. A tárgyi leleteket a 13. század második felére találta jellemzőnek. Időbeli egymás utániságot feltételezett azon az alapon, hogy a rövid életű nyugati várat egy idő után váltotta volna a talán hosszabban élő, a nép ajkán kastélynak nevezett társa.

Szerencsénkre 2 érdekes oklevél is ránk maradt, melyekből – legalább – két itteni várról szerzünk tudomást. Az 1263-ban keletkezett régebbi diploma elárulja, hogy Köveskúti György birtokában volt itt egy torony. Az 1274-ben íródott, de az 1270/71-es cseh-magyar háború idejére visszautaló oklevélből pedig arról értesülünk, hogy Sahi Péter, Wolfer és Eck (szép német nevű birtokosok) az akkoriban Ausztriát is uraló cseh királyhoz csatlakoztak s árulásuk miatt elvesztették a birtokukat  a rajta található várhellyel egyetemben s azt szintén Köveskúti György kapta meg V. István királytól.

Tehát – amennyiben nem keresünk harmadik várhelyet, akkor azt kell gondolnunk, hogy az egyikhez Köveskúti György 1263 előtt valamilyen ismeretlen jogcímen (házasság?) jutott hozzá s a kettő közül ez csakis a Schlossriegel lehetett. A Taborhöhe pedig már 1270 előtt is elhagyott várhely (locus castri) volt.

Egy biztos, Őribükkösd várai az általam preklasszikusnak nevezett várak fejlett, kései csoportjába tartoznak. A fent elemzett időrendi adatok arra utalnak, hogy mégis korábbiak voltak, mint azt a konkrét adatok nélkül feltételezhettük volna.

feher-alap

Somogyvár-Kortó

Szent István 1002-ben kiadott pannonhalmi kiváltságlevele említi meg, hogy amikor a Koppányt legyőző király hálából a Szent Márton titulusú bencés monostornak adta a somogyi tizedjövedelmet, Szent Mihály egyházának (azaz a a veszprémi püspökségnek) kárpótlásul a Kortó nevű udvarházat juttatta a hozzá tartozó emberekkel.

A magyar Kortó az udvarházat jelentő latin ‘curtis’ megfelelője. Amikor 2007-ben először foglalkoztam ezzel a kérdéssel, még a berögzült elképzeléseknek megfelelően azt feltételeztem, hogy az udvarház a 997-1002 közti években épülhetett. Mondván, hogy a “pogány” Koppány még aligha rendelkezhetett udvarházzal, pláne nem ahhoz kapcsolódó kiépült szervezettel.

Mai ésszel azt mondom, tévedtem. Az adományozás logikája ugyanis szorosan kapcsolódik a somogyi vezér feletti győzelemhez. A harc előtt tett fogadalom beváltására ugyanis aligha csak öt év várakozást követően került sor!

Nem mintha egy minden eddig ismertnél régibb, 1000 táján már álló udvarház megismerése önmagában is ne lenne szenzációs! Még érdekesebb lehet azonban a 10. század végén, Koppány idején is már használt – s persze nem tudjuk mikor épült – birtokközpont lakóépülete.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy az egész korai magyar történelem egyik alapvető kérdéséről van Kortó estében szó. Már csak az a kérdés, hol keressük?

A Somogyvár keleti határába olvadt középkori Kortó emlékezetét a ma is élő Kurtó helynév tartotta fenn. Az udvarház helyére – eddigi terepi tapasztalatom alapján – két lehetőséget látok. A délebbi karika által jelzett terepalakulat ma erősen bolygatott s a fekvése sem az igazi – túl közel van a régi úthoz.

Az északra eső kiemelkedést viszont árok választja el a mögöttes magasabban fekvő területtől. Ezt lesz érdemes megvizsgálni:

somogyvar-korto-tp1

Megjegyzem, egy másik vezér, Ajtony esetében is tudunk “házakról”! Úgy vélem, alaposan fel kell frissítenünk a 10-11. századdal kapcsolatos elképzeléseinket is!

“Szolgálati közlemény”:

feher-alap

Egyedmonostor újra

Figyelmes olvasóimnak köszönhetjük, hogy sikerült tisztázni Egyedmonostor valós helyszínét. Nekem kezdetben az tűnt csak fel, hogy a magyar szakirodalomban szereplő feltételezett területen, a későbbi Egyedmajor helyén aligha lehetett az 1316-ban Kopasz nádor által sikertelenül ostromolt erődített monostor.

Ezért kerestem a térképen egy szóba jöhető másik helyszínt. Nem tudtam azonban arról, hogy a romániai régészeti nyilvántartásban – nyilván egy publikálatlan helyszíni adatgyűjtés alapján – már szerepel a valódi helyszín. Úgyhogy a korábbi tippem okafogyottá vált.

Hasonlóan a Jákok pornói, vagy a Hontpázmányok besztereci monostorához, a Gutkeledek Egyedmonostora is vízjárat területen, egy szigeten állt.

bihardioszeg-asszonysziget-tp

Ugyanez régi kataszteri térképen:

bihardioszeg-asszonysziget

Olyan műholdfelvételt, melyen látszanak a monostor körüli erődítés nyomai, még nem találtam.

Aktuális “szolgálati közlemény”:

feher-alap