Bassiana topográfiája

Az a tény, hogy Sitkén amfiteátrumot ismerünk, nyilvánvalóvá teszi hogy itt volt a Savaria-Arrabona úton említett Bassiana városa. Más kérdés, hogy ennek konkrét helye és kiterjedése a régi ásatások és az eddigi terepbejárások kapcsán sem vált még teljesen világossá. Jelentős római épületmaradványokat tártak fel ugyanis az amfiteátrumtól nyugati irányban 4 km-re lévő Sarolta-major közelében is. Olyan nagy kiterjedésű, magával Rómával vetekedő méretű városra azonban nem gondolhatunk, amelyik a köztes hatalmas területet összefüggően kitölthette volna.

Babos Lajos 1943-as adatai szerint a a legkomolyabb római épületmaradványok az amfiteátrum helyétől keletre eső Kis-Diós és a beszédes nevű Kőhányás-dűlőben kerültek elő. Itt lehet a város helye. Az egyik műholdfelvételen mintha a szabályos insula-rendszer – a mérnökileg kitűzött utcahálózat – nyomai is látszanának:

Bassiana 2016.jpg

A nyugatibb a Kis-Diós, a keleti pedig a Kőhányás-dűlő.

További érdekes kérdések merülnek fel a közeli Rába-átkelőhelyek, hidak és a római utak vonalvezetésének kialakulása kapcsán. Az sem mellékes kérdés, hogy vajon a római Bassiana kialakulását milyen mértékben hozhatjuk összefüggésbe a közelében, mintegy 4 km távolságban található hatalmas kelta erődítménnyel, mely a jelenleg Sárvárhoz (korábban Nagysitkéhez) tartozó, de a közelben lévő Ostffyasszonyfa nevű vasútállomás miatt utóbbiról is “elkeresztelt” Földvárpusztán és főleg a mellette, már Nagysimonyihoz tartozó területen áll.

tamogatas-2016

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s