Királyi palota Pápocon?

Engem magamat is meglepett, hogy csak most esett le nálam a tantusz a pompás kétszintes pápoci Szent Mihály-kápolna és a vele egybeépült emeletes “kolostor-épület” kapcsán.

A macskaköröm annak szól, hogy nem okvetlenül szerzetesek hajlékának épült a kétszintes középkori épület. Sehogyan sem meggyőző, hogy az 1359-ben alapított ágostonrendi remete rendház gyanánt egy az Anjou-korban abszolút korszerűtlen stílusú épületet emeltek volna. Nyilvánvalónak tűnik – mint oly sok más esetben, hogy itt is egy korábbi eltérő funkciójú épületegyüttest adtak át a szerzeteseknek.

Amikor egy kis tollas állat úgy néz ki, mint a kacsa s még hápogni is tud, abból bátran következtethetünk arra, hogy amit látunk, az tényleg egy kacsa. Ehhez hasonló a pápoci palota esete is. Teljesen úgy néz ki, mint a Szent István korában (997-1038) épült lengyel királyi palota-együttesek. Például Ostrów Lednicki:

Ostrów Lednicki

A hosszúkás, román résablakokkal ellátott palotához, azzal egybeépülve centrális alaprajzú palotakápolna csatlakozik. Hozzáteszem, nemrég kis hazánkban, Abasáron is sikerült egy hasonlót találni!

Pápoc földszinti alaprajza:

Created by Readiris, Copyright IRIS 2009

A település 1325-ben került Köcski Sándor országbíró birtokába. Az ő unokahúga és örököse, Magyar Pálné Gersei Margit alapította a kolostort, majd hamarosan – a mai plébániatemplom előzményeként – a pápoci prépostságot is.

Pápoc története azonban nem ekkor kezdődött. 1264-ben például Demeter fia Csák bán birtoka volt, aki a híres Csák nemzetség ugodi ágának volt a jeles tagja. Megjegyzem, az ő őse lehetett az az Ugod, aki az első ismert vasi ispánként 1108-ban jelen volt a tengerparti Trau (ma horvátul: Trogir) város kiváltságainak megerősítésénél Könyves Kálmán királyunk (1095-1116) mellett.

Hogy mikor kerülhetett a királyi palota magánkézbe? Nem tudjuk. Hozzá kell tegyem, hogy a Szent Istvántól III. Béla koráig eltelt két évszázadról sajnos nagyon szerények az ismereteink.

Aki meg akarja tekinteni ezt a páratlanul érdekes épületegyüttest, annak a számára bejelöltem a térképen a pontos helyét:

Pápoc tp

tamogatas-2016

Reklámok

Királyi palota Pápocon?” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Kiváló észrevétel. Érdekes, hogy korábban még senkinek sem szúrt szemet a nyilvánvaló.

    Azt hiszem, ez már több egyszerű feltételezésnél, a műemlékvédelmi terminus által is gyakran használt kifejezéssel élve: logikus hipotézis. Azért “csak” hipotézis, mert feltárással lehetne csupán bizonyítani.
    Ugyancsak hipotitetikusan ugyan, de tán felvethető az ide feltételezett királyi palotaelőzmény eladományozásának időpontja kapcsán, hogy valahol II. András környékére kell tennünk. Az uralkodó ismert birtokpolitikája legalábbis ezt erősíti.
    Valóban igen hasonló alaprajzilag Abasárhoz és más 11. sz.-i királyi rotundákhoz és palotákhoz.
    Érdekes, hogy nem kizárólag királyi rezidenciák (domusok) épültek így ekkoriban, hanem – pl. Eger – püspöki székhelyek épületegyüttesei is. Az említett régióban ugyanakkor valóban sokkal valószínűbb, hogy királyi tulajdonlásról lehet szó.
    Egy régészeti feltárás, de akár egy falkutatás is bizonyíthatná a feltételezést. Sajnos ránézésre igen valószínű az palotaépület téglalap alakú tömbjének erőteljes átalakítása, így lehetséges, hogy csupán ásatással lehetne falperiodizációhoz szükséges adatokat nyerni.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s