Halmás

Nem tudom minek tulajdonítani, hogy az eredeti Almás névből Halmás lett! Már ezzel a H-val kezdődő formában szerepel első említésekor, 1307-ben. Az oligarchia korában Kán László erdélyi vajda uralma alá tartozott, de előtte és utána jogszerűen a  kalocsai érsekeké volt. Az almási uradalom magába foglalta a Néra (középkori magyar nevén: Nyárád) egész felső medencéjét, a Szörényi-érchegység és az Orsovai- vagy más néven Almás-hegység között.

Várát oklevelesen csak Zsigmond korában említik először. Mint királyi végvár 1429-35 között a német lovagrend kezén volt. A királyi várak 1437-es jegyzéke még felsorolja, későbbi adatot azonban már nem ismerünk róla.

Kiváló történelmi földrajzosaink közül Csánki Dezső és Györffy György nem vállalkoztak arra, hogy konkrétan megjelöljék a vár helyét. Engel Pál több településnevet is felvetett, mint amelyik közelében kereshető Halmás vára (Ó- és Újborlovény, Ósopot, Bozovics; románul: Borlovenii Vechi és Nou, Şopotu Vechi, Bozovici). Ezekkel csak az a gond, hogy egyik mellett sem ismerünk várhelyet.

Ugye logikusan csak két megoldás lehet. Vagy ott van, de nem ismerjük – vagy nem jó helyen keressük. Mivel azon túl, hogy az Almási-medence szélén emelkedő hegyek valamelyikén keresendő, nincs érdemi információnk, érdemes ellenkező irányból indulni a nyomozással.

Van-e olyan várhely a környéken, amelyik szóba jöhet s esetleg azonosítható Halmás várával? Nos, Karczag Ákos és Szabó Tibor alapos helyszíni vizsgálatainak köszönhetően tudunk egyről! Igaz, ők maguk csak a bizonytalan határesetek között sorolják fel Erdély, Partium és a Bánság erődített helyeit bemutató könyvük 2012-es – második – kiadásában.

Bánya tp1.jpg

A Bánya (Bǎnia) községtől délre emelkedő Sebeşanu-hegyet járták be, ahol a helyi néphagyomány szerint vár volt. Egy 2 m átmérőjű – tehát komolyabb méretű – “kincskereső” gödrön kívül nem láttak határozottan várra utaló nyomot a kis hegytetőn. Figyelmeztetni kell azonban arra, hogy nem okvetlenül látható minden várhelyen markáns jelenség. Ahol nem volt védőárok, mint ahogy a hegyi várak jelentős részénél nem volt, ott előfordulhat hogy napjainkban már nem látunk érdemi domborzati jelenséget. Falmaradványok, vagy felszíni régészeti leletek hiánya sem feltétlenül  jelenti azt, hogy ne az adott helyen lett volna a vár. A helyi hagyományokat, a nép emlékezetet érdemes komolyan venni.

Azt hiszem akkor járunk el helyesen, ha mindezeket figyelembe véve, a bányai hegyet Halmás vár lehetséges helyszíneként tartjuk számon.

tamogatas-2016

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s