A Dnyeszter jobbparti várak – Palanka

Bíborbanszületett Konstantin (VII. Konsztantinosz Porphürogenétosz),a tudós bizánci császár 950 körül megírt enciklopédikus művében a besenyők földjén lévő elhagyott várakról ír a Dnyeszter átkelőinél. Közülük a legdélibb, a Fekete-tenger partján emelkedő Dnyeszterfehérvár (Bilhorod-Dnistrovs’kij) biztosan azonosított.

A többinek csak a besenyők által használt nevét ismerjük. A sorban következő Tyn-kataj (azaz ‘erős vár’) a jelenlegi Moldovai Köztársaság délkeleti szélén lévő Palanka településen kereshető. Itt van ugyanis az első átkelési lehetőség a tengeröbölbe torkolló Dnyeszteren. Lehetséges persze, hogy a település belterületén volt az annak nevet adó vár (palánk) – de a műholdképeken közvetlenül a Dnyeszter mellett láthatunk egy nagy sáncvárra utaló jelenséget:

Palanka Tynkataj

A hely térképen:

Palanka tp1.jpg

Konstantin császár azt írja, hogy “e régi erődök épületei közt templomoknak is holmi maradványai és tufakőbe metszett keresztek (láthatók), minek következtében él az a hagyomány, hogy valamikor rómaiak laktak ott.”

Vajon hogyan magyarázhatjuk mindezt történelmileg? Kik építhették s mikor a Dnyeszter, az ókori Tyras vonalát védő várakat? A kora középkor ismeretlen századaira kell gondolnunk. 670 táján a kazárok leigázták a régi Nagy-Bulgária népeit. Azok egy része azonban nem akart behódolni és Aszparukh kán vezetésével létrehozta a dunai Bolgár Birodalmat. Ők építhették a kazárok ellen a Dnyeszterre támaszkodó védővonalat. A tufába vágott keresztek is megmagyarázhatók, ha tudjuk hogy már Aszparukh apja, a nagy Kuvrat kán (kb. 630-668) is keresztény volt!

tamogatas-2016

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s