Pápoc mezőváros esete

A Rába-menti Vas megyei település a középkorban mezővárosi jogállást élvezett. A fogalom a kerített város ellentéte. Legalábbis elvben. Zavarba ejtő körülmény ugyanis, hogy egy 1476-os oklevélben a Hostath utcát említik.  A németből átvett hostát kifejezés ugyanis egyértelműen külváros jelentésű. Utóbbi viszont feltételezi a belváros meglétét is.

Vagyis a mezővárosok némelyike is körbe volt kerítve. Ezt Vas megyében Csepreg, Sárvár, Monyorókerék (Eberau) esetében jól ismertük eddig is. Ami némiképpen meglepő, hogy a hozzájuk képest jelentéktelen – ma 400 lakosú Pápoc is be volt kerítve! Persze a mai kisközség középkori jelentőségére felhozható, hogy 1359-ben koldulórendi kolostort és mellette külön társaskáptalant is alapítottak benne. Mellette zajlott le 1403 tavaszán a Zsigmond király hívei és az ellene fellépő lázadók közti jelentős csata is.

Mindezt csak azért említem, mert néha egyetlen adatból is messzemenő további következtetéseket lehet levonni. Például el lehet gondolkodni, hogy Magyarországon vajon mióta és milyen okból erődítették meg a mezővárosokat?

Az első katonai felmérés térképén még látható a középkori plébániatemplom helye is városka délkeleti szélén:

Pápoc 1.jpg

A második felmérésen már a templom hűlt helye látható. A Hostath utca talán a keletre kivezető út mentén lehetett.Ott látható egy a mezőváros központi tömbjéből kilógó rész:

Pápoc 2.jpg

 

tamogatas-2016

Reklámok

Pápoc mezőváros esete” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s