Feketebátor monostora és vára

A Fekete-Körös menti Bátornak már 1177-ben is monostora volt s korai adataiban 1316-ban, 1344-ben Bátormonostora formában jelenik meg. A névből következően egy Bátor nevű személy alapíthatta, de hogy közelebbről mikor, azaz mennyivel korábban első fennmaradt említésénél, azt nem tudjuk.

Mivel az Anjou-korban a körösszegi váruradalomhoz tartozott, feltételezik, hogy az azt eredetileg létrehozó Borsa nemzetség monostora lehetett. Ez éppen lehetséges is, bár korántsem biztos. Annyit tudunk, hogy az ismeretlen rendű – minden bizonnyal bencés monostor 1344 után “elenyészett”.

Hogy az Oláh Miklós későbbi esztergomi érsek 1536-ban megírt országleírásában felbukkanó feketebátori vár építésének kezdete visszamehet-e Zsigmond király 1390. évi birtokadományát gyorsan követő időkre, szintén nem tudható. Annyi bizonyos csak, hogy maga a híres Toldi Miklós kapta ekkor meg Feketebátort.

Az egykori monostor helyét nem ismerjük biztosan. Magam azt sejtem, hogy a későközépkori-koraújkori vár helyén lehetett a jelenlegi görögkeleti templom közvetlen környezetében, a régi – ma már nem létező – Körös-parton. Ezt a várat 1554-ben ostromolta meg Zaberdinus Mátyás váradi püspök az akkor élő birtokosától, a “kis” Toldi Miklóstól. 1658-tól a Várad 1692. évi visszafoglalását megelőző évekig törökök kezén is volt.

A helyszín egy 1820-ból származó térképen (a templom sötétebb vörössel):

Feketebátor 1820

tamogatas-2016

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s