Csörötnek castelluma

A Rába vonalának Szentgotthárd és Csákánydoroszló közti hagyományos átkelőhelye volt Csörötneken. A régi híd nem a mai helyén, hanem attól keletebbre, az egykori Nagycsörötnek területén volt. A török hódoltság idején különös jelentősége volt a folyónak, mint ellenőrizhető és valamennyire védhető vonalnak. Fa lábakon álló figyelőházakat – korabeli nevükön górékat építettek azokon a pontokon, ahol ezt indokoltnak látták. A jelentősebb kastélyokat és a szentgotthárdi ciszterci kolostort is védőfallal, bástyákkal övezték. A csákányi, körmendi, rábahídvégi, rumi, ikervári várkastélyok sorakoztak Sárvárig (hogy most ne kövessük egészen Győrig, a Rába dunai torkolatáig a teljes vonalat.

Különösen Kanizsa várának török kézre kerülése, 1600 után nőtt meg a Vas megyei Rába-szakasz jelentősége. Ekkor kötelezték a szentgotthárdi uradalom úrnőjét, Poppel Lászlóné Salm Magdolnát Csörötneken is castellum építésére. 1601-ben már 25 lovasból és 50 gyalogosból álló komoly őrség állomásozott is. Az első ijedelem elmúltával aztán többet nem hallunk erről az erődítményről, csak a híd környékét szemmel tartó góréról (1651, 1655). A források hallgatásából persze nem következik az, hogy az épület ne élt volna tovább a következő évtizedekben is.

Megjegyzem, amikor egy castellum építéséról szól az adatunk, az nem jelent okvetlenül új építkezést. Vonatkozhat az egy már meglévő épületen történő további építkezésr, utólagos erődítésre is. Már 1549-ben is az akkori birtokos, Salm Miklós szolgáit írták ugyanis össze Csörötneken, ami általában a birtokos falubeli időszakos tartózkodásával magyarázható.

Mindeddig fogalmam sem volt, hol lehetett ez a castellum. A kataszteri térkép általában nem sok hasznunkra van régi várhelyek azonosításánál, de néha mégis segíthet. Csörötneken is ez a helyzet:

Csörötnek 1858

Az 1858-ban készült térképen már nem látható a Rába első katonai felmérésen még ábrázolt régi hídja. A vékony zöld keretezés füves mélyedésre, azaz egykori védőárok helyére utalhat. A hely faluszéli fekvése, a paraszti portáktól való elkülönülése megfelel a középkori és koraújkori kastélyok egyik jellegzetes elhelyezkedésének (a másik típus a templommal szomszédos, centrális, főtéri elhelyezkedés – lásd például Ozora).

Ugyanez a Bing Maps műholdképén:

Csörötnek bm.jpg

tamogatas-2016

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s