Esztergályhorváti-Báránd

Ma egy Zala-menti, a folyó völgyének Kis-Balatonhoz közeli részén található szépségdíjas Árpád-kori várhely a témánk. A kötőjeles név arra utal, hogy a mai Esztergályhorváti déli határába olvadt egykori Báránd falu területéhez tartozhatott a kisméretű vár. Mintegy 22 m belső átmérőjű védett területe és az azt övező 8 m széles kerek várárok látható a képen:

Esztergály bm

Ugyanezt ábrázolja a 3. katonai felmérés térképe is:

Esztergály 3

Báránd 1335-től ismert középkori birtokosa a zalavári apátság volt. Nem kizárt persze az sem, hogy eredetileg magánbirtok volt. Amennyiben az alapítás óta egyházi kézen volt, akkor a gazdag királyi apátság “harcos jobbágyainak” (egyházi nemeseinek) egyik vezetőjéé is lehetett. Hasonló magyarázatra hajlok a szintén I. (Szent) István által alapított pécsváradi apátság földjén lévő baranyai Kószavár esetében is. Vagyis nem csak a nemzetségekből származó “nemesek”, hanem a kötött jogállású egyházi nemesek, várjobbágyok is lehettek a korszak kis méretű, rövid életű várainak építtetői között.

tamogatas-2016

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s