Békés megye névadó vára

Egy korábbi – bizonytalan – ötlet felvetése után, amikor a városközponttól messze északra lévő mai Széchenyi-kert területén vettem észre egy kataszteri térképen rögzített gyanús terepjelenséget, ismét elővettem a megnyugtatóan napjainkig sem lezárt témát.

Azt hiszem, nem kell indokolnom, hogy Békés vármegyének volt névadó vára. Ezt már a nagy pogánylázadás kapcsán – 1046-ra utalva – is említi a krónika, mint Vata származási helyét. Később aztán a többi megyeközpont várhoz hasonlóan “eltűnt” a történelemben s a 15. században már a város északi részén lévő Kastélyzug területén épült ki a késő középkori-kora újkori békési vár.

Elméletileg akár ennek az előzménye is lehetett volna persze a névadó vár, de erre az égvilágon semmi sem utal. Hozzá kell tegyem, a területén jelentős ásatások zajlottak. A fő ellenérv mégsem a régészeti leletek hiánya, hanem a településhez való szervetlen viszonya, központjához viszonyított jelentős távolsága.

Ha a régi közlekedési és vízrajzi állapotokat vizsgájuk, elég egyértelműnek tűnik, hogy Békés eredeti vára a Fehér- és Fekete-Körös találkozásánál, a  két folyó által egyaránt védett területen épülhetett meg:

bekes-utak

A vár piactérre nyíló kapuja közelében Sopronhoz, Borsodhoz, Abaújvárhot hasonlóan – a mai katolikus templom helyén – egy korai templom állhatott. Az épület jelen formájában ugyan 1792 után épült, de elődjét már ábrázolja az 1783-ban készült első katonai felmérés is. Ugyancsak középkorra utal jellegzetes keletelt mivolta. A vár feltételezhető kiterjedése mintegy 360 x 180 m, azaz kb. 5 hektár lehetett.

bekes-kat

Megjegyzem, a vár elhelyezkedése és mérete is rokon a közeli Szolnok már ismert és Csongrád feltételezhető várhelyével. Az, hogy az eddigi csekély felületre kiterjedő kutatások még nem hoztak érdemi eredményt a vár maradványait illetően, semmit sem jelent. Megjegyzem, a feltehető védővonal (a sánc és a déli lezáró árok) helyén még nem is volt kutatás. Meg a laikusok kedvéért hozzáteszem, a régészeti feltárás sem csodafegyver. Vagy sikerül megfigyelni valamit, vagy nem. Utóbbinak meg, mint tudjuk számos oka lehet.

tamogatas-2016

Advertisements

Békés megye névadó vára” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tisztelt Dénes úr!Nagyon örülök,hogy egy tudós érdeklődését felkeltette a békési vár lehetséges helyének felkutatása.Önéletrajzát olvasva, engedje meg egy békési lakos észrevételeit.Az utóbbi időben sok térképet leírást átnéztem ami az interneten elérhető Békés városról.A Facebook Békés anno csoportban megy a”kutatás” a város múltjáról.Több térképen láttam az Ön által jelölt vár lehetséges helyét.Más források is 4-5 hektár terültről./Szabolcsi vár/ tesznek említést.Békésről tavaly egy fotó gyűjtemény_Üdvözlet Békésről_ címmel .Ebben több fotón látható 1900 -as évekből a városon átfolyó Fehér, Fekete körösök ártere a ma is álló épületekkel,Google Térképen mérve a távolságokat 360×180 terület nagy.Szántó Albert utcát ábrázoló térképhttps://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/19/view/?bbox=428%2C-4420%2C5808%2C-1838 Egy térkép az elfelejtett Csikos érrőlhttps://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/210/view/?bbox=-2109%2C-6288%2C10690%2C-144 Csikos ér összeköttetésben lehetett a Fehér körössel majd az egyesült folyókba a Jégvermi kertnél találkozott a főággal.Természetesen ez egy feltevés mert 800 -1000 év alatt sok minden változott.Ez a Csikos ér összeköttetésben lehetett a Szík éren keresztül/mai Szík utca/a Maróti kastély árok rendszerével Kastélyzug.Egy vízügyi kiállításon 5.méter vízszint változásról tettek említést.Melyik ér, árok volt időszakosan vagy folyamatosan vízzel ellátva nem lehet tudni. de a sárhajó közlekedési eszközként ismert.Nagyszülőm gyermekként pallókon járt az utcákon.Lehetséges helyként olvastam a vár helyéről a Kispince, Fábián,Bocskai.Kasza.Jantyik M utcák állta határolt területen.Ahol a Jantyik utca kiszélesedik árok rendszer déli védelmi rendszer összeköttetés lehetett a Csikos érrel.A Jantyik M utca egy töltés ami a vár megközelítést szolgálta,Feltevésem alapja az utca hálózat. magas nagy tagolatlan terültet 1700-as évektől 4-5 hektár lakóterület.További jó kutató munkát sikeres könyv megjelentetést kívánok! Tisztelettel.Kállai István Utólag még egytérképhttps://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/29200/view/?pg=41&bbox=623%2C-3374%2C4137%2C-1549

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s