Milkó, a kun püspökség székhelye

A keleti magyar terjeszkedés részeként 1227-ben hozták létre a kun püspökséget. Ennek székhelye volt Milkó (“civitas de Mylcov”) városa (vagy vára?). Hamarosan a magyar királyok fel is vették címeik közé – a későbbi Havasalföldet és Moldvát jelentő – Kunországot királya címet (rex Cumaniae). A püspökség központja 1241-ben, a nagy tatárjárás idején azonban úgy elpusztult, hogy ma sem tudjuk biztosan megjelölni a konkrét fekvését.

Ugyan tiszavirág életű volt a püspökvár (?) a még régészetileg ismeretlen székesegyházzal, mégis nyilvánvaló a jelentősége mind a magyar, mind a román történelem szempontjából. Alapításakor ugyanis kun fennhatóság alatt már nagyobb számban románok éltek a környéken, magyarokkal és Erdélyből kiköltöző németekkel (szászokkal) vegyesen. Ne feledjük, még a Moldvai Fejedelemség megalapítását több mint egy évszázaddal megelőző időről beszélünk!

Nincs értelme itt és most részleteznem a Milkó topográfiai azonosításával kapcsolatban történészek és régészek részéről eddig felmerült – gyakran téves – elképzeléseket. Őszintén szólva nagyon kevés érdemi támpontunk van. A legfontosabbak egyike a ma is élő román Milcov (magyarul ejtsd: Milkó) folyónév. A tudós moldvai fejedelem, Dimitrie Cantemir írta le “Descriptio Moldaviae” című művében, hogy a Constantin Cantemir fejedelem (1685-1693) által alapított, Milkó-menti Mira monostortól nem messze, a Vranceai hegyek lábánál “ősrégi város romjait pillanthatjuk meg, anélkül azonban, hogy korára vagy alapítóira vonatkozóan bárminemű utalást találhatnánk”. Vagyis volt egy olyan város vagy várrom a Milkó mentén, melyről a 18. század elején már nem tudtak érdemben semmit sem.

A nevét a folyóról kapta s a hegyek lábánál keresendő. Ráadásul olyan hely, melyről elképzelhető, hogy egy kun fejedelem IV. Béla ifjabb király, az esztergomi érsek-pápai legátus és magyar püspökök jelenlétében éppen ott keresztelkedett meg s alkalmas egy püspöki székesegyház méltó elhelyezésére is.

Mivel a maradványokat még nem ismerjük, csak tippelni tudok:

Odobesti-Milkó tp.jpg

Műholdról:

Milkó mh.jpg

A természet által is védett magaslat a Milkó folyó jobb partján, a Vranceai-hegyek lábánál található. Tehát egyrészt megfelel Dimitrie Cantemir fejedelem leírásának, másrészt elképzelhető egy 13. századi püspöki székesegyház helyszíneként is!

tamogatas-2016

Reklámok

Milkó, a kun püspökség székhelye” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Milcovel néven van egy település északabbra a megjelölt helytől, az is esélyes lehet. (A mai Moldva területén zömmel vidéken szlávok, kisebbrészt románok laktak, a városokban magyarok és németek éltek – hiszen a helynévanyag még a román nyelv torzításán is felismerhetően zömmel szláv eredetű (pl. Gradiste – Gradist’e-Hradis’te, Crasna – Krasna, Poliana – Poljána, Dumbrava, Slobozia és többi, és a többi…)

    Válasz
  2. Én Milcovulról tudok, de az délkeletre esik s van még benn a hegyek közt, Mirától nyugatra egy Milcovel-patak is…egyik sem jön azonban szóba reálisan Milkó esetleges helyeként. Szlávok jelenléte természeten közismert a térségben, de nem tartozik a ma felvetett kérdés lényegéhez.

    Válasz
  3. Azért gondoltam a Milcovul-ra, mert ez levezethető egy szláv Milkovo + a román -ul tapadó névelő összetételből. Az magyar és a német nyelv az -ovo végződésű szláv neveket magyarul Milkó, németül Milkow formában vette át, a románok meg hozzátapasztották a tapadó névelőt, és a szóvégi -o kiesve létrejött a Milcovul “a Milkó” jelentésű alak.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s