Börcs erődítményei

Többen – még Jókai Mór is a Névtelen vár című regényében – írtak Börcsről. A falu német Rundenthurm nevét kétféleképpen is magyarázták. Egy megyei közgyűlési határozat értelmében 1588-ban kerek őrtornyot építettek volna a falu temploma mellé (ennek a szövegét nem sikerült fellelnem – alighanem valami félreértés, pontatlan hivatkozás lesz). Másrészt viszont egy 1698-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv valóban leírja a Szent Bertalan titulusú, “kastély módjára” megerősített kerek templomot, rotundát. A körítőfal nyomai még akkoriban látszottak.

Ugye nem nehéz belátni, hogy egy kerek templom mellé minek építettek volna még egy további kerek tornyot? Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egy oklevelünk  említi 1468-ban a Szentgyörgyiek börcsi castellumát is. Utóbbit a magyaróvári uradalmat akkor birtokló nagy hatalmú grófok a zirci apátság birtokára építették, talán az 1440-el kezdődő polgárháború idején.

Elvileg lehetséges volna az is, hogy tulajdonképpen a Szent Bertalan templomot erődítették meg a Szentgyörgyiek. Ám a térkép domborzat-ábrazolása alapján a castellum inkább a mai labdarúgó-pálya (!) területén lehetett:

borcs-tp

Az is a templomerődítés és a 15. századi kastély különbözőségére utal, hogy amint az oklevélből kiderül, az utóbbi jelentős értéket képviselt! Az 1698 után lebontott Árpád-kori rotunda helyét egyelőre csak feltételezni tudom a temetőben. Ez a környező terepből némileg kiemelkedő pont lehetett alkalmas a török időkben megfigyelő helyként.

tamogatas-2016

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s