A kerlési győzelem (2.)

Tegnapi bejegyzésemben kiemeltem, hogy milyen alapvető kérdés, hogy vajon hitelesnek tekinthetjük-e a krónikában leírt történetet? Kiderült az is, hogy sajnos nincsenek kontroll adataink, csak a logikára és a következtetéseinkre vagyunk utalva. Ez persze, minden forrásokban szegény korban történt eseményre igaz!

Rögtön felmerül az egyik alapvető probléma: vajon a görög Kyrie eleison (magyarul: Uram irgalmazz!) felkiáltás mire vonatkozik? A sorsdöntő csata kapcsán utólag keletkezett a név, avagy egy korábbi helynévvel van dolgunk? Annyi bizonyos csak, hogy szláv közvetítéssel került a magyarba, majd onnan a románba (Chiraleş).

Ha a krónika tudósítása hiteles, akkor feltétlenül korábbi névvel van dolgunk, hiszen aszerint a harc helyszínét jelentő hegyet hívták így. Manapság az alatta lévő település neveként ismert.

Következő kérdés, hogy miért éppen ott került sor a csatára? A magyarországi zsákmányszerző betörést követően távozófélben lévő besenyőket érte itt utol a magyar sereg. Mivel Kerlés a Borgói-hágóhoz vezető úton van, okkal feltételezhetjük, hogy ezt az utat használhatták a besenyők oda- s visszafelé menet is.

Milliónyi érdekes kérdést sorolhatnánk még elő: Mennyire volt lakott Kerlés környéke 1068-ban? Kik lakták? Őrizték-e akkoriban a Borgói-hágót? Vagy inkább a Meszes-kapu, Zsibó és Zilah környéke volt az ország védelmének fontosabb eleme? Utóbbit csak azért emelem ki, mert a krónika szöveg így szól:

“Ezután a pogány kunok áttörték a gyepűket, és a Meszes kapu felső részénél berontottak Magyarországba. Bihar városáig kegyetlenül végigprédálták az egész Nyírséget, véghetetlen sokaságú férfiakat, asszonyokat és állatokat vittek magukkal, várakozás ellenére átkeltek a Lápos patakon és a Szamos folyón, majd visszahúzódtak.”

Még egyszer a tegnapi térkép:

Magyarország 1068

A “kunok” (értsd: besenyők) által áttört gyepűk az ország határán – szerintem a Borgói-hágónál – lehettek. De természetesen aki Erdély korai “lakatlanságával” számol, az nyilván a 13. századi Anonymus által is emlegetett meszesi kapura, az ottani gyepűre gondol.

Mindezeket csak azért említettem meg röviden, hogy érzékeltessem, milyen alapvető válaszokat kell eldöntenünk, ha megkísérlünk feleletet adni az 1068. évi csata kérdéseire.

(holnap további kérdésekkel folytatjuk)

tamogatas-2016

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s